Fotó: Jakab Mónika
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter hétfőn bejelentette, javasolni fogja, hogy – a tanszemélyzet átoltottságától függetlenül – valamennyi óvoda és iskola megnyithasson azokon a településeken, ahol a fertőzöttségi ráta nem haladja meg a 3 ezreléket.
2021. november 08., 15:142021. november 08., 15:14
2021. november 08., 15:372021. november 08., 15:37
Az ügyvivő tárcavezető bizonyára a tanügyi szövetségek és szakszervezetek heves tiltakozása nyomán kezdett újabb „ötletelésbe”, csupán három nappal az új szabályok kihirdetése után. Mint ismeretes, hétfőn folytatódott az oktatás a kéthetes kényszervakáció után, személyes jelenléttel pedig csak azokban az óvodákban, iskolákban taníthatnak, ahol a pedagógusok és kisegítők legalább 60 százaléka be van oltva koronavírus ellen. Így hétfőn a romániai tanintézetek 67,79 százalékában megnyíltak az osztálytermek, több mint 2 millió gyermek tért vissza tanintézetébe. A többi intézményben online tanrendet alkalmaznak.
Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter úgy fogalmazott, ha a sokat kritizált átoltottság helyett a települések fertőzöttségi rátája szerint nyithattak volna meg az iskolák, akkor a tanintézetek csupán hét százalékában zajlana most jelenléti oktatás.
A múlt hét végén hozott határozat azonban tiltakozást váltott ki a tanügyi szövetségek, szakszervezetek, diákképviseletek körében: egyesek a fertőzésveszély miatt aggódtak, egyéb vagy több feltételt szabtak volna, mások az intézkedés hátrányosan megkülönböztető jellegét emelték ki, illetve nehezményezték, hogy csak a tanerőt kényszerítik ilyen eszközökkel oltakozásra, más ágazatok képviselőit nem.
Amint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is kiemelte vasárnapi tiltakozó állásfoglalásában,
ahol az online oktatás megszervezésének feltételei nem biztosítottak, vagy ez az oktatási forma nem alkalmazható hatékonyan. Jelezték: számos olyan helyzet alakult így ki, hogy az alacsony fertőzöttségi arányú (2 ezrelék alatti) településeken a tanintézményi beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Sorin Cîmpeanu a Hotnews hírportálnak adott hétfői nyilatkozatában éppen ezzel magyarázta új elképzeléseit.
Ott, ahol nincs fertőzött, de elegendő beoltott sem, ne tartsuk fenn hosszú távon az online tanrendet, hiszen éppen ezeken a településeken nehézkes a távoktatás. A rendeletet kiegészítő javaslat szerint ott, ahol a fertőzöttségi ráta 3 ezrelék alatt van, személyes jelenléttel taníthatnak, függetlenül a személyzet átoltottságától. Ez egyfajta átmenet a normalitás felé” – jelentette ki a tárcavezető. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kivétel nemcsak a vidéki térségekre lenne érvényes, hanem országszerte.
A miniszter közölte, hogy
Az Agerpres szerint emlékeztetett: ezek a szabályok már most lehetővé teszik, hogy ha például egy községi iskola személyzetének átoltottsága nem haladja meg a 60 százalékot, de a településhez tartozó három falu oktatási helyszínei közül egynek vagy kettőnek igen, akkor utóbbiakban lehetséges a jelenléti oktatás.
Kérdésre válaszolva elmondta, azért éppen a 3 ezreléknél kisebb fertőzöttségi rátájú települések iskolái nyithatnának ki, mert „kell léteznie egy küszöbértéknek”, amely alatt engedélyezett a jelenléti oktatás. Hozzátette, hogy a javaslatát elemezni fogja az egészségügyi minisztérium, majd az országos vészhelyzeti bizottságnak is jóvá kell hagynia. Sorin Cîmpeanu azt nem tudta megmondani, hogy az új szabály mikor lép hatályba.
Egyébként a most hétfőtől alkalmazott átoltottsági feltétel szerint
A hátulról második Suceava 25,65 százalékon áll, a harmadik helyezett Bihar pedig 43,28 százalékon „teljesít”. A magyarlakta megyék közül Hargita (48,18), Fehér (53,1) Arad (53,99) és Brassó (59,28) sem hozza átlagosan a „kötelezőt”. A lista másik végén Beszterce-Naszód országos harmadik (86,99) az éllovas Ilfov (93,75) és Dolj (88,21) mögött. Kolozs 83,09, Szatmár 79,84, Maros 76,88, Szilágy 74,34 százalékon állt a hét végén frissített adatok szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!