
Fotó: Jakab Mónika
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter hétfőn bejelentette, javasolni fogja, hogy – a tanszemélyzet átoltottságától függetlenül – valamennyi óvoda és iskola megnyithasson azokon a településeken, ahol a fertőzöttségi ráta nem haladja meg a 3 ezreléket.
2021. november 08., 15:142021. november 08., 15:14
2021. november 08., 15:372021. november 08., 15:37
Az ügyvivő tárcavezető bizonyára a tanügyi szövetségek és szakszervezetek heves tiltakozása nyomán kezdett újabb „ötletelésbe”, csupán három nappal az új szabályok kihirdetése után. Mint ismeretes, hétfőn folytatódott az oktatás a kéthetes kényszervakáció után, személyes jelenléttel pedig csak azokban az óvodákban, iskolákban taníthatnak, ahol a pedagógusok és kisegítők legalább 60 százaléka be van oltva koronavírus ellen. Így hétfőn a romániai tanintézetek 67,79 százalékában megnyíltak az osztálytermek, több mint 2 millió gyermek tért vissza tanintézetébe. A többi intézményben online tanrendet alkalmaznak.

Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter úgy fogalmazott, ha a sokat kritizált átoltottság helyett a települések fertőzöttségi rátája szerint nyithattak volna meg az iskolák, akkor a tanintézetek csupán hét százalékában zajlana most jelenléti oktatás.
A múlt hét végén hozott határozat azonban tiltakozást váltott ki a tanügyi szövetségek, szakszervezetek, diákképviseletek körében: egyesek a fertőzésveszély miatt aggódtak, egyéb vagy több feltételt szabtak volna, mások az intézkedés hátrányosan megkülönböztető jellegét emelték ki, illetve nehezményezték, hogy csak a tanerőt kényszerítik ilyen eszközökkel oltakozásra, más ágazatok képviselőit nem.
Amint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is kiemelte vasárnapi tiltakozó állásfoglalásában,
ahol az online oktatás megszervezésének feltételei nem biztosítottak, vagy ez az oktatási forma nem alkalmazható hatékonyan. Jelezték: számos olyan helyzet alakult így ki, hogy az alacsony fertőzöttségi arányú (2 ezrelék alatti) településeken a tanintézményi beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Sorin Cîmpeanu a Hotnews hírportálnak adott hétfői nyilatkozatában éppen ezzel magyarázta új elképzeléseit.
Ott, ahol nincs fertőzött, de elegendő beoltott sem, ne tartsuk fenn hosszú távon az online tanrendet, hiszen éppen ezeken a településeken nehézkes a távoktatás. A rendeletet kiegészítő javaslat szerint ott, ahol a fertőzöttségi ráta 3 ezrelék alatt van, személyes jelenléttel taníthatnak, függetlenül a személyzet átoltottságától. Ez egyfajta átmenet a normalitás felé” – jelentette ki a tárcavezető. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kivétel nemcsak a vidéki térségekre lenne érvényes, hanem országszerte.
A miniszter közölte, hogy
Az Agerpres szerint emlékeztetett: ezek a szabályok már most lehetővé teszik, hogy ha például egy községi iskola személyzetének átoltottsága nem haladja meg a 60 százalékot, de a településhez tartozó három falu oktatási helyszínei közül egynek vagy kettőnek igen, akkor utóbbiakban lehetséges a jelenléti oktatás.
Kérdésre válaszolva elmondta, azért éppen a 3 ezreléknél kisebb fertőzöttségi rátájú települések iskolái nyithatnának ki, mert „kell léteznie egy küszöbértéknek”, amely alatt engedélyezett a jelenléti oktatás. Hozzátette, hogy a javaslatát elemezni fogja az egészségügyi minisztérium, majd az országos vészhelyzeti bizottságnak is jóvá kell hagynia. Sorin Cîmpeanu azt nem tudta megmondani, hogy az új szabály mikor lép hatályba.
Egyébként a most hétfőtől alkalmazott átoltottsági feltétel szerint
A hátulról második Suceava 25,65 százalékon áll, a harmadik helyezett Bihar pedig 43,28 százalékon „teljesít”. A magyarlakta megyék közül Hargita (48,18), Fehér (53,1) Arad (53,99) és Brassó (59,28) sem hozza átlagosan a „kötelezőt”. A lista másik végén Beszterce-Naszód országos harmadik (86,99) az éllovas Ilfov (93,75) és Dolj (88,21) mögött. Kolozs 83,09, Szatmár 79,84, Maros 76,88, Szilágy 74,34 százalékon állt a hét végén frissített adatok szerint.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
szóljon hozzá!