
Fotó: Jakab Mónika
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter hétfőn bejelentette, javasolni fogja, hogy – a tanszemélyzet átoltottságától függetlenül – valamennyi óvoda és iskola megnyithasson azokon a településeken, ahol a fertőzöttségi ráta nem haladja meg a 3 ezreléket.
2021. november 08., 15:142021. november 08., 15:14
2021. november 08., 15:372021. november 08., 15:37
Az ügyvivő tárcavezető bizonyára a tanügyi szövetségek és szakszervezetek heves tiltakozása nyomán kezdett újabb „ötletelésbe”, csupán három nappal az új szabályok kihirdetése után. Mint ismeretes, hétfőn folytatódott az oktatás a kéthetes kényszervakáció után, személyes jelenléttel pedig csak azokban az óvodákban, iskolákban taníthatnak, ahol a pedagógusok és kisegítők legalább 60 százaléka be van oltva koronavírus ellen. Így hétfőn a romániai tanintézetek 67,79 százalékában megnyíltak az osztálytermek, több mint 2 millió gyermek tért vissza tanintézetébe. A többi intézményben online tanrendet alkalmaznak.

Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter úgy fogalmazott, ha a sokat kritizált átoltottság helyett a települések fertőzöttségi rátája szerint nyithattak volna meg az iskolák, akkor a tanintézetek csupán hét százalékában zajlana most jelenléti oktatás.
A múlt hét végén hozott határozat azonban tiltakozást váltott ki a tanügyi szövetségek, szakszervezetek, diákképviseletek körében: egyesek a fertőzésveszély miatt aggódtak, egyéb vagy több feltételt szabtak volna, mások az intézkedés hátrányosan megkülönböztető jellegét emelték ki, illetve nehezményezték, hogy csak a tanerőt kényszerítik ilyen eszközökkel oltakozásra, más ágazatok képviselőit nem.
Amint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is kiemelte vasárnapi tiltakozó állásfoglalásában,
ahol az online oktatás megszervezésének feltételei nem biztosítottak, vagy ez az oktatási forma nem alkalmazható hatékonyan. Jelezték: számos olyan helyzet alakult így ki, hogy az alacsony fertőzöttségi arányú (2 ezrelék alatti) településeken a tanintézményi beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Sorin Cîmpeanu a Hotnews hírportálnak adott hétfői nyilatkozatában éppen ezzel magyarázta új elképzeléseit.
Ott, ahol nincs fertőzött, de elegendő beoltott sem, ne tartsuk fenn hosszú távon az online tanrendet, hiszen éppen ezeken a településeken nehézkes a távoktatás. A rendeletet kiegészítő javaslat szerint ott, ahol a fertőzöttségi ráta 3 ezrelék alatt van, személyes jelenléttel taníthatnak, függetlenül a személyzet átoltottságától. Ez egyfajta átmenet a normalitás felé” – jelentette ki a tárcavezető. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kivétel nemcsak a vidéki térségekre lenne érvényes, hanem országszerte.
A miniszter közölte, hogy
Az Agerpres szerint emlékeztetett: ezek a szabályok már most lehetővé teszik, hogy ha például egy községi iskola személyzetének átoltottsága nem haladja meg a 60 százalékot, de a településhez tartozó három falu oktatási helyszínei közül egynek vagy kettőnek igen, akkor utóbbiakban lehetséges a jelenléti oktatás.
Kérdésre válaszolva elmondta, azért éppen a 3 ezreléknél kisebb fertőzöttségi rátájú települések iskolái nyithatnának ki, mert „kell léteznie egy küszöbértéknek”, amely alatt engedélyezett a jelenléti oktatás. Hozzátette, hogy a javaslatát elemezni fogja az egészségügyi minisztérium, majd az országos vészhelyzeti bizottságnak is jóvá kell hagynia. Sorin Cîmpeanu azt nem tudta megmondani, hogy az új szabály mikor lép hatályba.
Egyébként a most hétfőtől alkalmazott átoltottsági feltétel szerint
A hátulról második Suceava 25,65 százalékon áll, a harmadik helyezett Bihar pedig 43,28 százalékon „teljesít”. A magyarlakta megyék közül Hargita (48,18), Fehér (53,1) Arad (53,99) és Brassó (59,28) sem hozza átlagosan a „kötelezőt”. A lista másik végén Beszterce-Naszód országos harmadik (86,99) az éllovas Ilfov (93,75) és Dolj (88,21) mögött. Kolozs 83,09, Szatmár 79,84, Maros 76,88, Szilágy 74,34 százalékon állt a hét végén frissített adatok szerint.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!