Archív felvétel
Fotó: Jakab Mónika
Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter a Digi24 hírtelevízió vasárnap esti műsorában úgy fogalmazott, ha a sokat kritizált átoltottság helyett a települések fertőzöttségi rátája szerint nyithattak volna meg hétfőn az iskolák, akkor a tanintézetek csupán hét százalékában zajlana most jelenléti oktatás.
2021. november 08., 11:162021. november 08., 11:16
2021. november 08., 11:372021. november 08., 11:37
Mint ismeretes, hétfőtől folytatódik az oktatás a kéthetes kényszervakáció után, személyes jelenléttel pedig csak azokban az óvodákban, iskolákban taníthatnak, ahol a pedagógusok és kisegítők legalább 60 százaléka be van oltva koronavírus ellen. Így hétfőn a romániai tanintézetek 67,79 százalékában megnyíltak az osztálytermek, több mint 2 millió gyermek tért vissza tanintézetébe. A többi intézményben online tanrendet alkalmaznak.
A romániai iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődik jelenléti oktatással a tanítás – jelentette be szombaton Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter.
A múlt hét végén hozott határozat azonban tiltakozást váltott ki a tanügyi szövetségek, szakszervezetek, diákképviseletek körében: egyesek a fertőzésveszély miatt aggódtak, egyéb vagy több feltételt szabtak volna, mások az intézkedés hátrányosan megkülönböztető jellegét emelték ki, illetve nehezményezték, hogy csak a tanerőt kényszerítik ilyen eszközökkel oltakozásra, más ágazatok képviselőit nem.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Sorin Cîmpeanu minderre úgy reagált vasárnap este, hogy készítettek egy szimulációt, és ha a járványhelyzet helyi súlyossága függvényében, csak a 6 ezrelékes fertőzöttségi ráta alatti mutatóval rendelkező településeken engedélyezték volna a jelenléti oktatást, akkor csupán az óvodák, iskolák hét százalékát nyithatták volna meg hétfőn.
Ha a pedagógusok immunizáltságát mérjük, akkor azt kérdezik, miért nem a fertőzöttségi rátát” – közölte a tárcavezető.
Az ügyvivő miniszter jelezte: az átoltottsági feltétel egyfajta kompromisszum, amely legfőképpen „a pedagógusokat védi”. Közölte, szigorúan ellenőrzik majd az arányok valóságtartalmát, hiszen sok helyen egy hét alatt megnőtt a szám, de olyan is előfordult, hogy miközben egy tanintézet bő egy hete 70 százalékot jelentett, most pénteken már csak 20-at. Felhívta a figyelmet, hogy ott, ahol vakcinaellenes az igazgató, jellemzően alacsony az átoltottsági arány, ezért nagyon fontos szerepük van az intézményvezetőknek. „Nem normális, hogy a tanerő tagjaként, akinek példát kell mutatnia a diákoknak, ne értsd meg az oltakozás fontosságát” – emelte ki Sorin Cîmpeanu.
A tanügyminisztérium ellenőrző testülete ki fog szállni azokba az iskolákba, ahol alacsony az alkalmazottak átoltottsági aránya – jelentette be vasárnap este Sorin Cîmpeanu.
Tanévszerkezet a jelenlegi állás szerint
Az első félév hétfőn személyes jelenléttel vagy online tanrendben folytatódott valamennyi romániai iskolában. A jelenleg érvényben lévő tanévszerkezet értelmében (a december elsejét övező munkaszüneti napokat leszámítva) a következő vakáció a téli lesz, amely a nemrég elfogadott módosítások szerint az óvodások és elemisek számára december 23-tól január 9-éig tart, miközben a nagyobb diákok már január 2-ától kénytelenek folytatni tanulmányaikat. A most véget ért kényszervakáció miatt az első félév nem decemberben, hanem január 14-én zárul. A tavaszi vakációt április 15. – május elseje között tervezik. Ebbe az időszakba beleesik a nyugati (április 17.), illetve az ortodox húsvéti ünnep (április 24.) is. A nyári szünet a jelenlegi tervek szerint június 11-én kezdődik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!