Archív felvétel
Fotó: Jakab Mónika
Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter a Digi24 hírtelevízió vasárnap esti műsorában úgy fogalmazott, ha a sokat kritizált átoltottság helyett a települések fertőzöttségi rátája szerint nyithattak volna meg hétfőn az iskolák, akkor a tanintézetek csupán hét százalékában zajlana most jelenléti oktatás.
2021. november 08., 11:162021. november 08., 11:16
2021. november 08., 11:372021. november 08., 11:37
Mint ismeretes, hétfőtől folytatódik az oktatás a kéthetes kényszervakáció után, személyes jelenléttel pedig csak azokban az óvodákban, iskolákban taníthatnak, ahol a pedagógusok és kisegítők legalább 60 százaléka be van oltva koronavírus ellen. Így hétfőn a romániai tanintézetek 67,79 százalékában megnyíltak az osztálytermek, több mint 2 millió gyermek tért vissza tanintézetébe. A többi intézményben online tanrendet alkalmaznak.
A romániai iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődik jelenléti oktatással a tanítás – jelentette be szombaton Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter.
A múlt hét végén hozott határozat azonban tiltakozást váltott ki a tanügyi szövetségek, szakszervezetek, diákképviseletek körében: egyesek a fertőzésveszély miatt aggódtak, egyéb vagy több feltételt szabtak volna, mások az intézkedés hátrányosan megkülönböztető jellegét emelték ki, illetve nehezményezték, hogy csak a tanerőt kényszerítik ilyen eszközökkel oltakozásra, más ágazatok képviselőit nem.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Sorin Cîmpeanu minderre úgy reagált vasárnap este, hogy készítettek egy szimulációt, és ha a járványhelyzet helyi súlyossága függvényében, csak a 6 ezrelékes fertőzöttségi ráta alatti mutatóval rendelkező településeken engedélyezték volna a jelenléti oktatást, akkor csupán az óvodák, iskolák hét százalékát nyithatták volna meg hétfőn.
Ha a pedagógusok immunizáltságát mérjük, akkor azt kérdezik, miért nem a fertőzöttségi rátát” – közölte a tárcavezető.
Az ügyvivő miniszter jelezte: az átoltottsági feltétel egyfajta kompromisszum, amely legfőképpen „a pedagógusokat védi”. Közölte, szigorúan ellenőrzik majd az arányok valóságtartalmát, hiszen sok helyen egy hét alatt megnőtt a szám, de olyan is előfordult, hogy miközben egy tanintézet bő egy hete 70 százalékot jelentett, most pénteken már csak 20-at. Felhívta a figyelmet, hogy ott, ahol vakcinaellenes az igazgató, jellemzően alacsony az átoltottsági arány, ezért nagyon fontos szerepük van az intézményvezetőknek. „Nem normális, hogy a tanerő tagjaként, akinek példát kell mutatnia a diákoknak, ne értsd meg az oltakozás fontosságát” – emelte ki Sorin Cîmpeanu.
A tanügyminisztérium ellenőrző testülete ki fog szállni azokba az iskolákba, ahol alacsony az alkalmazottak átoltottsági aránya – jelentette be vasárnap este Sorin Cîmpeanu.
Tanévszerkezet a jelenlegi állás szerint
Az első félév hétfőn személyes jelenléttel vagy online tanrendben folytatódott valamennyi romániai iskolában. A jelenleg érvényben lévő tanévszerkezet értelmében (a december elsejét övező munkaszüneti napokat leszámítva) a következő vakáció a téli lesz, amely a nemrég elfogadott módosítások szerint az óvodások és elemisek számára december 23-tól január 9-éig tart, miközben a nagyobb diákok már január 2-ától kénytelenek folytatni tanulmányaikat. A most véget ért kényszervakáció miatt az első félév nem decemberben, hanem január 14-én zárul. A tavaszi vakációt április 15. – május elseje között tervezik. Ebbe az időszakba beleesik a nyugati (április 17.), illetve az ortodox húsvéti ünnep (április 24.) is. A nyári szünet a jelenlegi tervek szerint június 11-én kezdődik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!