Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
2021. november 07., 11:402021. november 07., 11:40
2021. november 07., 12:122021. november 07., 12:12
Az RMPSZ Országos Elnökségének vasárnapi, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében úgy fogalmaznak, a szövetség üdvözölt minden olyan oktatáspolitikai kezdeményezést, amely a tanintézetek működését, az oktatási folyamat megszervezését a helyi járványügyi helyzet alakulására, illetve a települések és iskolák erőforrási lehetőségeire alapozta. Ugyanakkor szorgalmazták, hogy a problémák megoldását a közös teherviselés elvére, a kölcsönös támogatásra és a hatékony együttműködésre alapozva biztosítsák.
„Annak ellenére, hogy szövetségünk a járvány legyőzésének egyedüli hatékony eszközének a védőoltás felvételét tartja, aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéljük meg a fentiek szellemében azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Úgy gondoljuk, hogy ezzel a döntéssel elsősorban nem a beoltottsági arány növekedését váltják ki, hanem tovább mélyítik azt szakadékot, amely a pedagógusok társadalmi megbecsülése terén keletkezett a világjárvány beköszöntétől kezdődően” – olvasható az RMPSZ állásfoglalásában.
A magyar pedagógusok szövetségének értékelése szerint az intézkedés továbbra is a hátrányos közösségekben működő, főként vidéki iskolákra, illetve a napköziotthonok működésére (ezáltal számos kisgyermekes család életére) gyakorol rendkívüli mértékben kedvezőtlen hatást, ahol az online oktatás megszervezésének feltételei nem biztosítottak, vagy ez az oktatási forma nem alkalmazható hatékonyan. Jelzik: számos olyan helyzet alakult így ki, hogy az alacsony fertőzöttségi arányú (2 ezrelék alatti) településeken a tanintézményi beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei.
Az RMPSZ közölte, októberben rövid felmérést végzett tanintézetvezetők vagy más iskolai döntéshozók, tagozatvezető pedagógusok körében. Az eredmények szerint a válaszadók többsége a jelenléti oktatást tartja a leghatékonyabb oktatásszervezési körülménynek.
amelyben a járványügyi helyzet alakulásától függően, iskolaszintű döntések meghozatalával elsősorban a jelenléti oktatásra törekedjenek, és csak szükség szerint alkalmazzák egyes osztályok esetében az online oktatási rendszert.
„Mindezek szellemében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szorgalmazza olyan intézkedések kidolgozását és érvénybeléptetését, amelyek hatékonyabb módon, a teljes társadalomra alkalmazott, következetes módszerekkel, a pontos és helyes felvilágosítás eszközeivel járulnak hozzá az oltottsági arány növekedéséhez úgy a tanszemélyzet, mint a diákok és családjuk, illetve minden szakmai-társadalmi csoport esetében” – szögezik le a közleményben.
Ebben szorgalmazzák a romániai (magyar) oktatási rendszer átfogó digitalizációját is annak érdekében, hogy bármilyen járványügyi helyzetben, jelenléti, hibrid vagy online körülmények között megteremtődjenek az oktatás minőségi, hatékony, huszonegyedik századi és méltányos feltételei.
Mint ismeretes, pénteken vált hivatalossá, hogy hétfőn valamennyi romániai iskolában és óvodában folytatódik a tanítás, a jelenléti oktatás feltétele a tanintézetek személyzetének legalább 60 százalékos átoltottsága. A legfrissebb adatok szerint a romániai tanintézetek 68 százalékában kezdődik személyes jelenléttel az oktatás. A napokban a Tanulók Országos Tanácsa és a tanügyi szakszervezetek is tiltakozásukat fejezték ki az átoltottsági feltétel (kizárólagos) bevezetése ellen.
A romániai iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődik jelenléti oktatással a tanítás – jelentette be szombaton Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
4 hozzászólás