
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
2021. november 07., 11:402021. november 07., 11:40
2021. november 07., 12:122021. november 07., 12:12
Az RMPSZ Országos Elnökségének vasárnapi, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében úgy fogalmaznak, a szövetség üdvözölt minden olyan oktatáspolitikai kezdeményezést, amely a tanintézetek működését, az oktatási folyamat megszervezését a helyi járványügyi helyzet alakulására, illetve a települések és iskolák erőforrási lehetőségeire alapozta. Ugyanakkor szorgalmazták, hogy a problémák megoldását a közös teherviselés elvére, a kölcsönös támogatásra és a hatékony együttműködésre alapozva biztosítsák.
„Annak ellenére, hogy szövetségünk a járvány legyőzésének egyedüli hatékony eszközének a védőoltás felvételét tartja, aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéljük meg a fentiek szellemében azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Úgy gondoljuk, hogy ezzel a döntéssel elsősorban nem a beoltottsági arány növekedését váltják ki, hanem tovább mélyítik azt szakadékot, amely a pedagógusok társadalmi megbecsülése terén keletkezett a világjárvány beköszöntétől kezdődően” – olvasható az RMPSZ állásfoglalásában.
A magyar pedagógusok szövetségének értékelése szerint az intézkedés továbbra is a hátrányos közösségekben működő, főként vidéki iskolákra, illetve a napköziotthonok működésére (ezáltal számos kisgyermekes család életére) gyakorol rendkívüli mértékben kedvezőtlen hatást, ahol az online oktatás megszervezésének feltételei nem biztosítottak, vagy ez az oktatási forma nem alkalmazható hatékonyan. Jelzik: számos olyan helyzet alakult így ki, hogy az alacsony fertőzöttségi arányú (2 ezrelék alatti) településeken a tanintézményi beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei.
Az RMPSZ közölte, októberben rövid felmérést végzett tanintézetvezetők vagy más iskolai döntéshozók, tagozatvezető pedagógusok körében. Az eredmények szerint a válaszadók többsége a jelenléti oktatást tartja a leghatékonyabb oktatásszervezési körülménynek.
amelyben a járványügyi helyzet alakulásától függően, iskolaszintű döntések meghozatalával elsősorban a jelenléti oktatásra törekedjenek, és csak szükség szerint alkalmazzák egyes osztályok esetében az online oktatási rendszert.
„Mindezek szellemében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szorgalmazza olyan intézkedések kidolgozását és érvénybeléptetését, amelyek hatékonyabb módon, a teljes társadalomra alkalmazott, következetes módszerekkel, a pontos és helyes felvilágosítás eszközeivel járulnak hozzá az oltottsági arány növekedéséhez úgy a tanszemélyzet, mint a diákok és családjuk, illetve minden szakmai-társadalmi csoport esetében” – szögezik le a közleményben.
Ebben szorgalmazzák a romániai (magyar) oktatási rendszer átfogó digitalizációját is annak érdekében, hogy bármilyen járványügyi helyzetben, jelenléti, hibrid vagy online körülmények között megteremtődjenek az oktatás minőségi, hatékony, huszonegyedik századi és méltányos feltételei.
Mint ismeretes, pénteken vált hivatalossá, hogy hétfőn valamennyi romániai iskolában és óvodában folytatódik a tanítás, a jelenléti oktatás feltétele a tanintézetek személyzetének legalább 60 százalékos átoltottsága. A legfrissebb adatok szerint a romániai tanintézetek 68 százalékában kezdődik személyes jelenléttel az oktatás. A napokban a Tanulók Országos Tanácsa és a tanügyi szakszervezetek is tiltakozásukat fejezték ki az átoltottsági feltétel (kizárólagos) bevezetése ellen.

A romániai iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődik jelenléti oktatással a tanítás – jelentette be szombaton Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Tizenöt évet kell fiatalkorúak számára fenntartott fogvatartási központban töltenie annak a fiúnak, aki részt vett a 15 éves Mario Berinde meggyilkolásában.
Lemondott marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen orvvadászat gyanúja miatt indult vizsgálat.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
4 hozzászólás