Archív felvétel
Fotó: Jakab Mónika
Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter a Digi24 hírtelevízió vasárnap esti műsorában úgy fogalmazott, ha a sokat kritizált átoltottság helyett a települések fertőzöttségi rátája szerint nyithattak volna meg hétfőn az iskolák, akkor a tanintézetek csupán hét százalékában zajlana most jelenléti oktatás.
2021. november 08., 11:162021. november 08., 11:16
2021. november 08., 11:372021. november 08., 11:37
Mint ismeretes, hétfőtől folytatódik az oktatás a kéthetes kényszervakáció után, személyes jelenléttel pedig csak azokban az óvodákban, iskolákban taníthatnak, ahol a pedagógusok és kisegítők legalább 60 százaléka be van oltva koronavírus ellen. Így hétfőn a romániai tanintézetek 67,79 százalékában megnyíltak az osztálytermek, több mint 2 millió gyermek tért vissza tanintézetébe. A többi intézményben online tanrendet alkalmaznak.
A romániai iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődik jelenléti oktatással a tanítás – jelentette be szombaton Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter.
A múlt hét végén hozott határozat azonban tiltakozást váltott ki a tanügyi szövetségek, szakszervezetek, diákképviseletek körében: egyesek a fertőzésveszély miatt aggódtak, egyéb vagy több feltételt szabtak volna, mások az intézkedés hátrányosan megkülönböztető jellegét emelték ki, illetve nehezményezték, hogy csak a tanerőt kényszerítik ilyen eszközökkel oltakozásra, más ágazatok képviselőit nem.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Sorin Cîmpeanu minderre úgy reagált vasárnap este, hogy készítettek egy szimulációt, és ha a járványhelyzet helyi súlyossága függvényében, csak a 6 ezrelékes fertőzöttségi ráta alatti mutatóval rendelkező településeken engedélyezték volna a jelenléti oktatást, akkor csupán az óvodák, iskolák hét százalékát nyithatták volna meg hétfőn.
Ha a pedagógusok immunizáltságát mérjük, akkor azt kérdezik, miért nem a fertőzöttségi rátát” – közölte a tárcavezető.
Az ügyvivő miniszter jelezte: az átoltottsági feltétel egyfajta kompromisszum, amely legfőképpen „a pedagógusokat védi”. Közölte, szigorúan ellenőrzik majd az arányok valóságtartalmát, hiszen sok helyen egy hét alatt megnőtt a szám, de olyan is előfordult, hogy miközben egy tanintézet bő egy hete 70 százalékot jelentett, most pénteken már csak 20-at. Felhívta a figyelmet, hogy ott, ahol vakcinaellenes az igazgató, jellemzően alacsony az átoltottsági arány, ezért nagyon fontos szerepük van az intézményvezetőknek. „Nem normális, hogy a tanerő tagjaként, akinek példát kell mutatnia a diákoknak, ne értsd meg az oltakozás fontosságát” – emelte ki Sorin Cîmpeanu.
A tanügyminisztérium ellenőrző testülete ki fog szállni azokba az iskolákba, ahol alacsony az alkalmazottak átoltottsági aránya – jelentette be vasárnap este Sorin Cîmpeanu.
Tanévszerkezet a jelenlegi állás szerint
Az első félév hétfőn személyes jelenléttel vagy online tanrendben folytatódott valamennyi romániai iskolában. A jelenleg érvényben lévő tanévszerkezet értelmében (a december elsejét övező munkaszüneti napokat leszámítva) a következő vakáció a téli lesz, amely a nemrég elfogadott módosítások szerint az óvodások és elemisek számára december 23-tól január 9-éig tart, miközben a nagyobb diákok már január 2-ától kénytelenek folytatni tanulmányaikat. A most véget ért kényszervakáció miatt az első félév nem decemberben, hanem január 14-én zárul. A tavaszi vakációt április 15. – május elseje között tervezik. Ebbe az időszakba beleesik a nyugati (április 17.), illetve az ortodox húsvéti ünnep (április 24.) is. A nyári szünet a jelenlegi tervek szerint június 11-én kezdődik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!