
Archív felvétel
Fotó: Jakab Mónika
Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter a Digi24 hírtelevízió vasárnap esti műsorában úgy fogalmazott, ha a sokat kritizált átoltottság helyett a települések fertőzöttségi rátája szerint nyithattak volna meg hétfőn az iskolák, akkor a tanintézetek csupán hét százalékában zajlana most jelenléti oktatás.
2021. november 08., 11:162021. november 08., 11:16
2021. november 08., 11:372021. november 08., 11:37
Mint ismeretes, hétfőtől folytatódik az oktatás a kéthetes kényszervakáció után, személyes jelenléttel pedig csak azokban az óvodákban, iskolákban taníthatnak, ahol a pedagógusok és kisegítők legalább 60 százaléka be van oltva koronavírus ellen. Így hétfőn a romániai tanintézetek 67,79 százalékában megnyíltak az osztálytermek, több mint 2 millió gyermek tért vissza tanintézetébe. A többi intézményben online tanrendet alkalmaznak.

A romániai iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődik jelenléti oktatással a tanítás – jelentette be szombaton Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter.
A múlt hét végén hozott határozat azonban tiltakozást váltott ki a tanügyi szövetségek, szakszervezetek, diákképviseletek körében: egyesek a fertőzésveszély miatt aggódtak, egyéb vagy több feltételt szabtak volna, mások az intézkedés hátrányosan megkülönböztető jellegét emelték ki, illetve nehezményezték, hogy csak a tanerőt kényszerítik ilyen eszközökkel oltakozásra, más ágazatok képviselőit nem.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Sorin Cîmpeanu minderre úgy reagált vasárnap este, hogy készítettek egy szimulációt, és ha a járványhelyzet helyi súlyossága függvényében, csak a 6 ezrelékes fertőzöttségi ráta alatti mutatóval rendelkező településeken engedélyezték volna a jelenléti oktatást, akkor csupán az óvodák, iskolák hét százalékát nyithatták volna meg hétfőn.
Ha a pedagógusok immunizáltságát mérjük, akkor azt kérdezik, miért nem a fertőzöttségi rátát” – közölte a tárcavezető.
Az ügyvivő miniszter jelezte: az átoltottsági feltétel egyfajta kompromisszum, amely legfőképpen „a pedagógusokat védi”. Közölte, szigorúan ellenőrzik majd az arányok valóságtartalmát, hiszen sok helyen egy hét alatt megnőtt a szám, de olyan is előfordult, hogy miközben egy tanintézet bő egy hete 70 százalékot jelentett, most pénteken már csak 20-at. Felhívta a figyelmet, hogy ott, ahol vakcinaellenes az igazgató, jellemzően alacsony az átoltottsági arány, ezért nagyon fontos szerepük van az intézményvezetőknek. „Nem normális, hogy a tanerő tagjaként, akinek példát kell mutatnia a diákoknak, ne értsd meg az oltakozás fontosságát” – emelte ki Sorin Cîmpeanu.

A tanügyminisztérium ellenőrző testülete ki fog szállni azokba az iskolákba, ahol alacsony az alkalmazottak átoltottsági aránya – jelentette be vasárnap este Sorin Cîmpeanu.
Tanévszerkezet a jelenlegi állás szerint
Az első félév hétfőn személyes jelenléttel vagy online tanrendben folytatódott valamennyi romániai iskolában. A jelenleg érvényben lévő tanévszerkezet értelmében (a december elsejét övező munkaszüneti napokat leszámítva) a következő vakáció a téli lesz, amely a nemrég elfogadott módosítások szerint az óvodások és elemisek számára december 23-tól január 9-éig tart, miközben a nagyobb diákok már január 2-ától kénytelenek folytatni tanulmányaikat. A most véget ért kényszervakáció miatt az első félév nem decemberben, hanem január 14-én zárul. A tavaszi vakációt április 15. – május elseje között tervezik. Ebbe az időszakba beleesik a nyugati (április 17.), illetve az ortodox húsvéti ünnep (április 24.) is. A nyári szünet a jelenlegi tervek szerint június 11-én kezdődik.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
szóljon hozzá!