Célirányos tanárszigor?

Idén egyébként 187 800 végzős diák szerepelt a nyilvántartásban,  közülük azonban \"csak\" 148 ezren jelentkeztek be vizsgára. Azt Remus Pricopie oktatási miniszter is beiserte: ez a létszámcsökkenés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy  országos átlag felfele kerekedjen. Mint ismeres, a tavaly a vizsgázók 44,26 százaléka vette sikeresen a megmérettetést, míg idén ez az arány 55,4 százalékos volt. Országos szintű összesítés egyelőre nem készült arról, hogy idén több diáknak kell-e pótvizsgáznia, mint az előző évben, a szülők és a diákok egy része azonban furcsállja, hogy a pedagógusok ezúttal jóval szigorúbban osztályozták a végzős diákok teljesítményét, mint a korábbi években.

Megmagyarázhatatlan szigor

\"Felháborító, hogy éppen a 12. osztály végén derült ki, hogy a gyermekem annyira buta románból, hogy nem érettségizhet. Miért nem derült ki már 9. osztályban, miért nem buktatták meg akkor?\" – méltatlankodott egy gyergyószentmiklósi diák édesanyja. Mint mondta, gyerekét azért iratta szakiskolába, mert azt szerette volna, ha valami szakmát tanul, ugyanis tisztában voltak azzal, hogy tudták gyermekükről, képtelen eleget tenni az elméleti gimnáziumi szintű elvárásoknak.

\"Se szakmát nem tanult, se érettségi diplomája nincs, a románt pedig ezek után méginkább rühelli, nem fogja megtanulni soha, mert képtelen bemagolni, amit a tanárok diktálnak\" – háborgott az édesanya, aki külföldi munkavállalásban látja a fia boldogulását. Hozzáfűzte azt is: átlát a szitán, tudja, hogy az iskoláknak fejkvóta szerint osztják a pénzt és úgy érzi becsapták, elbántak a fiával, akiről amúgy már kilencedik osztályban tudniuk kellett a tanároknak, hogy gyengén teljesít románból. \"Kihasználtak, rászedtek, arra kellett csak a fiam, hogy pénzt kapjanak utána\" – szögezte le az édesanya. 

\"Furcsállom, hogy éppen 12-ben, érettségi előtt buktattak meg matekből, korábban heteseim-nyolcasaim is voltak\" – közölte lapunkkal egy neve elhallgatását kérő 12 osztály végzett udvarhelyi diáklány. Elmondta, ezek után nem sok késztetést érez arra, hogy pótvizsgára készüljön, aztán majd jövőben az osztálytársaitól lemaradva érettségire álljon. Kifejtette, egyelőre el akarja felejteni mindazt, ami az iskola utolsó évben történt és azon gondolkodik, hogy külföldön próbál szerencsét. \"Svájcban, Németországban nem kérnek érettségi diplomát a mezőgazdasági munkáért. Ha sikerül pénzt gyűjtenem és megtanulnom a nyelvet, jobb munkahelyet is szerezhetek\" – összegzett a lány.

Cáfolnak a pedagógusok

\"Nem normális, hogy egy olyan diák amelyik kilencediktől eljutott tizenkettedik osztályig bukás nélkül azt épp az érettségi előtt húzzák el\" – osztotta meg véleményét a Krónikának Daniel Negrean, a Bihar megyei főtanfelügyelő. Szerinte a pedagógusnak az a feladata, hogy folyamatosan mérje tanítványai felkészültségét, és annak megfelelően osztályozzon mind a négy év alatt.

Bihar megyében nem tud egyébként olyan esetről, amikor valamely tanár tendenciózusan buktatott volna meg végzős diákot, tudomása szerint csak azokat diákokat nem engedtek érettségizni akik valóban végigbukdácsolták a középiskolát. Az erre vonatkozó statisztikákat ugyan még nem összesítették, de a főtanfelügyelő a korábbi évekhez hasonló arányokra számít, a bukásokra vonatkozó számadatok nem lesznek kirívóak.

Szükségszerű alkalmazkodás?

Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint semmilyen összefüggést nem kell keresni az iskolák támogatása és a sikeresen érettségiző diákok aránya. Mint kifejtette, az iskoláknak semmilyen érdekük nem fűződik ahhoz, hogy csak azért buktassanak meg diákokat, hogy azok ne rontsák az átmenési arányt az érettségin.

Kérdésünkre hozzáfűzte, ez legfeljebb presztízskérdés lehet a tanintézetek számára, ugyanis az sem igaz, hogy bármilyen szankcióval járna számukra, ha kevés diákjuk teljesít jól a megmérettetésen. Ugyanakkor elmondta: legfeljebb annyi történik, hogy a tanfelügyelőség gyakrabban ellenőrzi azokat az iskolákat, ahol alacsony a sikeresen érettségizők aránya, de ugyanez érvényes azokra is, ahol sokan megbuknak az év végén. Leszögezte: az iskolák autonómiával rendelkeznek, azaz tőlük függ, hogy milyen minőségi követelményeket támasztanak a diákjaikkal szemben.

A főtanfelügyelő-helyettes véleményét azzal kapcsoltban kérdeztük, hogy az egyik internetes portálon az érettségin éppen a 96 százalékos átmenési arányt produkáló János Zsigmond Unitárius Kollégiumot kritizálták –  a hozzászólók – amiért csak 29 diákot engedtek érettségizni, míg 21-en megbuktak román nyelvből. Péter Tünde leszögezte: az unitárius kollégium megengedheti magának, hogy minőségi követelményeket támasszon, hiszen többszörös a túljelentkezés a népszerűvé vált oktatási intézményben.

Solymosi Zsolt, az unitárius kollégium aligazgatója a Krónikának úgy fogalmazott: nagy a dráma a városban, de az igazság az: egyszerűen nem teljesítettek, nem dolgoztak eleget a pótvizsgára maradt gyerekek, ráadásul többen közülük a korábbi évfolyamokon is megbuktak. Hozzáfűzte, a tanintézet számára a statisztikai adatok nem bírnak különösebb jelentőséggel, akkor sem, ha azok alapján rangsorolják az iskolákat.

\"Nem a rangsorolásért tanítjuk a diákjainkat, hanem azért, hogy tudjanak. Lássuk már be: minőségi oktatásra van szükség\" – nyilatkozta Solymosi. Hozzáfűzte: elsősorban azoknak a diákoknak a jelentkezését várják a felvételikor akik hajlandók is dolgozni. Arra a kérdésre, hogy miért csak most végzős korukban buktak meg a diákok, elmondta: ennek elsősorban az az oka, hogy csak az elmúlt években szigorodtak meg az érettségi feltételei és a tanárok is csak most alkalmazkodtak ehhez. Hangsúlyozta: a kollégiumban nem csak a végzősöknél, hanem a 9-11. osztályosoknál is akad aki pótvizsgára maradt.

Elpártolhatnak a magyar szülők

Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a Krónika érdeklődésére elmondta, Háromszéken egyelőre nincs példa rá, hogy szülők vagy diákok azzal vádolnának pedagógusokat, hogy azért buktattak meg 12. osztályos diákokat, hogy ne rontsák a vizsgaeredmények alapján elkészítendő statisztikákat. \"Az ilyesmit utólag nagyon nehéz bebizonyítani és mivel szólásszabadság van, bárki kifejtheti a véleményét a témában. Egy dolog azonban biztos: abból kell kiindulnunk, hogy a pedagógusaink korrekt módon értékelték a diákok teljesítményét, és semmiképp sem arra gondolva, hogy az adott tanintézet piros pontokat akart begyűjteni a fényes érettségi eredményekkel\" – mondta el lapunknak Keresztély Irma.

A főtanfelügyelő hozzátette \"a jól mutató statisztikák érdekében elvégzett szelekció\" káros hatással lenne a magyar oktatás egészére is. \"Körültekintőek kell legyünk, nem szabad elfelejteni egy nagyon fontos dolgot: ilyen intézkedések miatt a magyar szülők elfordulhatnak a magyar iskoláktól és a jövőben román tanintézetekbe iratják be a gyerekeiket\" – mutatott rá a háromszéki főtanfelügyelő. Kovászna megyében egyébként 1945 diák kezdte el a 12. és 13. osztályt, közülük csak 1572 diák jelentkezett az érettségire. Több mint 400 diákot nem zártak le valamilyen tantárgyból, közülük 352 diák bukott meg.

Vizsgabotrány Temes megyében
A vizsgaidőszak alatt elkövetett csalás gyanúja miatt kivizsgálást indított a Temes megyei ügyészség gátaljai gimnáziumban. A hatóságok úgy tudják, hogy a 67 vizsgázó diák közül ötvenen egyenként 200 lejes csúszópénzt gyűjtöttek össze a banketten, az összegből pedig lefizették a felvigyázó tanárokat. A tanintézetben az átmenési arány 73 százalékos volt. Az ügyészség tegnap kihallgatta Gabriela Neda igazgatónőt és öt diákot. A Temes megyei tanfelügyelőség a sajtóból értesült a kivizsgálásról, az illetékesek véleménye szerint azonban megalapozatlan gyanúsítgatásról van szó. Cornel Petroman főtanfelügyelő úgy nyilatkozott: nem történhetett csalás, hiszen a diákok nem is saját iskolájukban érettségiztek. Ennek ellenére megígérte, hogy utánanéz az ügynek.