Bűnvádi feljelentést tett Kovács István unitárius lelkész zsarolás miatt

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint január 15-étől kezdődően Horváth Alpár levelekben és telefonüzenetekben a Szekuritátéval való együttműködéssel „és más alaptalan vádakkal” illette egykori barátját, Kovács Istvánt. Az újságíró üzeneteiben „részletesen ecsetelte Kovács István pszichopata mivoltát”, felrótta neki, hogy válásakor nem állt ki mellette volt felesége ellenében, számonkérte, hogy 15 évvel ezelőtt  nem vállalt kezességet egy banki kölcsönhöz.

Horváth Alpár továbbá egy negyedszázaddal ezelőtti állítólagos tetemes „kölcsön” visszafizetését követelte kamatostól, és azt ígérte, ellenkező esetben „terhelő bizonyítékokat” jelentet meg az említett folyóiratban. Kovács István nyílt levélben válaszolt Horváth Alpárnak, amelyben leszögezi: lelkiismerete tiszta, senkiről semmilyen jelentést nem írt, sem a rendszerváltás előtt, sem azután. A lelkész az újságíró anyagi követeléseit is alaptalannak tartja.

A közlemény szerint Kovács István január 27-én ügyvéd általi felszólítást küldött a zaklatójának, kilátásba helyezve, hogy a zsarolás és rágalmazás folytatása esetén kénytelen lesz az állami bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervekhez fordulni. Ennek következtében Horváth Alpár a 2017. január 30-ai telefonos üzenetében Kovács Istvánt az ő meggyilkolásának szándékával is megvádolta. Az újságíró január 29. és február 8. között öt alkalommal fordult levélben az egyház főhatóságához és a szélesebb körű egyházi nyilvánossághoz. Az első három levelet a Székely Idő főszerkesztőjeként jegyezte, a továbbiakat pedig főszerkesztőként és a Székely Önrendelkezési Tanács ideiglenes ügyvivőjeként.

Első levelében azt kéri az egyháztól, hogy fosszák meg palástjogától Kovács Istvánt, ellenkező esetben kitálal a Székely Időben az unitárius lelkész „viselt dolgairól”. A főszerkesztő a február 1-jén küldött leveléhez mellékelt, majd az újságjában is közölt, 1984. november 15-ei és december 7-ei keltezésű jelentésekből kiderült, hogy azok egy „Kovacs Istvan” fedőnevű orosztanártól származnak, aki 1984 őszén Sepsiszentgyörgyön orosz nyelvű magánórákat tartott Bajna Erzsébet középiskolás diáklánynak. Abban az időszakban Kovács István teológiai hallgató volt Kolozsváron, nem tudott oroszul, tehát 1984 őszén nem adhatott oroszórákat Sepsiszentgyörgyön – emlékeztet az egyház közleménye.