
Sokkal fontosabb írói programként elmondani azt, ami történt, mint arról magyarázni, hogy ki a felelős, ki a bűnös mindezért – fejtette ki Tompa Andrea a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Magyar Írók Ligája „árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok című közös kolozsvári rendezvénye keretében megszervezett szerzői estjén.
2017. május 24., 18:042017. május 24., 18:04
2017. május 24., 18:142017. május 24., 18:14
A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) „árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok című kétnapos kincses városbeli rendezvényének vendége volt többek közt Tompa Andrea író, aki írói hitvallásáról könyveiről is beszélt szülővárosában.
„Sokkal fontosabb írói programként elmondani azt, ami történt, mint arról magyarázni, hogy ki a felelős, ki a bűnös mindezért” – fejtette ki Tompa Andrea a Babeș-Bolyai Egyetemen bölcsész karán, az egykori Marianumban tartott rendezvényen, ahol Visky András, a kolozsvári magyar színház művészeti vezetője beszélgetett az íróval.
Visky rögtön az elején elmondta, bár eredetileg arra készültek, hogy az író beleegyezésével Tompa Andrea legújabb, megjelenés előtt álló új könyvéről is beszélnek, végül letett róla, mert az egyik olvasó ismerőse arra kérte, ne rontsa el az olvasmány élményét.
Tompa Andreától a közönség megtudhatta,
hiszen amikor Kolozsvárról kitelepedett Magyarországra, az állampolgárság megszerzéséhez, amelyet végül 2000-ben kapott meg, bizonyítania kellett magyarságát.
A Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben, A hóhér háza című regények szerzője ugyanakkor az írás kulisszatitkaiba, dilemmáiba is betekintését engedett. Mint kifejtette: számára problémát jelent, hogy egy történet elmesélésekor nehéz olyan nézőpontot találni, amelyben maguk az elbeszélő karakterek is felelősek a történtekért. Mint részletezte, ő
Visky András felvetésére, hogy fontos szerepet játszik a regényeiben a család, Tompa Andrea úgy fogalmazott, maga is csonka családban nőtt fel, ezért azt szeretné megérteni, hogy társadalomtudományi szempontból miként tetten érthető az erdélyi magyar családok szétesése a 20. század második felében.
Az író arról is beszélt, hogy a regényeiben igyekszik megmaradni a kisember – bár nem szereti ezt a szót – nézőpontjánál, őt az érdekli, hogy van-e választási lehetőségük azoknak a karaktereknek, amelyeket bemutat. Mint részletezte, elsősorban szemléltetni kívánja egy adott kor történéseit, azonban tartózkodik arról, hogy erkölcsi, morális szentenciákat fogalmazzon meg a regényei szereplőiről,
„Az embernek van véleménye a diktatúráról, nehéz visszaszorítani saját értékítéletét” – mutatott rá szemléletesként a regényírás nehézségeire.
Tompa Andrea A hóhér háza című, 2010-ben megjelent regénye egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, 2013-ban napvilágot látott, Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben című regénye egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg.
Utóbbi történelmi regény és énregény egyszerre: a hősök élete hol jelképesen, hol valóságosan fonódik egybe újra meg újra. A karakterek felváltva beszélnek az olvasóhoz: a Brassó mellett élő aljegyző fia és az enyedi zsidó kereskedő lánya, akik igazi nagy, szenvedélyes találkozásban részesülnek a tudásra és hasznos működésre szomjas Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejlődés igézetével.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!