Sokkal fontosabb írói programként elmondani azt, ami történt, mint arról magyarázni, hogy ki a felelős, ki a bűnös mindezért – fejtette ki Tompa Andrea a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Magyar Írók Ligája „árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok című közös kolozsvári rendezvénye keretében megszervezett szerzői estjén.
2017. május 24., 18:042017. május 24., 18:04
2017. május 24., 18:142017. május 24., 18:14
A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) „árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok című kétnapos kincses városbeli rendezvényének vendége volt többek közt Tompa Andrea író, aki írói hitvallásáról könyveiről is beszélt szülővárosában.
„Sokkal fontosabb írói programként elmondani azt, ami történt, mint arról magyarázni, hogy ki a felelős, ki a bűnös mindezért” – fejtette ki Tompa Andrea a Babeș-Bolyai Egyetemen bölcsész karán, az egykori Marianumban tartott rendezvényen, ahol Visky András, a kolozsvári magyar színház művészeti vezetője beszélgetett az íróval.
Visky rögtön az elején elmondta, bár eredetileg arra készültek, hogy az író beleegyezésével Tompa Andrea legújabb, megjelenés előtt álló új könyvéről is beszélnek, végül letett róla, mert az egyik olvasó ismerőse arra kérte, ne rontsa el az olvasmány élményét.
Tompa Andreától a közönség megtudhatta,
hiszen amikor Kolozsvárról kitelepedett Magyarországra, az állampolgárság megszerzéséhez, amelyet végül 2000-ben kapott meg, bizonyítania kellett magyarságát.
A Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben, A hóhér háza című regények szerzője ugyanakkor az írás kulisszatitkaiba, dilemmáiba is betekintését engedett. Mint kifejtette: számára problémát jelent, hogy egy történet elmesélésekor nehéz olyan nézőpontot találni, amelyben maguk az elbeszélő karakterek is felelősek a történtekért. Mint részletezte, ő
Visky András felvetésére, hogy fontos szerepet játszik a regényeiben a család, Tompa Andrea úgy fogalmazott, maga is csonka családban nőtt fel, ezért azt szeretné megérteni, hogy társadalomtudományi szempontból miként tetten érthető az erdélyi magyar családok szétesése a 20. század második felében.
Az író arról is beszélt, hogy a regényeiben igyekszik megmaradni a kisember – bár nem szereti ezt a szót – nézőpontjánál, őt az érdekli, hogy van-e választási lehetőségük azoknak a karaktereknek, amelyeket bemutat. Mint részletezte, elsősorban szemléltetni kívánja egy adott kor történéseit, azonban tartózkodik arról, hogy erkölcsi, morális szentenciákat fogalmazzon meg a regényei szereplőiről,
„Az embernek van véleménye a diktatúráról, nehéz visszaszorítani saját értékítéletét” – mutatott rá szemléletesként a regényírás nehézségeire.
Tompa Andrea A hóhér háza című, 2010-ben megjelent regénye egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, 2013-ban napvilágot látott, Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben című regénye egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg.
Utóbbi történelmi regény és énregény egyszerre: a hősök élete hol jelképesen, hol valóságosan fonódik egybe újra meg újra. A karakterek felváltva beszélnek az olvasóhoz: a Brassó mellett élő aljegyző fia és az enyedi zsidó kereskedő lánya, akik igazi nagy, szenvedélyes találkozásban részesülnek a tudásra és hasznos működésre szomjas Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejlődés igézetével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!