Ezt a célt szolgálta abesztercei Máltai Szeretetszolgálat vendéglátásábanlezajlott együttlét is. Szabó Csaba, a kolozsváritelevízió magyar szerkesztőségénekmunkatársa, a Szórványtengely-találkozókatszervező Világhírnév internetes honlap gazdájabejelentette: a „szórványcsalád” újabbkét közösséggel gyarapodott. ABeszterce-Naszód megyei Alsóilosva ésRadnaborberek reményeik szerint testvérkapcsolatotlétesít. Felmerült az is, hogy a körbe aSzilágy megyei Selymesilosva is kapcsolódjék be.„Támogatom az ötletet. Azt hittem, hogy Szilágymegyében van a legtöbb szórványgond, de úgylátom, Beszterce-Naszód megyében nagyobb a baj”– közölte Végh Sándor, Szilágy megyealprefektusa.
A találkozó résztvevőiBeke György író-újságíróraemlékeztek, aki 1980-ban megjelent Búvópatakokcímű riportkötetében a szórványbanélők gondjaira hívta fel a figyelmet. SzabóCsaba szerint „Beke nélkül ma alig tudnánkvalamit a Beszterce-Naszód megyei magyarságról”.Kocsis András, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnökeés egyetlen megyei önkormányzati képviselőjearra a küzdelemre emlékeztetett, amelyet Beke írásaivalegész életében vívott a romániaimagyarságért, és amelyet ma újra meg kellvívni. Kocsis példaként Radnaborbereketemlítette, ahol Reményik Sándor megírtaTemplom és iskola című versét, de ahol a ma élőtöbb száz magyar már csak románul valljamagyarságát. „Idejutunk, ha megszűnnek az iskoláink”– jelentette ki Kocsis András. Bauer Ilona nyugalmazottóradnai tanár a kiútról szólvaelmondta: az 1965-ben megszüntetett magyar tagozat helyén1990-ben magyar katolikus osztályt indítottak, 2001 ótaaz óvodában is működik magyar tagozat. GállMihály református lelkész kifejtette, felőrigyülekezete most építi szórványkollégiumát,amelyben magyarul oktatnak majd. „Az lenne a természetes,hogy minden nemzet a maga nyelvén beszéljen” –erősítette meg Tersánszky Józsi Jenő íróRadnaborbereken élő leszármazottja, TersánszkyAntal Árpád is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok