A Bear Again rehabilitációs központban húsz év alatt több mint 300 árván maradt medvebocsot neveltek fel, majd engedtek vissza a vadonba
Fotó: Bear Again / Facebook
Mitől válik egy medve problémás egyeddé? A húsz éve működő Bear Again központ vezetőjét faggattuk az árván maradt bocsok visszavadításáról, a nyomkövetési tapasztalatokról, az ember–medve konfliktusok lehetséges okairól. Bereczky Leonardo úgy véli, az ember és a nagyragadozók együttélésére nincs minden helyzetben alkalmazható megoldás.
2026. július 14., 08:032026. július 14., 08:03
2026. július 14., 08:032026. július 14., 08:03
Az ember és a barna medve együttélése az elmúlt években az egyik legösszetettebb természetvédelmi és társadalmi kérdéssé vált Romániában. A településekre bejáró medvék, a gazdáknak okozott károk és a tragikus kimenetelű támadások nyomán egyre gyakrabban merül fel a kérdés, mi áll az ember–medve konfliktusok hátterében, és miként lehetne mérsékelni azokat. A közbeszédben gyakran elhangzik az is, hogy a rehabilitációs központokban visszavadított medvékből lesznek később a problémás, emberhez szokott egyedek.
A Hargita megyei Bear Again rehabilitációs központ immár húsz éve foglalkozik árván maradt medvebocsok felnevelésével és visszavadításával. Bereczky Leonardóval, a központ vezetőjével arról beszélgettünk,
Arra is választ kerestünk, hogyan látja a szakember a településekre bejáró medvék jelenségének okait, valamint a romániai medveállomány körüli, sokszor egymásnak ellentmondó állításokat.
A Gyergyóújfalu közelében, a Hagymás-hegység térségében működő létesítmény indulásakor nemcsak Romániában, hanem nemzetközi viszonylatban is úttörő kezdeményezés volt
Fotó: Bear Again / Facebook
A Gyergyóújfalu közelében, a Hagymás-hegység térségében működő Bear Again központ indulásakor nemcsak Romániában, hanem nemzetközi viszonylatban is úttörő kezdeményezés volt. Bereczky Leonardo szerint azonban a legnagyobb kihívást nem az általa rehabilitációnak nevezett folyamat gyakorlati megvalósítása jelentette, hanem a szakmai közvélemény meggyőzése arról, hogy az árván maradt medvebocsok úgy is felnevelhetők, hogy később ne váljanak emberhez szokott, problémás állatokká.
„Etológiai kutatások és saját tapasztalataink is azonban azt bizonyítják, ez lehetséges, ugyanis a rehabilitáció alapelve éppen az, hogy a bocsok a lehető legkevesebbet találkozzanak emberekkel” – mutatott rá.
Mint magyarázta,
Ez teszi lehetővé, hogy a bocsokat úgy neveljék fel, hogy azok soha ne lássanak embert, és a táplálékot se kössék össze az emberi jelenléttel.
Az etetés is ezt a célt szolgálja: a bocsok élelmét sodronypályás rendszeren juttatják be hozzájuk, emberi kontaktus nélkül, kizárólag természetes összetevőkből – így az állatok ugyanúgy „találják meg” az ételt, mintha a vadonban kószálva bukkannának rá. A felnevelés folyamata a vadon természetes rendjét követi: a bocsok egy ideig egy bekerített területen élnek, majd fokozatosan kitágul előttük a tér, hogy önállóan is táplálékot keressenek, mire végül visszaengedik őket oda, ahonnan származnak.
„Ennek a módszernek köszönhetően, amikor elengedjük őket, sokkal vadabb medvéket engedünk szabadon, mint azok a bocsok, amelyek az anyjuk mellett akarva-akaratlanul megszokják az emberek jelenlétét a települések közelében” – fejtette ki.
A Bear Again rehabilitációs központ vezetője elmondta,
– a többit jellemzően nagyobb, domináns medvék pusztítják el.
A medveszakértő szerint ez a szám egyáltalán nem tragédia, hanem éppen egy fontos biológiai jelenség bizonyítéka: a medveállomány önszabályozó rendszer, amelyet maga a faj tart egyensúlyban.
Rámutatott, az elárvulás okai az évek során változtak. Régebben elsősorban a zavarás – fakitermelés, legeltetés, kutyás pásztorkodás – állt a háttérben, az utóbbi években viszont egyre több bocs kerül a központba azért, mert a helyi hatóságok döntése alapján kilövik a faluba bejáró anyamedvét.
Az évek során GPS-nyakörvekkel követték a szabadon engedett medvék mozgását, és az eredményeket összehasonlították a vadon befogott, hasonló korú fiatal egyedek, illetve a korábban problémássá vált medvék adataival.
A nyomkövetések azt mutatták, hogy
Megjegyezte: húsz év alatt egyetlen olyan, a létesítményben felnőtt medvéről tudnak, amely később egy szeméttárolóhoz szokott hozzá – ezt az állatot azonban befogták, és egy medvék számára kialakított menhelyre került.
Fotó: Bear Again / Facebook
A medvekérdés kapcsán gyakran elhangzik az az állítás, hogy a településekre bejáró egyedek és az egyre gyakoribb ember–medve konfliktusok hátterében a barnamedve-állomány túlszaporodása áll. A román környezetvédelmi minisztérium megbízásából készült legfrissebb genetikai populációfelmérés szerint Romániában 10 419 és 12 770 közé tehető a barna medvék száma.
A román hatóságok arra hivatkoznak, hogy a felmérés alapján az állomány jelentősen meghaladja az optimálisnak tartott, mintegy négyezres egyedszámot, ezért szigorítani kell a szabályozását. Ennek jegyében a parlament idén tavasszal megduplázta a megelőzési célú kilövési kvótát: a korábbi évi 426 helyett 2026-ban és 2027-ben már évente 859 barna medve elejtését teszi lehetővé. A jogszabályt az államfő alkotmányossági kifogása ellenére az alkotmánybíróság is jóváhagyta, arra hivatkozva, hogy összhangban áll az uniós élőhelyvédelmi szabályozással, és tudományos felmérésekre épül.
Három halálos medvetámadás, több megsebesített ember, növekvő vadkárok és tehetetlennek érzett helyi közösségek – több erdélyi megyében a barnamedvék jelenléte már nem csupán természetvédelmi kérdés. Beszterce Naszód megyében különösen súlyos a helyzet.
A Bear Again központ vezetője ugyanakkor úgy véli, a településekre bejáró medvék számának növekedését nem lehet kizárólag az állomány nagyságával magyarázni.
Mint kifejtette, a barnamedve-populáció természetes önszabályozó mechanizmusokkal rendelkezik: a nagy hímek rendszeresen elpusztítják a bocsokat, ami hozzájárul az állomány szabályozásához. Emellett a medve rendkívül alkalmazkodó, mindenevő faj, amely nem véd kizárólagos territóriumot. Ennek következtében a bőséges táplálékforrások – például egy jó makktermésű erdő vagy egy mesterséges etetőhely, hulladéklerakó – környékén nagy számban gyűlhetnek össze az egyedek, ami könnyen azt a benyomást keltheti, hogy az állomány megnövekedett.
Bereczky Leonardo szerint a települések közelében egyre gyakrabban felbukkanó medvék jelenségéhez az is hozzájárul, hogy az ember az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakította a nagyragadozók élőhelyét.
Ennek szemléltetésére a fehér gólyák példáját hozta fel. Mint mondta, a faj korábban elsősorban erdei élőhelyeken fészkelt, ma viszont jellemzően településeken költ, mert alkalmazkodott az ember által átalakított környezethez. Megjegyezte, hasonló folyamat figyelhető meg a barna medvék esetében is.
„Az ember ma már gyakorlatilag a medvék teljes élőhelyén jelen van. Mivel nincs hová visszahúzódniuk, fokozatosan hozzászoknak az ember közelségéhez. Ahogy csökken a velünk szembeni természetes óvatosságuk, egyre gyakrabban jelennek meg a települések környékén is” – fogalmazott a szakember.
Fotó: Bear Again / Facebook
Bereczky szerint az ember–medve konfliktusok hátterében nemcsak ökológiai, hanem társadalmi és gazdasági tényezők is állnak. Úgy véli, az Európai Unió természetvédelmi és agrártámogatási rendszere több ponton is ellentmondásos: miközben jelentős forrásokat fordít a nagyragadozók védelmére, olyan fejlesztéseket is ösztönöz, amelyek hozzájárulnak élőhelyeik átalakulásához – példaként az úthálózat bővülését és az erdőhasználat intenzívebbé válását említette.
A szakember ugyanakkor úgy látja, a konfliktusok megelőzésében a helyi közösségeknek is meghatározó szerepük van.
„Ha egy medve rendszeresen a szemét miatt jár be egy településre, akkor mindenekelőtt a táplálékforrást kell megszüntetni. Ha valaki az erdő szélén gazdálkodik, ahol medvék élnek, meg kell védenie az állatait. Nem várhatjuk minden esetben, hogy a hatóságok oldják meg helyettünk a problémát” – hívta fel a figyelmet.
Bereczky hangsúlyozta: az ember és a nagyragadozók együttélésére nincs minden helyzetben alkalmazható megoldás.
„Az ember és a nagyragadozók együttélése csak akkor lehet hosszú távon fenntartható, ha a döntések során egyszerre érvényesülnek a természetvédelmi, a közbiztonsági és a társadalmi szempontok. Nemcsak azt kell néznünk, hogyan kezelhetők az aktuális konfliktusok, hanem azt is, hogy a ma meghozott döntések milyen hatással lesznek a természetre és a következő évtizedekre” – fogalmazott.
Hozzátette, meglátása szerint a kilövési kvóta megduplázása önmagában nem oldja meg a medveproblémát: ha nem sikerül tartós egyensúlyt kialakítani az ember és a nagyragadozók együttélése között, Románia is hasonló folyamatokkal szembesülhet, mint több nyugat-európai ország, ahol a barnamedve-állomány szinte teljesen eltűnt.
Öt évvel ezelőtt még átlagosan tizenöt medve fordult meg nap mint nap Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva. A helyiek biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
A Román Rendőrség szigorított a kerékpárosok ellenőrzésén. Miközben a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések a közúti balesetek egyik leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak, a rendőrség korábban csak ritkán tartott átfogó ellenőrzéseket.
Kilenc turista közelében bukkant fel a medve egy Hargita megyei túraútvonalon.
Elkezdődött a felvételi időszak a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az alapképzésre, valamint a mesteri képzésre jelentkezők számára.
Egy évvel a gyilkosság után meggyalázták Emil Gânj áldozatának sírját – az áldozat nővére szerint a szökevény is állhat a történtek mögött.
Több száz munkás és munkagép vonul Székelyföldre, hogy nekifogjanak az első Hargita megyei autópálya-szakasznak, miután kiadták az építési engedélyt az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Ditró közötti részének megvalósítására.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a turisták napijegyet válthatnak, amely magában foglalja a látogatóközpontba szóló belépőt és három óra ingyenes parkolást, a Mohos-tőzegláp pedig kötelező vezetés nélkül, önállóan is bejárható lesz.
A bukaresti ítélőtábla feloldotta hétfőn a Bihar megyei illegális otthonok ügyében Viorel Pașca és négy családtagja ellen elrendelt hatósági felügyeletet.
Több száz, hagyományos viseletbe öltözött résztvevő vonult fel vasárnap a bánffyhunyadi református templomtól a Barcsay-kertig. Az esemény a hétvégén lezajlott Kalotaszegi Magyar Napok fénypontja volt.
A Bánság legnagyobb élményfürdője épül fel a Temes megyei Nagyszentmiklóson, a beruházás értéke 40 millió euró – jelentette be Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!