
Csoma Botond az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetői tisztségét is ellátja
Fotó: Rostás Szabolcs
Csoma Botond parlamenti képviselő, képviselőházi frakcióvezető lett az RMDSZ szóvivője, miután elfogadta Kelemen Hunor szövetségi elnök felkérését.
2023. augusztus 16., 16:152023. augusztus 16., 16:15
2023. augusztus 16., 16:252023. augusztus 16., 16:25
Az alakulat szerdai tájékoztatása szerint a szóvivői szerep „gazdagította a kommunikációt a magyar közösséggel és a közösséget tájékoztató sajtóval”, az RMDSZ elnöke ezért tartotta fontosnak, hogy Hegedüs Csilla távozása után biztosítsa a folytonosságot. „A szövetség a jövőben még inkább a bukaresti központú, román nyelvű sajtójelenlétre fókuszál” – szerepel a közleményben. „Csoma Botond hiteles, nagy munkabírású, tapasztalt politikus. A szövetség képviselőházi frakciójának vezetőjeként eddig is szószólónk volt Bukarestben a román tévékben és Erdélyben a magyar nyelvű médiában” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke arra kérte, hogy segítse elő és jobbítsa a gyors és hatékony kommunikációt, és ne hátráljon meg a kérdések elől.
Csoma Botond 1975-ben született, végezettsége szerint jogász. 2006 óta kolozsvári önkormányzati képviselő volt, 2015-től a Kolozs megyei szervezet elnöke, 2016-tól parlamenti képviselő. Számos alkalommal szót emelt a kisebbségi jogok védelmében a kolozsvári önkormányzatban és a román parlamentben egyaránt.
Az RMDSZ szóvivői tisztsége azután üresedett meg, hogy a feladatot korábban ellátó Hegedüs Csilla (akivel az erdélyi magyar újságírók nem voltak maradéktalanul elégedettek) a szövetség kormányból való kizárása után az észak-erdélyi fejlesztési ügynökség vezérigazgató-helyettese lett. A szóvivői szerep ebben az időszakban felértékelődik, mivel Romániában a jövő év folyamán négy választás is lesz.
Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
szóljon hozzá!