Az 1568. január 6-13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás - katolikus, evangélikus, református, unitárius - szabadságát és egyenjogúságát. Az erdélyi gyülekezetek számára szabad lelkészválasztást biztosított. A rendek által elfogadott határozat kimondta: „Senki ... az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, ... mert a hit Istennek ajándéka.”

Elismerte, hogy egyháza nem fordult mindig olyan nyitottsággal a vallásszabadsághoz, mint ma, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a tordai határozat is csak a korabeli korlátok között mondta ki a vallásszabadságot. Csak a három (magyar, szász és székely) nációra, és a négy (római katolikus, lutheránus, református, unitárius) bevett vallásra vonatkozott, és a későbbi országgyűlések korlátozták azt.

A szeretet Erdélye

Tisztelt Karok és Rendek! - szólította meg az egybegyűlteket Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki szerint a tordai vallásszabadsági határozat a hit gyümölcse volt, alkotói „kinyitották a szívüket” a Szentírás előtt. Ez a döntés a vallásháborúk korában a béke szigetévé tette Erdélyt, emlékeztetett, és úgy vélte,

Ellenben a multikulturalizmus, a tolerancia alapjait teremtette meg, ennek köszönhetően vált a lelkiismereti és vallásszabadság földjévé Erdély, és ezekről az értékekről a jövőben sem szabad lemondani, hangsúlyozta.

Centenárium és szolidaritás

Az unitáriusok számára az 1568-as tordai országgyűlésnek külön jelentősége van, ez alapján jött létre az unitárius egyház, de a döntést együttesen fogadták el az erdélyi rendek, mutatott rá Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka.

A vallásszabadság sok helyen ma is sérül, mutatott rá, és felmerül a kérdés: lehetünk-e toleránsak az intoleranciával, türelmesek a türelmetlenséggel szemben? Úgy vélte, a galamb szelíd türelme mellett okosnak is kell lenni, tudni kell, honnan jövünk és hova tartunk.

Kereszténység és Erdély, a két kötőanyag

Klaus Johannis államfő üdvözletének felolvasása után Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója ismertette az erdélyi magyar és szász történelmi egyházaknak a magyar Országgyűlésnek, Románia parlamentjének és az Európai Parlamentnek címzett előterjesztését, melyben kezdeményezik a vallásbékét kimondó tordai határozat emlékének megörökítését.

Felidézte: az erdélyi példát Európa későn követte, az Egyesült Nemzetek Szövetsége például csak 1948-ban szavatolta a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság egyéni jogát minden ember számára. Kövér László szerint ma ez a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét.

„nemzeti önazonosságunkat és törekvéseinket ne egymás ellenében, ne egymás rovására, ne a nemzeti kizárólagosság jegyében, hanem egymást erősítve, a nemzeti méltányosság szellemében éljük, illetve valósítsuk meg”. Hozzátette: ebben akkor is hinni kell, ha az elmúlt napokban az erdélyi magyarságot ért példátlanul durva és irracionális politikai támadás mindennek ellentmondani látszik.

Európa korábban nem tapasztalt kihívások elé néz, így fel kellene ismerni, hogy nem a hasonló sorsú, azonos szülőföldön élők jelentik a veszélyt, mondta a házelnök, akit a jelenlévők az unitárius templomokban tetszésnyilvánításra alkalmazott döngetéssel „tapsoltak meg”.

Szimbolikus létra Istenhez

Az istenházában tartott ünnepség után az ünneplők a templomkertbe vonultak, ahol felavatták a vallásszabadság emlékművét, Liviu Mocan kolozsvári szobrászművész alkotását, melyet 45 pályamű közül választott ki a zsűri. „Létrát állítunk a tordai földbe, a mását annak a hitbéli létrának, amelynek teteje az égbe mutat” - magyarázta a létrát, majd a felső létrafokokból felröppenő madarakat ábrázoló, bronzból készült emlékmű szimbolikáját Gyerő Dávid főjegyző.

korábban írtuk

Elkezdődött a vallásszabadság éve: közös ünnepre hív az unitárius egyház

Nem a múltba tekintés, hanem a vallásszabadság eszméjének a felmutatása, közös megélése a célja a Magyar Unitárius Egyház által meghirdetett vallásszabadság évének. Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató 2018-as esztendőt az igazi megújulás és pezsgés jellemzi.

A polgármesteri hivatalt képviselő Ana Săvan, a művelődési ház igazgatója biztosította az egybegyűlteket, hogy Tordán ma is mindenki meg van győződve arról, hogy a hit Isten ajándéka.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszédében rámutatott: 1568-ban a három nemzet és a négy vallás politikai küzdelmeiből kialakult az egyensúly, miközben mindenkinek autonómiája volt, és bár később volt törekvés a hegemónia megszerzésére, volt erő az egyensúly megtartására is. Rámutatott: Erdély egyik forrása volt a vallásszabadság kialakításának.

„Ma ismét vallásháború dúl Európában” - hívta fel a figyelmet Németh Zsolt, azt ígérve, hogy akik ismerik az igaz Istent, nem imádják a relativista bálványt. A cél az, hogy Európában újraalkossák a szólás- és a vallásszabadságot, ami nem más, mint az „alkotmányos identitás szabadsága”. Mihai Tudose kormányfő nyilatkozatára utalva kijelentette, durva támadás érte az autonómiát, és ennek nyomán azt ígérte, megsokszorozzák az ennek érdekében tett erőfeszítéseket és még több székely zászló fog lobogni.

1568-ban a vallásszabadság élet-halál kérdése volt, mondta, és talán ma is az, hiszen „ha egymás ellen küzdünk, az ellenség győz”. „A nagy kérdés, a mi kérdésünk, ha befelé tekintünk, hogy fel tudjuk-e ismerni az igazságot, hogy az összekössön bennünket, és erőssé, erősebbé tegyen" - jelentette ki. Emlékeztetett, annak idején az ellenség az Oszmán Birodalom volt, míg ma azok az erők, amelyeknek nemcsak nem kell a keresztény kultúra és az abból fakadó élet, hanem el akarják tüntetni, meg akarják szüntetni azt.

A tordai hálaadó ünnepség az emlékmű megáldásával, állófogadással és Körösfői-Kriesch Aladár festményének megtekintésével ért véget.