Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök egymás értékeinek tiszteletére szólított
Fotó: Kiss Gábor
Kezdetét vette pénteken délután a kolozsvári unitárius templomban a vallásszabadság ünnepének szentelt, egy évig tartó rendezvénysorozat, amely szombaton Tordán, az 1568-as nevezetes országgyűlés helyszínén folytatódik.
2018. január 12., 21:432018. január 12., 21:43
2018. január 12., 21:572018. január 12., 21:57
Alan Williams kortárs nagy-britanniai zeneszerző Híd menny és föld között című vonósnégyesének ősbemutatójával, valamint Bartók Béla 44 duójából vett válogatással vette kezdetét pénteken délután a kolozsvári unitárius templomban a vallásszabadság ünnepének szentelt, egy évig tartó rendezvénysorozat, amely szombaton Tordán, az 1568-as nevezetes országgyűlés helyszínén folytatódik.
A vallásszabadság 450. jubileumának megünneplése két kortárs művész alkotásához kapcsolódik: az erdélyi unitáriusokhoz és a magyar kultúrához immár 25 éve szoros szálakkal kötődő kortárs brit zeneszerző ez alkalomra írta meg Dávid Ferenc emlékét idéző kvartettjét, amelyet a Concordia vonósnégyes adott elő, Liviu Mocan szobrászművész pedig megalkotta a vallásszabadság emlékművét, amelyet szombaton Tordán lepleznek le.
„A két alkotó segít közelebb hozni hozzánk a kifejezhetetlent, a transzcendenst, és műveivel mintegy hidat képez menny és föld között. Az emberi élet mindig vágyik a felemelkedésre, a képzőművészeti alkotás és a zenemű is felemel oda, ahol a legigazibb értékek teremnek” – fogalmazott a püspök. Nyitóbeszédében kitért arra: az unitáriusok jubileuma, a közös ünneplés alkalmat ad arra, hogy ki-ki megerősödhessen saját hitében. „A széthúzás, kizárólagosság helyett tanuljuk meg tisztelni egymást, egymás értékeit” – mondta Bálint Benczédi Ferenc. Szavait angol és román nyelven is tolmácsolta Rácz Norbert, a kolozsvári belvárosi egyházközség lelkésze a jelen lévő közméltóságoknak, egyházi vezetőknek, amerikai vendégeknek.
Alan Williams folyékony és választékos magyarsággal beszélt zeneművének keletkezéséről, ihletéről. Mint mondta, a kvartettet Körösfői Kriesch Aladár Tordán található, Dávid Ferencet ábrázoló festménye is ihlette, akárcsak Dávid Ferenc élete és az unitarizmus gondolatisága. Mint kifejtette, a zeneműben megjelenítődik a drámai narratíva, ami Dávid Ferenc személyiségét idézi: a bátorság, hogy úgy szerette az igazságot, hogy bármit, az életét is feláldozta érte. A kvartett a reformáció forradalmi nyughatatlanságát, és a 16. század teológiai vitáit is ábrázolja, a feszültséget, türelmet – hangokkal és csenddel.
A Híd menny és föld között című művet a kolozsvári Concordia vonósnégyes adta elő
Fotó: Kiss Gábor
„A zenész számára a csend az egyik legjelentősebb, ami a hangok közt van” – mondta a zeneszerző. Úgy fogalmazott, bizonytalan és nehéz időszakokban a türelem a leglényegesebb, és ez a Dávid Ferenc-i örökség és üzenet, akárcsak az, hogy fedezzük fel saját igazságainkat” – mondta a zeneszerző. Alan Williams tanulmányait az Edinburgh-i és manchesteri egyetemen, valamint a budapesti Liszt Ferenc akadémián végezte. Alkotásait világszerte ismert zenekarok játsszák, például a BBC Filharmokius Zenekara. A salfordi egyetem professzora. Híd menny és föld között című művét a kolozsvári Concordia vonósnégyes adta elő: Márkos Albert, Béres Melinda, Király Erzsébet és Ortenszky Gyula.
Fotó: Kiss Gábor
Az est a világhírű magyar zeneszerző, az unitárius vallású Bartók Béla 44 duójából készült válogatással zárult, a duók előtt elhangzott a feldolgozott népdalok eredeti változata Bárdos Réka népdalénekes előadásában.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!