Fotó: Biró István
Az egymás iránti szeretet és tolerancia szükségességét, illetve a keresztény értékek melletti kiállást hangsúlyozták a meghívott egyházi és világi elöljárók a 1568-as országgyűlés egykori helyszínén, Tordán, a főtéri római katolikus templomban. Kövér László, az Országgyűlés elnöke kijelentette: Közép-Európa 450 éve példát mutatott a világnak, és ma is ezt teheti.
2018. január 13., 18:292018. január 13., 18:29
2018. január 14., 11:492018. január 14., 11:49
A római katolikus templomot zsúfolásig megtöltő ünnepségen – melyet elegendő hely hiányában az unitárius és református templomban is kivetítőn követtek a hívek - Bálint Benczédi Ferenc, a megalakulása évfordulóját is ünneplő Magyar Unitárius Egyház püspöke rámutatott: „elődeink megértették, hogy a hitbeli különbözőségek nem kell szükségszerűen elválasszanak bennünket”, és az egymás iránti szeretet az évforduló mai parancsa is.
Kezdetét vette pénteken délután a kolozsvári unitárius templomban a vallásszabadság ünnepének szentelt, egy évig tartó rendezvénysorozat, amely szombaton Tordán, az 1568-as nevezetes országgyűlés helyszínén folytatódik.
A jelenlévő egyházak közül bármelyik képviselője rá tudna mutatni a másikra, hisz „bántottunk és bántottak minket, kirekesztettünk és kirekesztettek”, annak függvényében, hogy éppen ki javára billent a politikai mérleg, mondta a püspök, de úgy vélte, semmi értelme nem lenne a felsorolásnak.
Az 1568. január 6-13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás - katolikus, evangélikus, református, unitárius - szabadságát és egyenjogúságát. Az erdélyi gyülekezetek számára szabad lelkészválasztást biztosított. A rendek által elfogadott határozat kimondta: „Senki ... az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, ... mert a hit Istennek ajándéka.”
Elismerte, hogy egyháza nem fordult mindig olyan nyitottsággal a vallásszabadsághoz, mint ma, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a tordai határozat is csak a korabeli korlátok között mondta ki a vallásszabadságot. Csak a három (magyar, szász és székely) nációra, és a négy (római katolikus, lutheránus, református, unitárius) bevett vallásra vonatkozott, és a későbbi országgyűlések korlátozták azt.
Tisztelt Karok és Rendek! - szólította meg az egybegyűlteket Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki szerint a tordai vallásszabadsági határozat a hit gyümölcse volt, alkotói „kinyitották a szívüket” a Szentírás előtt. Ez a döntés a vallásháborúk korában a béke szigetévé tette Erdélyt, emlékeztetett, és úgy vélte,
Az ünnelő gyülekezet
Fotó: Biró István
Reinhart Guib, a Romániai Hitvallású Szász Lutheránus Egyház püspökének német nyelvű beszéde után, melyet a hallgatóság magyar és román nyelvű köszöntésével indított, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke üdvözölte az ünneplőket. Az utána felszólaló Adorjáni Dezső evangélikus püspök úgy vélte, az ünneplésnek a megújulás közös igényéről kell szólnia, a szétszakíthatatlan közösség erejéről. „Fogjunk hozzá a szabadság terének a felépítéséhez” - szólította fel hallgatóságát megjegyezve: szabadság ott van, ahol tisztelik egymást az emberek és szent az adott szó.
Ellenben a multikulturalizmus, a tolerancia alapjait teremtette meg, ennek köszönhetően vált a lelkiismereti és vallásszabadság földjévé Erdély, és ezekről az értékekről a jövőben sem szabad lemondani, hangsúlyozta.
Az unitáriusok számára az 1568-as tordai országgyűlésnek külön jelentősége van, ez alapján jött létre az unitárius egyház, de a döntést együttesen fogadták el az erdélyi rendek, mutatott rá Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka.
A vallásszabadság sok helyen ma is sérül, mutatott rá, és felmerül a kérdés: lehetünk-e toleránsak az intoleranciával, türelmesek a türelmetlenséggel szemben? Úgy vélte, a galamb szelíd türelme mellett okosnak is kell lenni, tudni kell, honnan jövünk és hova tartunk.
Farkas Emőd főgondnok
Fotó: Biró István
Victor Opaschi román vallásügyi államtitkár Románia nagy vívmányának nevezte, hogy sikerült konszolidálni a vallásszabadságot, amely ma Európában egyre inkább támogatásra szorul. A 18 vallási felekezettel rendelkező Románia a vallásszabadság évében az egyesülés centenáriumát üli, melyet a közös értékek és szolidaritás jegyében kíván ünnepelni, hangsúlyozta.
A kettős évfordulóra Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is kitért beszédében, úgy fogalmazva, hogy „2018 bonyolult év”. Kijelentette: 450 évvel ezelőtt lehetséges volt olyan döntést hozni, amely az akkori időkben súlyos konfliktusokhoz vezető alapkérdést oldott meg, és ma is hasonló döntésre van szükség.
Klaus Johannis államfő üdvözletének felolvasása után Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója ismertette az erdélyi magyar és szász történelmi egyházaknak a magyar Országgyűlésnek, Románia parlamentjének és az Európai Parlamentnek címzett előterjesztését, melyben kezdeményezik a vallásbékét kimondó tordai határozat emlékének megörökítését.
Felidézte: az erdélyi példát Európa későn követte, az Egyesült Nemzetek Szövetsége például csak 1948-ban szavatolta a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság egyéni jogát minden ember számára. Kövér László szerint ma ez a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: Biró István
A politikus szerint Közép-Európa országait hol nyugatról, hol keletről próbálták meg függésbe hozni és kizsákmányolni a nagyhatalmak. Meg akarják fosztani az embert nemi, családi, vallási és nemzeti identitásától, mert ezáltal már nem képes érdekeik felismerésére, kinyilvánítására, és szükség esetén azok megvédelmezésére sem, mondta.
„nemzeti önazonosságunkat és törekvéseinket ne egymás ellenében, ne egymás rovására, ne a nemzeti kizárólagosság jegyében, hanem egymást erősítve, a nemzeti méltányosság szellemében éljük, illetve valósítsuk meg”. Hozzátette: ebben akkor is hinni kell, ha az elmúlt napokban az erdélyi magyarságot ért példátlanul durva és irracionális politikai támadás mindennek ellentmondani látszik.
Európa korábban nem tapasztalt kihívások elé néz, így fel kellene ismerni, hogy nem a hasonló sorsú, azonos szülőföldön élők jelentik a veszélyt, mondta a házelnök, akit a jelenlévők az unitárius templomokban tetszésnyilvánításra alkalmazott döngetéssel „tapsoltak meg”.
Az istenházában tartott ünnepség után az ünneplők a templomkertbe vonultak, ahol felavatták a vallásszabadság emlékművét, Liviu Mocan kolozsvári szobrászművész alkotását, melyet 45 pályamű közül választott ki a zsűri. „Létrát állítunk a tordai földbe, a mását annak a hitbéli létrának, amelynek teteje az égbe mutat” - magyarázta a létrát, majd a felső létrafokokból felröppenő madarakat ábrázoló, bronzból készült emlékmű szimbolikáját Gyerő Dávid főjegyző.
Nem a múltba tekintés, hanem a vallásszabadság eszméjének a felmutatása, közös megélése a célja a Magyar Unitárius Egyház által meghirdetett vallásszabadság évének. Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató 2018-as esztendőt az igazi megújulás és pezsgés jellemzi.
A polgármesteri hivatalt képviselő Ana Săvan, a művelődési ház igazgatója biztosította az egybegyűlteket, hogy Tordán ma is mindenki meg van győződve arról, hogy a hit Isten ajándéka.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszédében rámutatott: 1568-ban a három nemzet és a négy vallás politikai küzdelmeiből kialakult az egyensúly, miközben mindenkinek autonómiája volt, és bár később volt törekvés a hegemónia megszerzésére, volt erő az egyensúly megtartására is. Rámutatott: Erdély egyik forrása volt a vallásszabadság kialakításának.
„Ma ismét vallásháború dúl Európában” - hívta fel a figyelmet Németh Zsolt, azt ígérve, hogy akik ismerik az igaz Istent, nem imádják a relativista bálványt. A cél az, hogy Európában újraalkossák a szólás- és a vallásszabadságot, ami nem más, mint az „alkotmányos identitás szabadsága”. Mihai Tudose kormányfő nyilatkozatára utalva kijelentette, durva támadás érte az autonómiát, és ennek nyomán azt ígérte, megsokszorozzák az ennek érdekében tett erőfeszítéseket és még több székely zászló fog lobogni.
A vallásszabadság emlékműve
Fotó: Biró István
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint a tordai országgyűlés mai üzenete nem egyszerűen a tolerancia, a vallási türelem, hanem az is, hogy küzdeni kell az igazságért.
1568-ban a vallásszabadság élet-halál kérdése volt, mondta, és talán ma is az, hiszen „ha egymás ellen küzdünk, az ellenség győz”. „A nagy kérdés, a mi kérdésünk, ha befelé tekintünk, hogy fel tudjuk-e ismerni az igazságot, hogy az összekössön bennünket, és erőssé, erősebbé tegyen" - jelentette ki. Emlékeztetett, annak idején az ellenség az Oszmán Birodalom volt, míg ma azok az erők, amelyeknek nemcsak nem kell a keresztény kultúra és az abból fakadó élet, hanem el akarják tüntetni, meg akarják szüntetni azt.
A tordai hálaadó ünnepség az emlékmű megáldásával, állófogadással és Körösfői-Kriesch Aladár festményének megtekintésével ért véget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás