
Tőkés László szerint tíz évvel ezelőtt a rendszerváltozás megvalósítása vezérelte őket
Fotó: EMNT
Figyelemmel kell követni a székelyföldi autonómiatervezet sorsát, hogy lássuk „meddig terjed a politikai jó szándék” – fogalmazott Tőkés László azon a fórumon, amelyet az erdélyi magyar politikai pluralizmus tízéves évfordulója alkalmából tartottak Sepsiszentgyörgyön.
2017. december 03., 17:212017. december 03., 17:21
„Ha valóban sikerül idén benyújtani a székelyföldi autonómiatervezetet, ebben pedig az RMDSZ is partner lesz, akkor a kompromisszumok útján már sikerült elérnünk valami” – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szombaton, azon a Sepsiszentgyörgyön tartott közéleti fórumon, amelyen az erdélyi magyar politikai pluralizmus megvalósulására emlékeztek.
A Székely Nemzeti Múzeumban tartott rendezvényt Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke kezdeményezte annak apropóján, hogy
Tőkés emlékeztetett: a közelmúltban a Magyar Polgári Párt (MPP) két parlamenti képviselője is ígéretet tett arra, hogy még idén benyújtják a román parlamentbe az autonómiastatútumot, ezt azonban a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti ülésén nem erősítették meg. „Zavarban vagyunk, figyelemmel követjük, meddig terjed a politikai jó szándék” – fogalmazott az EP-képviselő.
Kulcsár Terza József MPP-s parlamenti képviselő november első felében beszélt arról, hogy még ebben az évben a honatyák elé terjesztik az autonómiatervezetet akkor is, ha ebben az RMDSZ nem lesz partner.

Az MPP politikusai nem álltak el attól a vállalásuktól, hogy még ebben az évben a parlament elé terjesztik az autonómiastatútumot – szögezte le Kulcsár Terza József parlamenti képviselő.
Tőkés ennek kapcsán a szombati fórumon elmondta: ha erre sor kerül, és a szövetség kiáll a tervezet mellett, mégiscsak sikerült elérni valamit a kompromisszumok útján.
Az EP-képviselő ugyanakkor felidézte az elmúlt évek történéseit. Mint hangsúlyozta, tíz évvel ezelőtt a rendszerváltozás megvalósítása vezérelte őket, hiszen az úgynevezett Neptun-ügy nyomán világossá vált, hogy a román politikai szféra visszarendeződésével párhuzamosan zajlik az RMDSZ-ben is a visszarendeződés. Tőkés arra is kitért: mindhárom erdélyi magyar párt – az RMDSZ, az MPP és az EMNP – létrehozásában részt vett, ugyanis „ha látjuk, hogy egy autó nem működik, nem a céljainkat szolgálja, át kell ülnünk egy másikba”.
A politikus szerint a szövetség megvásárolta azokat, akikkel korábban harcolt, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy az RMDSZ rendelkezik azzal az évi ötmillió eurós összeggel, amit a magyar közösség kap a román államtól. Tőkést ugyan meglepte a magyarországi kormánypártok irányváltozása, mégis
Az EP-képviselő ugyanakkor reméli, a fiatal RMDSZ-es politikusok között lesznek, akik letérnek a „markói, verestóy-i útról”.
A sepsiszentgyörgyi fórumon a tíz évvel ezelőtt Tőkést támogató szervezetek képviselői is felszólaltak. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke rámutatott: az akkori történések jelentősen befolyásolták a mai magyar nemzetpolitikát, szerinte Kolozsváron és Budapesten is sok minden beépül és visszaköszön abból, amit ők fogalmaztak meg annak idején. Ugyanakkor
„Sokkal többet kellene tenni, fiatalítani kell” – szögezte le Sándor Krisztina.
Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke visszatekintőjében kifejtette, a nemzetpolitika jelentős hibájának tartja, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokon Tőkés László az EMNT-nek az RMDSZ-szel közös, úgynevezett Magyar Összefogás Listáján indult, „ez beindította a romlást”.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke arra hívta fel a figyelmet: fel kell készülni a 2018-as centenáriumra, amelynek kapcsán a román közösségnek meg kell értenie, hogy az autonómia a legerősebb lojalitás, hiszen azt „Románián belül képzeljük el”. Szilágyi hangsúlyozta:
Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke úgy vélte: 2007-ben győztek, és érdemes számba venni, hogy ezzel a győzelemmel miként sáfárkodtak, de erőt is kell meríteni az akkori győzelemből. „Orbán Viktor és Tőkés László az élők közül nemzetközi szinten erős magyar brand. Többször próbáltak karaktergyilkosságot elkövetni ellenük, vigyázni kell rájuk, mert az ilyen emberek viszik előre a történelmet” – fogalmazott Toró T. Tibor.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!