Hirdetés

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)

református

Református istentisztelet. „Az egyháznak nem fogyasztókat kell kiszolgálnia, hanem Krisztus tanítványaivá kell formálnia az embereket”

Fotó: Tönkő-Lukács Levente archívuma

„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész. Tönkő-Lukács Levente a Krónikának adott interjúban többek közt arról beszélt, hogy a fogyasztói mentalitás miként szüremkedik be a gyülekezeti életbe is. Interjúnk első része.

Kiss Judit

2026. július 18., 10:142026. július 18., 10:14

2026. július 18., 10:152026. július 18., 10:15

– Meglehetősen figyelemfelkeltő a közösségi oldalon megjelentetett egyik bejegyzése: sokakat érintő, nemcsak Erdélyben tapasztalható, fontos egyházi és társadalmi jelenségről írt, miszerint „Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk”. Ön szerint mi lehet az oka a jelenségnek? Vajon a fogyasztói szemlélet miért türemkedhet be a gyülekezeti életbe is?

– Azt gondolom, ez nem elsősorban egyházi, hanem civilizációs kérdés. Olyan világban élünk, amely szinte mindenről azt tanítja, hogy az értéke attól függ, mennyire élvezhető, mennyire kényelmes, mennyire felel meg az elvárásainknak. Fogyasztók lettünk, és ez a gondolkodásmód lassan a hitünket is formálni kezdte. Ma már természetesnek vesszük, hogy szolgáltatásokat választunk.

Hirdetés
  • Ha egy étterem nem tetszik, máshová megyünk.
  • Ha egy alkalmazás nem elég gyors, letöröljük.
  • Ha egy termék nem felel meg az igényeinknek, lecseréljük.

A veszély ott kezdődik, amikor ugyanezzel a szemlélettel kezdünk a gyülekezetre is tekinteni.

református Galéria

Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész

Fotó: Tönkő-Lukács Levente archívuma

Sokszor már nem azt kérdezzük: Mit akar ma Isten mondani nekem? Hanem azt: Mit kaptam ma? Jó volt a prédikáció?

Tetszett a zene? Feltöltődtem? Visszajövök még?

Ezek önmagukban nem bűnös kérdések.

– És mikortól válik problematikussá a jelenség?

– A baj ott kezdődik, amikor ezek fontosabbá válnak annál, hogy találkoztam-e az élő Istennel. Mert

a keresztyén hit lényege nem az, hogy én jól érezzem magam, hanem hogy Isten formálja az életemet. Ez pedig sokszor kényelmetlen.

Van, amikor vigasztal, de van, amikor szembesít. Van, amikor felemel, de van, amikor bűnbánatra vezet. Az evangélium nem mindig kellemes, de mindig életet ad. Úgy érzem, ma az egyház egyik legnagyobb kísértése, hogy észrevétlenül átvegye a piac logikáját. Mintha az lenne a feladata, hogy versenyképesebb legyen, érdekesebb programokat kínáljon, jobban megfeleljen az emberek elvárásainak. Pedig az egyház küldetése egészen más. Nem fogyasztókat kell kiszolgálnia, hanem Krisztus tanítványaivá kell formálnia az embereket.

református Galéria

A Hargita megyei Nagysolymos és templomai

Fotó: Tönkő-Lukács Levente archívuma

– Mindez vajon a lelkipásztorokat is önvizsgálatra hívja?

– Persze. Nekünk is fel kell tennünk a kérdést: nem mi tanítottuk-e meg akaratlanul az embereket arra, hogy az istentiszteletet elsősorban élményként értékeljék? Nem próbáltuk-e néha vonzóbbá tenni azt, amit inkább hűségesen kellene képviselnünk?

Én nem hiszem, hogy Krisztust eladhatóbbá kellene tennünk. Sokkal inkább nekünk kell újra megtanulnunk, hogy az istentisztelet nem rólunk szól. Nem a mi igényeink köré épül. Hanem arról, hogy Isten megszólít bennünket, mi pedig válaszolunk neki. És amikor ez történik, abból valódi öröm születik – nem azért, mert jól sikerült a program, hanem mert találkoztunk az élő Istennel.

korábban írtuk

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését
Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését

Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.

– Azt is említette a bejegyzésében, hogy „a zsoltáros öröme Isten jelenlétének várásából fakad, nem pedig valamilyen élményből”. Vajon hogyan lehetne meghatározni a különbséget, ami az istentiszteleti „jelenlét megélése" és az „élmény fogyasztása” között húzódik?

– A különbség talán egyetlen kérdésben összefoglalható: ki áll a középpontban? Az élményfogyasztás középpontjában én állok. Azt figyelem, mit érzek, mennyire tetszett, mennyire volt inspiráló vagy felemelő. Az istentisztelet értékét ilyenkor az alapján mérem, hogy adott-e valamit nekem. Az istentiszteleti jelenlét ezzel szemben Istenre irányul. Nem az a legfontosabb kérdés, hogy én mit éreztem, hanem hogy megszólított-e az Ige, engedtem-e, hogy Isten formáljon, közelebb kerültem-e hozzá.

református Galéria

Tönkő-Lukács Levente: „Isten közelsége nemcsak megvigasztal, hanem le is leplez, nemcsak felemel, hanem térdre is kényszerít”

Fotó: Tönkő-Lukács Levente archívuma

Ez a találkozás természetesen járhat mély örömmel, meghatottsággal vagy éppen vigasztalással, de ezek nem a céljai, hanem a gyümölcsei annak, hogy Isten jelenlétében voltunk.

A Szentírásban sok olyan találkozást látunk Istennel, amely egyáltalán nem kellemes élményként kezdődik. Gondoljunk csak Ézsaiásra, aki Isten szentségét látva felkiált: „Jaj nekem, elvesztem!” Vagy Péterre, aki a csodálatos halfogás után nem ünnepelni kezd, hanem ezt mondja: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!” Isten közelsége nemcsak megvigasztal, hanem le is leplez, nemcsak felemel, hanem térdre is kényszerít. Éppen ezért veszélyes, ha az istentiszteletet kizárólag az érzelmi intenzitása alapján értékeljük.

református Galéria

Templomtorony. „Újra meg kell tanulnunk, hogy az istentisztelet nem rólunk szól”

Fotó: Tönkő-Lukács Levente archívuma

– De az érzelmeket azért nem lehet mellőzni, ugye?

– Az érzelmek fontosak, hiszen Isten egész embert szólít meg, de a hit nem az érzelmeinkre épül. Vannak vasárnapok, amikor örömmel megyünk haza, és vannak olyanok is, amikor csendben, kérdésekkel vagy éppen bűnbánattal. Mindkettő lehet valódi találkozás Istennel. A református istentisztelet szépsége éppen abban áll, hogy nem próbál mesterséges élményeket előállítani. Bízik abban, hogy Isten az Igéje és a Szentlélek által ma is cselekszik. Ezért nem az emberi hatáskeltésre épít, hanem Isten munkájára. Talán itt húzódik a legfontosabb különbség.

Az élményt az ember szeretné létrehozni. Isten jelenlétét azonban nem lehet előállítani, csak alázattal várni és elfogadni.

Dávid sem azért örült, mert tudta, hogy különleges élmény vár rá a templomban. Azért örült, mert oda mehetett, ahol Istennel találkozhatott. És azt hiszem, ha ezt újra felfedeznénk, sok minden a helyére kerülne. Akkor nem azt kérdeznénk hazafelé, hogy „tetszett-e az istentisztelet?”, hanem inkább azt: „Mit végzett ma bennem Isten?”

korábban írtuk

Száz év sok idő, de ami lényeges, változatlan: ünnepel a FIKE, a református egyetemisták egyesülete
Száz év sok idő, de ami lényeges, változatlan: ünnepel a FIKE, a református egyetemisták egyesülete

Századik születésnapját ünnepli Kolozsváron a hétvégén az 1926-ban alapított Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE). A református egyetemisták közösségének jelenlegi és egykori vezetőjét, valamint egy jelenlegi tagját kérdeztük.


– Hogyan veszíthette el a gyülekezeti gyakorlat ezt a hangsúlyt, és van-e mód arra, hogy az istentisztelet visszanyerje ige- és Istenközpontú jellegét anélkül, hogy száraz vagy élettelen formalizmusba fordulna?

– Azt gondolom, a református istentisztelet alapvető szemlélete ma sem változott meg. Inkább mi változtunk meg. Olyan korban élünk, amely egyre nehezebben viseli a csendet, a figyelmet, a várakozást és az elmélyülést. Folyamatos ingerekhez szoktunk, ezért könnyen azt várjuk, hogy a templomban is mindig történjen valami, ami azonnal megragadja az érzékeinket. Közben pedig hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a református istentisztelet nem elsősorban emberi teljesítmény, hanem Isten cselekvése. Az igehirdetés nem egy előadás, a közös imádság nem egy megható betét, az éneklés nem koncert. Mindezek annak az eszközei, hogy Isten megszólítsa a gyülekezetét.

református Galéria

Tönkő-Lukács Levente: „Fogyasztók lettünk, és ez a gondolkodásmód lassan a hitünket is formálni kezdte”

Fotó: Tönkő-Lukács Levente archívuma

Néha mi, lelkipásztorok is beleesünk abba a kísértésbe, hogy túl sokat akarunk adni magunkból, miközben éppen az volna a feladatunk, hogy Krisztus láthatóbb legyen nálunk.

Az embereknek végső soron nem egy emlékezetes prédikátorra van szükségük, hanem arra, hogy Isten Igéje elérje a szívüket. Ugyanakkor fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy az igeközpontúság nem egyenlő az élettelenséggel. Időnként mintha két véglet között ingadoznánk. Az egyik oldalon az áll, hogy minden az élményről szóljon, a másikon pedig az, hogy az érzelmeknek egyáltalán nincs helyük az istentiszteleten. Egyik sem református út. A Biblia tele van érzelmekkel. A zsoltárok örömről, könnyekről, félelemről, reménységről beszélnek. Jézus sír Lázár sírjánál, örül tanítványainak, együtt érez a szenvedőkkel. Az érzelmek tehát nem ellenségei a hitnek. A kérdés inkább az, hogy mi irányít kit. Nem az érzelmeknek kell vezetniük az Igét, hanem az Igének kell formálnia az érzelmeinket.

református Galéria

Tönkő-Lukács Levente gyülekezete körében

Fotó: Tönkő-Lukács Levente archívuma

– És akkor milyen út vezethet a megújulás felé?

– Hiszem, hogy van út a megújulás felé, de ez nem újabb technikákban, látványosabb programokban vagy modernebb módszerekben kezdődik. Sokkal inkább abban, hogy újra komolyan vesszük: amikor a gyülekezet összegyűlik, az nem elsősorban egy közösségi esemény, hanem találkozás az élő Istennel. Ha a lelkipásztor hittel hirdeti az Igét, ha a gyülekezet imádságos szívvel érkezik, ha az énekek valóban Isten dicsőségét szolgálják, akkor nem lesz szükség mesterségesen előállított hangulatra.

református Galéria

Nagysolymos látképe

Fotó: Tönkő-Lukács Levente archívuma

A Szentlélek ma is képes életet vinni az istentiszteletbe.

Mert a református istentisztelet ereje soha nem a látványban volt, hanem abban a hitben, hogy Isten ma is megszólal. És ahol Isten valóban megszólal, ott nincs szükség pótlékokra. Őszintén hiszem, hogy ezt nekünk, lelkipásztoroknak kell először újratanulnunk.

Interjúnk második, befejező részét hamarosan közöljük.

Tönkő-Lukács Levente református lelkipásztor, teológus.
Tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián végezte, majd a Károli Gáspár Református Egyetemen szerzett középiskolai református vallástanári végzettséget. Közel harminc éve végez lelkipásztori szolgálatot, ebből mintegy húsz éven át Magyarországon szolgált gyülekezeti lelkipásztorként, egyetemi lelkészként és oktatóként. 2018 óta a Nagysolymosi Református Egyházközség és a Székelyhidegkúti Református Leányegyházközség lelkipásztora. Rendszeresen publikál teológiai, egyházi és közéleti témákban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat

Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat
2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
Hirdetés
Hirdetés