Hirdetés

„Közös” történelmi tér a kolozsvári Óvárban: felekezetek párbeszéde a ferencesek visszatelepedésének 300. évfordulóján

A Kolozsvár Óvárosában található ferences templom helyén állhatott a város első temploma. Ezen a helyszínen számos rend és felekezet működött az elmúlt évszázadokban •  Fotó: Pantea Tibor OFM

A Kolozsvár Óvárosában található ferences templom helyén állhatott a város első temploma. Ezen a helyszínen számos rend és felekezet működött az elmúlt évszázadokban

Fotó: Pantea Tibor OFM

Jubileumot ünnepelnek a kolozsvári ferencesek annak emlékére, hogy 300 éve telepedtek vissza a kolozsvári Óvárban található templomba és kolostorba, ahol az azt megelőző időszakokban több rend és felekezet is működött. A jubileumot megelőző, 2025-ig tartó rendezvénysorozat nyitányaként domonkos, református, unitárius és jezsuita történészek, szakemberek értekeztek a kincses város szívében található kolostorban. Orbán Szabolcs ferences szerzetest, teológiai tanárt az egyes felekezeteket képviselő történészek párbeszédének jelentőségéről is kérdeztük.

Kiss Judit

2023. november 15., 20:002023. november 15., 20:00

Különböző felekezetek, rendek „közös” történelmi tere a kolozsvári Óvár, ahol immár 300 éve a ferences közösség van jelen, de a korábbi évszázadokban domonkosok, reformátusok, unitáriusok, jezsuiták működtek a város legelső temploma helyén épült istenházában és annak környékén. Ennek a jubileumnak jegyében szervezett történész-konferenciát az Erdélyi Ferences rendtartomány, a hétvégi rendezvény keretében

a különböző rendek, felekezetek képviseletében értekeztek szakemberek arról, hogy az egyes közösségek miként voltak jelen a város szívében található Óvárban a történelem folyamán.

Hirdetés
Felekezetközi párbeszéd. Kovács Sándor, Kovács Mária-Márta és Orbán Szabolcs a konferencián •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Felekezetközi párbeszéd. Kovács Sándor, Kovács Mária-Márta és Orbán Szabolcs a konferencián

Fotó: Pantea Tibor OFM

A ferencesek közössége ezzel a konferenciával kezdte el jubileumi ünnepségsorozatát, amelyet annak emlékére indított, hogy a ferencesek második kolozsvári megtelepedése az egykori, óvári domonkos helyen a feljegyzések szerint 1725. június 13-án, Páduai Szent Antal ünnepén történt. Ekkor a „roskatag állapotú templom kulcsait Antalffi János püspök nevében Szabó Mihály, Kolozsvár akkori kanonok-plébánosa a rendtartomány megbízottjának, Antalffi Istvánnak, a visszatérő ferencesek első házfőnökének átadta.”

Lupescu Makó Mária történész, kolozsvári egyetemi docens Domonkosok Kolozsváron címmel tartott előadást •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Lupescu Makó Mária történész, kolozsvári egyetemi docens Domonkosok Kolozsváron címmel tartott előadást

Fotó: Pantea Tibor OFM

A különböző rendek, felekezetek történészei az óvári kolostor 1725 előtti közösségeinek időszakát mutatták be. Orbán Szabolcs Kolozsváron szolgáló ferences szerzetes, teológiai tanár a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, ezek az időszakok mind olyan szakaszok a templom és kolostor falainak történetében, amiket nem lehet elhallgatni.

„Nekünk is beszélnünk kell ezekről a periódusokról, nem árt tudnunk, hogy azért előttünk is volt itt élet, és lehet, hogy utánunk is lesz remélhetőleg. Ugyanakkor remélhetőleg a más rendek, felekezetek történészei számára is speciális alkalom volt, hogy erről a helyről pont itt beszélhettek” – mutatott rá Orbán Szabolcs.

Zágorhidi Czigány Balázs muzeológus, a Magyar Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény alapítója, vezetője a kolozsvári konferencián •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Zágorhidi Czigány Balázs muzeológus, a Magyar Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény alapítója, vezetője a kolozsvári konferencián

Fotó: Pantea Tibor OFM

Hozzátette, bár a 300. évforduló 2025-ben lesz, már tavaly megfogalmazódott a gondolat, hogy jó lenne hosszabb eseménysorozattal ünnepelni, felvezetni, eljutni a jelenig, ezért szervezték a korábbi időszakokra összpontosító konferenciát. „Előbb a múltat vizsgáltuk, a továbbiakban meg a jelent fogjuk elemezni és az előretekintésre koncentrálunk. A jubileum a ferenceseknek a Kolozsvárra való visszatelepedéséről szól – ugyanis korábban, a reformáció előtt is működtek a városban, más helyszínen –, a Farkas utcai református templom volt akkor a ferences templom meg kolostor. A reformáció ideje alatt úgymond »eltűntek» Kolozsvárról és aztán az ellenreformáció – vagy katolikus megújhodás – korában érkezett el a visszatérés lehetősége, akkor kapták ezt az épületet” – ecsetelte Orbán Szabolcs. Mint kifejtette, fontosnak tartották, hogy a 300 évvel ezelőtti események előzményeiről is beszélni kell, más rendek, felekezetek történészeinek bevonásával.

Orbán Szabolcs Kolozsváron szolgáló ferences szerzetes, teológiai tanár •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Orbán Szabolcs Kolozsváron szolgáló ferences szerzetes, teológiai tanár

Fotó: Pantea Tibor OFM

Mint összegezte, a domonkosok kezdték építeni, ők építették föl a kolostort – ez a rend a helyszínen működött a reformációig,

aztán különböző protestáns felekezetek tettek hozzá az épületegyütteshez, irányították a helyszínen az eseményeket, aztán nagyjából harminc éven keresztül a jezsuiták voltak jelen az Óvárban.

Kovács Mária-Márta művészettörténész és Ősz Előd egyháztörténész, levéltáros Magyar és német reformátusok az óvári templom körül címmel tartott előadást •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Kovács Mária-Márta művészettörténész és Ősz Előd egyháztörténész, levéltáros Magyar és német reformátusok az óvári templom körül címmel tartott előadást

Fotó: Pantea Tibor OFM

A műhelykonferencián Zágorhidi Czigány Balázs muzeológus, a Magyar Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény alapítója, vezetője A Szent Domonkos-rend Magyarországon és Erdélyben a kezdetektől a 20. századig-, míg Lupescu Makó Mária történész, kolozsvári egyetemi docens Domonkosok Kolozsváron címmel tartott előadást. Kovács Sándor unitárius egyháztörténész az 1566-1693 közötti kolozsvári óvári iskola unitárius korszakát ismertette. Kovács Mária-Márta művészettörténész és Ősz Előd egyháztörténész, levéltáros Magyar és német reformátusok az óvári templom körül címmel tartottak előadást. Siptár Dániel történész, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának levéltár-igazgatója az Óvárban élő egykori jezsuiták életét ismertette.

" width="560" height="314" allowfullscreen="allowfullscreen">

Kovács Sándor unitárius egyháztörténész az 1566-1693 közötti kolozsvári óvári iskola unitárius korszakát ismertette •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Kovács Sándor unitárius egyháztörténész az 1566-1693 közötti kolozsvári óvári iskola unitárius korszakát ismertette

Fotó: Pantea Tibor OFM

A műhelykonferencia után az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárba látogattak el az előadók, ahol Ősz Sándor Előd egyháztörténész, levéltáros több középkori, a domonkosokhoz és ferencesekhez kapcsolódó iratot mutatott meg. „Próbáltuk úgy alakítani a konferencia kereteit, hogy az érintett közösségek szakembereit hívjuk meg, hiszen ők ismerik jobban »saját időszakukat», beszéljenek erről. És úgy láttam, az se volt mellékes számukra, hogy egymással kapcsolatban, egymásról is sok érdekes dolgot megtudtak” – mutatott rá Orbán Szabolcs ferences szerzetes.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

Kifejtette, fontos a történelemről történészi szemszögből közösen beszélni, szakmai szempontból megalapozottan, és ily módon egymást gazdagítani. A jubileumi rendezvénysorozat további szakaszai egyelőre csak körvonalazódnak: Orbán Szabolcs felsorolta, a következő alkalom a ferences múlthoz kapcsolódó, szintén kicsit történészi, ugyanakkor kicsit lelkiségi megközelítést terveznek. Aztán művészettörténeti, történelmi szempontból szeretnék körbejárni, hogy az épületegyüttes mi mindent rejt magában.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

A tényleges jubileumon, 2025-ben pedig a tervek szerint aktualizáló, előretekintő jellegűek lennének a rendezvények. Amint az erdélyi ferences rend honlapján (ofm.ro) olvasható,

a kolozsvári ferences templom helyen állott valamikor a város első temploma, amelyet az Árpádházi királyok alatt építettek a XI. század végén vagy a XII. század elején, egyes feltételezések szerint, a római Napoca pogány-szentély romjaira.

A kolozsvári ferences kolostor refektóriuma volt a konferencia helyszíne •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

A kolozsvári ferences kolostor refektóriuma volt a konferencia helyszíne

Fotó: Pantea Tibor OFM

Az épületet ma látható formájában 1745-ben szentelték fel, a korábbi évszázadokban számos alkalommal esett át átalakításokon, bővítéseken. A műhelykonferenciát a Kolozsvári Ferencesek YouTube-csatornáján élőben közvetítették.

Siptár Dániel történész, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának levéltár-igazgatója az Óvárban élő egykori jezsuiták életét ismertette •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Siptár Dániel történész, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának levéltár-igazgatója az Óvárban élő egykori jezsuiták életét ismertette

Fotó: Pantea Tibor OFM

korábban írtuk

Domonkos, unitárius, református, jezsuita történészek értekeznek a ferencesek Kolozsvárra való visszatérésének 300. évfordulóján
Domonkos, unitárius, református, jezsuita történészek értekeznek a ferencesek Kolozsvárra való visszatérésének 300. évfordulóján

Konferenciasorozat kezdődik szombaton a ferencesek Kolozsvárra való visszatérésének 300 éves jubileumához kapcsolódóan, az első szakaszt november 11-én, szombaton 10 órától tartják a kincses városi óvárban található kolostor dísztermében.

korábban írtuk

Jubileum a ferenceseknél: a rend 800 éves Megerősített Regulájáról tartott előadást Urbán Erik tartományfőnök Kolozsváron
Jubileum a ferenceseknél: a rend 800 éves Megerősített Regulájáról tartott előadást Urbán Erik tartományfőnök Kolozsváron

A ferencesek Kolozsvárra visszatérésének 300 éves évfordulójára készülve Az evangélium megélését segítő 800 éves Megerősített Regula címmel Urbán Erik ferences provinciális tartott előadást szombat este a kincses városbeli ferences templomban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 18., szombat

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)

„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
2026. július 17., péntek

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat

Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat
2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
Hirdetés
Hirdetés