Hirdetés

Bizonytalanság, borúlátás jellemzi a fiatalok közel felét – Szakértők kerestek válaszokat a miértekre a Szociológus Nyílt Esten

•  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Sokrétű és szerteágazó, az ifjúságra fókuszáló szociológiai kutatások eredményeit összegző kötetet mutattak be Kolozsváron. A könyvbemutatóra az első Szociológus Nyílt Est alkalmával került sor pénteken a Planetárium kávéházban, ahol az érdeklődők megtudhatták, hogy a kortárs folyamatok, globalizációk, világjárványok „legnagyobb veszteseinek” tekinthető fiatalok miként reagálnak a világ történéseire.

Tóth Gödri Iringó

2024. január 20., 17:062024. január 20., 17:06

2024. január 20., 17:472024. január 20., 17:47

A Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet (BBTE) és a Max Weber Társadalomkutató Központ szervezésében került sor pénteken a Vita Emese és Veres Valér által szerkesztett Változó ifjúság a Kárpát-medence országaiban – Szociológiai tanulmányok a magyar fiatalok két évtizedéről című könyv bemutatójára, amely a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) Kiadójának gondozásában jelent meg. Mint már a felvezetőben is elhangzott, az idősebb generációk tagjai gyakran szidják a fiatalokat, negatívan viszonyulnak hozzájuk, mert nem értik őket, ezért is fontos a szociológia szemüvegén keresztül is látni őket, komplexebb képet kialakítva róluk.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviseletében felszólaló Bokor Zsuzsa úgy jellemezte a hét tanulmányt és egy módszertani szöveget felsorakoztató kötetet, mint amelyik „megbirizgálja az emberi agyat”. A kutatások, illetve a kötet alapgondolata Budapesten született meg: ott vette kezdetét a 2000-es évek elején a később már határokon átívelő magyar ifjúságkutatás.

Hirdetés

A kötet szerzői – akik között van erdélyi, magyarországi és kárpátaljai is – olyan témákkal foglalkoztak, mint a fiatalok valláshoz, párkapcsolatokhoz való viszonya, önkénteskedés, kultúrafogyasztás.

Csata Zsombor szociológusnak, egyetemi docensnek volt a feladata, hogy a kötetet méltassa, mely sok éves munkán, rendszeres időközönként ismételt kutatások eredményein alapszik. Kiemelte Veres Valér tanulmányát, aki a differenciáltság kérdéskörével foglalkozott, ennek aspektusait próbálta megragadni hét ifjúsági státuszcsoporton keresztül.

Tanulmánya rámutat, hogy a 15 és 29 év közötti fiatalok körülbelül 45 százaléka vagy úgy érzi, hogy hátrányos helyzetben van, vagy „minimum borúlátó”.

Veres Valér leszögezte, hogy a fiatalokat bizonytalanság jellemzi, amit fokozott a járványhelyzet is. Kiemelte, a korábbi hasonló tematikájú vizsgálatokhoz képest szembeötlő, hogy napjainkban a szülők iskolázottsága (pontosabban annak hiánya) már nem jelent hátrányt a fiatalok érvényesülése szempontjából. Ám más tényezők – mint például vidék/város kérdése, a nagycsalád – még inkább negatívan hathatnak az érvényesülés szempontjából, mint néhány évvel ezelőtt.

Az adatok azt mutatják, hogy a vidéki és a városi iskolarendszer között egyre mélyebb a szakadék az előrehaladás, önmegvalósítás szempontjából,

ami szöges ellentétben áll például a finnországi koncepcióval, ahol arra törekszenek, hogy mindenhonnan ugyanannyi eséllyel indulhasson a fiatal.

Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet munkatársa érdekesnek nevezte, hogy a magyarországi, illetve határon túli magyarlakta területek eredményei bizonyos témakörök esetében – mint például a médiafogyasztás – mennyire összecsengenek, más témakörökben pedig jelentős különbségek figyelhetőek meg közöttük – például a kockázati magatartások szempontjából.

Magyarországon a napi rendszerességgel dohányzó fiatalok száma 2004 és 2020 között megfeleződött, míg a külhoni régiókban csak enyhén csökkent ez az arány.

Másfelől a magyarországi fiataloknak csak egyharmada végez testmozgást az iskolai tornaórákon kívül, míg a külhoni fiataloknak közel 60 százaléka.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a számok hátterében az is állhat, miszerint a magyarországi fiatalok sokkal elégedettebbek a külsejükkel, a testükkel, mint a külhoniak.

A fiatalok már a 2008-as kutatások szerint is – akárcsak jelenleg – aggódtak, aggódnak az anyagiak miatt, a külhoni régiókban inkább, Magyarországon kevésbé a munkanélküliség miatt, illetve a külhoni régiókban élőket a fiatalok elvándorlásának problémája is foglalkoztatja. Hozzátette, hogy

az első hét legfontosabb probléma között – a világjárvány óta – szerepel a baráti társaságok hiánya is.

Vita Emese beszélt a Geambaşu Rékával közösen végzett kutatás eredményeiről, mely a fiatalok párkapcsolati életére, a gyerekvállalás kérdésére koncentrált. Elmondása szerint az élettársi együttélés lett a leggyakoribb párkapcsolati forma, ugyanakkor alapvetően a késleltetés a jellemző a házasság és a gyerekvállalás szempontjából egyaránt.

Kiemelte, a legfiatalabb korcsoportba tartozó, de akár még a húszas éveik elején járó fiatalok esetében is megállapítható, hogy szinte 90 százalékuk egyedülálló, és nem csak hogy komoly kapcsolatuk nincs, de nem is „járnak együtt” senkivel.

a társadalomkutató hozzátette, az eredmény hátterében az is állhat, hogy nagyon átalakultak a kapcsolati formák, hiszen ma már nyitott kapcsolatok, angol kifejezéssel: „situationshipek” vannak. A kései elköteleződés hátterében állhat a bizonytalanság is, illetve a hagyományos értékek devalválódása, az individualizmus megerősödése.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 21., szerda

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén

Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt

Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt
2026. október 21., szerda

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján

A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján
2026. október 21., szerda

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj

Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj
Hirdetés
2026. október 21., szerda

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után

Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után
2026. október 21., szerda

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében

Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében
2026. október 21., szerda

Új életre kelt, kultúrát közvetít a mostantól az Erdélyi Zsidók Múzeumaként működő szinérváraljai zsinagóga

A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.

Új életre kelt, kultúrát közvetít a mostantól az Erdélyi Zsidók Múzeumaként működő szinérváraljai zsinagóga
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Második napja tiltakoznak a föld alatt a dél-erdélyi bánya munkásai a fizetésproblémák miatt

Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.

Második napja tiltakoznak a föld alatt a dél-erdélyi bánya munkásai a fizetésproblémák miatt
2026. október 21., szerda

Besztercei iskolai késelés: ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki hat diák és a tanárnő védelmében

Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.

Besztercei iskolai késelés: ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki hat diák és a tanárnő védelmében
2026. október 20., kedd

Szabadlábra helyezték, majd újra letartóztatták a halmi határkorrupciós ügy öt gyanúsítottját

Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.

Szabadlábra helyezték, majd újra letartóztatták a halmi határkorrupciós ügy öt gyanúsítottját
Hirdetés
Hirdetés