Fotó: Tóth Gödri Iringó
Sokrétű és szerteágazó, az ifjúságra fókuszáló szociológiai kutatások eredményeit összegző kötetet mutattak be Kolozsváron. A könyvbemutatóra az első Szociológus Nyílt Est alkalmával került sor pénteken a Planetárium kávéházban, ahol az érdeklődők megtudhatták, hogy a kortárs folyamatok, globalizációk, világjárványok „legnagyobb veszteseinek” tekinthető fiatalok miként reagálnak a világ történéseire.
2024. január 20., 17:062024. január 20., 17:06
2024. január 20., 17:472024. január 20., 17:47
A Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet (BBTE) és a Max Weber Társadalomkutató Központ szervezésében került sor pénteken a Vita Emese és Veres Valér által szerkesztett Változó ifjúság a Kárpát-medence országaiban – Szociológiai tanulmányok a magyar fiatalok két évtizedéről című könyv bemutatójára, amely a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) Kiadójának gondozásában jelent meg. Mint már a felvezetőben is elhangzott, az idősebb generációk tagjai gyakran szidják a fiatalokat, negatívan viszonyulnak hozzájuk, mert nem értik őket, ezért is fontos a szociológia szemüvegén keresztül is látni őket, komplexebb képet kialakítva róluk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviseletében felszólaló Bokor Zsuzsa úgy jellemezte a hét tanulmányt és egy módszertani szöveget felsorakoztató kötetet, mint amelyik „megbirizgálja az emberi agyat”. A kutatások, illetve a kötet alapgondolata Budapesten született meg: ott vette kezdetét a 2000-es évek elején a később már határokon átívelő magyar ifjúságkutatás.
Csata Zsombor szociológusnak, egyetemi docensnek volt a feladata, hogy a kötetet méltassa, mely sok éves munkán, rendszeres időközönként ismételt kutatások eredményein alapszik. Kiemelte Veres Valér tanulmányát, aki a differenciáltság kérdéskörével foglalkozott, ennek aspektusait próbálta megragadni hét ifjúsági státuszcsoporton keresztül.
Veres Valér leszögezte, hogy a fiatalokat bizonytalanság jellemzi, amit fokozott a járványhelyzet is. Kiemelte, a korábbi hasonló tematikájú vizsgálatokhoz képest szembeötlő, hogy napjainkban a szülők iskolázottsága (pontosabban annak hiánya) már nem jelent hátrányt a fiatalok érvényesülése szempontjából. Ám más tényezők – mint például vidék/város kérdése, a nagycsalád – még inkább negatívan hathatnak az érvényesülés szempontjából, mint néhány évvel ezelőtt.
ami szöges ellentétben áll például a finnországi koncepcióval, ahol arra törekszenek, hogy mindenhonnan ugyanannyi eséllyel indulhasson a fiatal.
Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet munkatársa érdekesnek nevezte, hogy a magyarországi, illetve határon túli magyarlakta területek eredményei bizonyos témakörök esetében – mint például a médiafogyasztás – mennyire összecsengenek, más témakörökben pedig jelentős különbségek figyelhetőek meg közöttük – például a kockázati magatartások szempontjából.
Másfelől a magyarországi fiataloknak csak egyharmada végez testmozgást az iskolai tornaórákon kívül, míg a külhoni fiataloknak közel 60 százaléka.
A fiatalok már a 2008-as kutatások szerint is – akárcsak jelenleg – aggódtak, aggódnak az anyagiak miatt, a külhoni régiókban inkább, Magyarországon kevésbé a munkanélküliség miatt, illetve a külhoni régiókban élőket a fiatalok elvándorlásának problémája is foglalkoztatja. Hozzátette, hogy
Vita Emese beszélt a Geambaşu Rékával közösen végzett kutatás eredményeiről, mely a fiatalok párkapcsolati életére, a gyerekvállalás kérdésére koncentrált. Elmondása szerint az élettársi együttélés lett a leggyakoribb párkapcsolati forma, ugyanakkor alapvetően a késleltetés a jellemző a házasság és a gyerekvállalás szempontjából egyaránt.
a társadalomkutató hozzátette, az eredmény hátterében az is állhat, hogy nagyon átalakultak a kapcsolati formák, hiszen ma már nyitott kapcsolatok, angol kifejezéssel: „situationshipek” vannak. A kései elköteleződés hátterében állhat a bizonytalanság is, illetve a hagyományos értékek devalválódása, az individualizmus megerősödése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás