Fotó: Tóth Gödri Iringó
Sokrétű és szerteágazó, az ifjúságra fókuszáló szociológiai kutatások eredményeit összegző kötetet mutattak be Kolozsváron. A könyvbemutatóra az első Szociológus Nyílt Est alkalmával került sor pénteken a Planetárium kávéházban, ahol az érdeklődők megtudhatták, hogy a kortárs folyamatok, globalizációk, világjárványok „legnagyobb veszteseinek” tekinthető fiatalok miként reagálnak a világ történéseire.
2024. január 20., 17:062024. január 20., 17:06
2024. január 20., 17:472024. január 20., 17:47
A Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet (BBTE) és a Max Weber Társadalomkutató Központ szervezésében került sor pénteken a Vita Emese és Veres Valér által szerkesztett Változó ifjúság a Kárpát-medence országaiban – Szociológiai tanulmányok a magyar fiatalok két évtizedéről című könyv bemutatójára, amely a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) Kiadójának gondozásában jelent meg. Mint már a felvezetőben is elhangzott, az idősebb generációk tagjai gyakran szidják a fiatalokat, negatívan viszonyulnak hozzájuk, mert nem értik őket, ezért is fontos a szociológia szemüvegén keresztül is látni őket, komplexebb képet kialakítva róluk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviseletében felszólaló Bokor Zsuzsa úgy jellemezte a hét tanulmányt és egy módszertani szöveget felsorakoztató kötetet, mint amelyik „megbirizgálja az emberi agyat”. A kutatások, illetve a kötet alapgondolata Budapesten született meg: ott vette kezdetét a 2000-es évek elején a később már határokon átívelő magyar ifjúságkutatás.
Csata Zsombor szociológusnak, egyetemi docensnek volt a feladata, hogy a kötetet méltassa, mely sok éves munkán, rendszeres időközönként ismételt kutatások eredményein alapszik. Kiemelte Veres Valér tanulmányát, aki a differenciáltság kérdéskörével foglalkozott, ennek aspektusait próbálta megragadni hét ifjúsági státuszcsoporton keresztül.
Veres Valér leszögezte, hogy a fiatalokat bizonytalanság jellemzi, amit fokozott a járványhelyzet is. Kiemelte, a korábbi hasonló tematikájú vizsgálatokhoz képest szembeötlő, hogy napjainkban a szülők iskolázottsága (pontosabban annak hiánya) már nem jelent hátrányt a fiatalok érvényesülése szempontjából. Ám más tényezők – mint például vidék/város kérdése, a nagycsalád – még inkább negatívan hathatnak az érvényesülés szempontjából, mint néhány évvel ezelőtt.
ami szöges ellentétben áll például a finnországi koncepcióval, ahol arra törekszenek, hogy mindenhonnan ugyanannyi eséllyel indulhasson a fiatal.
Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet munkatársa érdekesnek nevezte, hogy a magyarországi, illetve határon túli magyarlakta területek eredményei bizonyos témakörök esetében – mint például a médiafogyasztás – mennyire összecsengenek, más témakörökben pedig jelentős különbségek figyelhetőek meg közöttük – például a kockázati magatartások szempontjából.
Másfelől a magyarországi fiataloknak csak egyharmada végez testmozgást az iskolai tornaórákon kívül, míg a külhoni fiataloknak közel 60 százaléka.
A fiatalok már a 2008-as kutatások szerint is – akárcsak jelenleg – aggódtak, aggódnak az anyagiak miatt, a külhoni régiókban inkább, Magyarországon kevésbé a munkanélküliség miatt, illetve a külhoni régiókban élőket a fiatalok elvándorlásának problémája is foglalkoztatja. Hozzátette, hogy
Vita Emese beszélt a Geambaşu Rékával közösen végzett kutatás eredményeiről, mely a fiatalok párkapcsolati életére, a gyerekvállalás kérdésére koncentrált. Elmondása szerint az élettársi együttélés lett a leggyakoribb párkapcsolati forma, ugyanakkor alapvetően a késleltetés a jellemző a házasság és a gyerekvállalás szempontjából egyaránt.
a társadalomkutató hozzátette, az eredmény hátterében az is állhat, hogy nagyon átalakultak a kapcsolati formák, hiszen ma már nyitott kapcsolatok, angol kifejezéssel: „situationshipek” vannak. A kései elköteleződés hátterében állhat a bizonytalanság is, illetve a hagyományos értékek devalválódása, az individualizmus megerősödése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás