
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Sokrétű és szerteágazó, az ifjúságra fókuszáló szociológiai kutatások eredményeit összegző kötetet mutattak be Kolozsváron. A könyvbemutatóra az első Szociológus Nyílt Est alkalmával került sor pénteken a Planetárium kávéházban, ahol az érdeklődők megtudhatták, hogy a kortárs folyamatok, globalizációk, világjárványok „legnagyobb veszteseinek” tekinthető fiatalok miként reagálnak a világ történéseire.
2024. január 20., 17:062024. január 20., 17:06
2024. január 20., 17:472024. január 20., 17:47
A Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet (BBTE) és a Max Weber Társadalomkutató Központ szervezésében került sor pénteken a Vita Emese és Veres Valér által szerkesztett Változó ifjúság a Kárpát-medence országaiban – Szociológiai tanulmányok a magyar fiatalok két évtizedéről című könyv bemutatójára, amely a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) Kiadójának gondozásában jelent meg. Mint már a felvezetőben is elhangzott, az idősebb generációk tagjai gyakran szidják a fiatalokat, negatívan viszonyulnak hozzájuk, mert nem értik őket, ezért is fontos a szociológia szemüvegén keresztül is látni őket, komplexebb képet kialakítva róluk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviseletében felszólaló Bokor Zsuzsa úgy jellemezte a hét tanulmányt és egy módszertani szöveget felsorakoztató kötetet, mint amelyik „megbirizgálja az emberi agyat”. A kutatások, illetve a kötet alapgondolata Budapesten született meg: ott vette kezdetét a 2000-es évek elején a később már határokon átívelő magyar ifjúságkutatás.
Csata Zsombor szociológusnak, egyetemi docensnek volt a feladata, hogy a kötetet méltassa, mely sok éves munkán, rendszeres időközönként ismételt kutatások eredményein alapszik. Kiemelte Veres Valér tanulmányát, aki a differenciáltság kérdéskörével foglalkozott, ennek aspektusait próbálta megragadni hét ifjúsági státuszcsoporton keresztül.
Veres Valér leszögezte, hogy a fiatalokat bizonytalanság jellemzi, amit fokozott a járványhelyzet is. Kiemelte, a korábbi hasonló tematikájú vizsgálatokhoz képest szembeötlő, hogy napjainkban a szülők iskolázottsága (pontosabban annak hiánya) már nem jelent hátrányt a fiatalok érvényesülése szempontjából. Ám más tényezők – mint például vidék/város kérdése, a nagycsalád – még inkább negatívan hathatnak az érvényesülés szempontjából, mint néhány évvel ezelőtt.
ami szöges ellentétben áll például a finnországi koncepcióval, ahol arra törekszenek, hogy mindenhonnan ugyanannyi eséllyel indulhasson a fiatal.
Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet munkatársa érdekesnek nevezte, hogy a magyarországi, illetve határon túli magyarlakta területek eredményei bizonyos témakörök esetében – mint például a médiafogyasztás – mennyire összecsengenek, más témakörökben pedig jelentős különbségek figyelhetőek meg közöttük – például a kockázati magatartások szempontjából.
Másfelől a magyarországi fiataloknak csak egyharmada végez testmozgást az iskolai tornaórákon kívül, míg a külhoni fiataloknak közel 60 százaléka.
A fiatalok már a 2008-as kutatások szerint is – akárcsak jelenleg – aggódtak, aggódnak az anyagiak miatt, a külhoni régiókban inkább, Magyarországon kevésbé a munkanélküliség miatt, illetve a külhoni régiókban élőket a fiatalok elvándorlásának problémája is foglalkoztatja. Hozzátette, hogy
Vita Emese beszélt a Geambaşu Rékával közösen végzett kutatás eredményeiről, mely a fiatalok párkapcsolati életére, a gyerekvállalás kérdésére koncentrált. Elmondása szerint az élettársi együttélés lett a leggyakoribb párkapcsolati forma, ugyanakkor alapvetően a késleltetés a jellemző a házasság és a gyerekvállalás szempontjából egyaránt.
a társadalomkutató hozzátette, az eredmény hátterében az is állhat, hogy nagyon átalakultak a kapcsolati formák, hiszen ma már nyitott kapcsolatok, angol kifejezéssel: „situationshipek” vannak. A kései elköteleződés hátterében állhat a bizonytalanság is, illetve a hagyományos értékek devalválódása, az individualizmus megerősödése.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
1 hozzászólás