
A román szervezet szerint a megyei vezetés kevesebb pénzt juttatna a románlakta térségeknek
Fotó: Gábos Albin
A Hargita megyei román közösségek „intézményesített diszkriminációjával” vádolja a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) Hargita Megye Tanácsát.
2022. október 14., 17:512022. október 14., 17:51
A szervezet pénteki Facebook-bejegyzése szerint az önkormányzati testület „egyenlőtlenül és igazságtalanul” osztaná szét a megye települései között a rendelkezésre álló forrásokat.
Állításuk szerint ez Hargita Megye Tanácsának csütörtöki ülésén derült ki, amikor a koalíciós pártok nem tudtak megegyezni abban, miként osszák szét az idei jövedelemadóból befolyt összeg hat százalékát a megye északi települései között – tudósít az Agerpres.
A hírügynökség szerint az önkormányzati testület ülésén szavazásra bocsátott határozattervezet szerint az együttesen 24 668 lakosú Salamásnak, Galócásnak, Gyergyóhollónak, Bélbornak és Maroshévíznek összesen 1,023 millió lejt folyósítanának, míg a Gyergyói-medence más településeinek, például a 6165 lakosú Gyergyóremetének egymillió lejt, majdnem kétszer többet, mint a 13 929 lakosú Maroshévíznek – számolt be a FCRCHM, elfogadhatatlannak nevezve a források „etnikai kritériumok szerinti” szétosztását.
a csütörtökön megvitatott határozattervezetbe pedig az év elején egyeztetettnél jóval kisebb összegek kerültek be a román települések számára. Példaként említette, hogy az év eleji megállapodás szerint Maroshévíznek egymillió lej járt volna, de a tervezetben az RMDSZ javaslatára az összeg a felére csökkent. Teodor Dobrean elmondta, hogy
A politikus hangsúlyozta, hogy a megye kiegyensúlyozott és nem etnikai szempontok alapján történő fejlesztéséért küzd, mert a beruházások hiánya miatt az északi, főként románok által lakott része elmaradottságra van ítélve.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
2 hozzászólás