
Fotó: Erdély Bálint Előd
A hithez, a Szűz Máriához, a Csíksomlyóhoz való ragaszkodást hirdette prédikációjában a pünkösdszombati búcsú szónoka, a moldvai származású Salamon József gyimesbükki plébános.
2021. május 22., 14:482021. május 22., 14:48
2021. május 22., 18:252021. május 22., 18:25
Salamon József szülőföldje szóhasználatával élve jelentette ki, hogy „honn vannak”, vagyis otthonukban érzik magukat a csíksomlyói hegynyeregben a fogadalmi búcsú zarándokai.
Az MTI beszámolója szerint megjegyezte: a moldvai csángók számára Csíksomlyó évszázadokon át „a lelki oázist jelentette”, ahová eljőve anyanyelvükön imádkozhattak, énekelhettek, ahol önmagukra találtak, és megerősödtek. „Amíg ez a ragaszkodás él a lelkekben Csíksomlyó iránt (...), lesz jövőnk, hitünk, lesznek értékeink, lesz elképzelés a jövőről” – hangoztatta.
Salamon József gyimesbükki plébános volt a szónok
Fotó: Veres Nándor
Salamon József megemlítette: a csíksomlyói zarándokok kereszt alatt, sokan vándorbottal a kezükben jöttek a hegynyeregbe. Felidézte: amikor 1949-ben Márton Áron püspök a Gyimesekben bérmált, elterjedt a hír, hogy a kommunista hatóságok le akarják tartóztatni. A gyimesbükkiek ünneplő ruhába öltözve, támaszként és oltalmazóként használt bottal a kezükben kísérték a püspöküket Csíksomlyóra. Egymást védték a zászló és a kereszt oltalma alatt.
– jelentette ki a szónok. Arra is kitért prédikációjában, hogy ha mindenki annyi időt szánna a jó terjesztésére, mint a bűnbakok keresésére, és a maga igazának az igazolására, hatalmas lenne az előrehaladás.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A búcsús szentmisét Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök mutatta be. Az idei búcsú sajátos színfoltja volt Molnár Levente székelyföldi származású operaénekes, aki a zarándoklat világi fővédnökségét vállalta. A világhírű bariton Máriapócsról indulva részben gyalog tette meg az utat Csíksomlyóra, és elhozta az útba ejtett közösségek imaszalagjait.
A búcsún kevesebben vettek részt, mint a járvány előtti alkalmakkor, de a tömeg most is betöltötte a hegynyerget. Helyszíni beszámolók szerint az elvileg várt mintegy 40 ezer zarándok legalább duplája vett részt az eseményen.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mint ismeretes, járványügyi korlátozások közepette tartják Csíksomlyón a hagyományos pünkösdszombati zarándoklatot. A csíksomlyói hegynyeregbe érkező zarándokokat önkéntesek figyelmeztették a maszkviselés kötelezettségére, és irányították az egyes tájegységek számára kijelölt szektorok felé.

Az időjárás is kedvezett az egy év kihagyás után ismét szabadtéren megszervezett pünkösdi búcsú részvevőinek, a szekerekkel, lóháton, biciklivel vagy gyalogosan a Hármashalom-oltárhoz igyekvő zarándokok tízezrei ragyogó napsütésben tehették meg a régóta várt utat.
A zarándoklat szabályairól Kovács Gergely gyulafehérvári érsek tájékoztatta múlt héten a plébániákat. Mint közölte: idén nincs lehetőség az autóbuszos zarándoklatra, a hívek csak gyalog, kerékpárral, személygépkocsival érkezhettek Csíkszeredába és a város határában lévő hegynyeregbe. Az érseki körlevél 22 ezerben korlátozta a távolról érkező zarándokok számát, és arra is kitért, hogy kitűző nélkül csak a csíkszeredaiak vehetnek részt a búcsún.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Később a város és a megye elöljárói pontosították, hogy ajánlott a kitűző, de az is felmehet a hegynyeregbe, aki korábban nem szerezte meg a plébániáján keresztül a belépőt.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Székelyföld megannyi településéről gyalogos zarándokok „menetoszlopai” érkeztek a helyszínre. A zarándokok többsége idén Erdélyből érkezett. A gyakran változó, kiszámíthatatlan járványügyi szabályozások megnehezítették a külföldi zarándokok részvételét. Zarándokként vonult fel a hegynyeregbe Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is.
Fotó: Veres Nándor

A papság és a világi elöljárók, valamint a zarándokok csíksomlyói Hármashalom oltárhoz érkezésével kezdetét vette az ünnepi búcsús szentmise, amelynek szónoka idén Salamon József gyimesbükki plébános.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
szóljon hozzá!