Fotó: Erdély Bálint Előd
A hithez, a Szűz Máriához, a Csíksomlyóhoz való ragaszkodást hirdette prédikációjában a pünkösdszombati búcsú szónoka, a moldvai származású Salamon József gyimesbükki plébános.
2021. május 22., 14:482021. május 22., 14:48
2021. május 22., 18:252021. május 22., 18:25
Salamon József szülőföldje szóhasználatával élve jelentette ki, hogy „honn vannak”, vagyis otthonukban érzik magukat a csíksomlyói hegynyeregben a fogadalmi búcsú zarándokai.
Az MTI beszámolója szerint megjegyezte: a moldvai csángók számára Csíksomlyó évszázadokon át „a lelki oázist jelentette”, ahová eljőve anyanyelvükön imádkozhattak, énekelhettek, ahol önmagukra találtak, és megerősödtek. „Amíg ez a ragaszkodás él a lelkekben Csíksomlyó iránt (...), lesz jövőnk, hitünk, lesznek értékeink, lesz elképzelés a jövőről” – hangoztatta.
Salamon József gyimesbükki plébános volt a szónok
Fotó: Veres Nándor
Salamon József megemlítette: a csíksomlyói zarándokok kereszt alatt, sokan vándorbottal a kezükben jöttek a hegynyeregbe. Felidézte: amikor 1949-ben Márton Áron püspök a Gyimesekben bérmált, elterjedt a hír, hogy a kommunista hatóságok le akarják tartóztatni. A gyimesbükkiek ünneplő ruhába öltözve, támaszként és oltalmazóként használt bottal a kezükben kísérték a püspöküket Csíksomlyóra. Egymást védték a zászló és a kereszt oltalma alatt.
– jelentette ki a szónok. Arra is kitért prédikációjában, hogy ha mindenki annyi időt szánna a jó terjesztésére, mint a bűnbakok keresésére, és a maga igazának az igazolására, hatalmas lenne az előrehaladás.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A búcsús szentmisét Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök mutatta be. Az idei búcsú sajátos színfoltja volt Molnár Levente székelyföldi származású operaénekes, aki a zarándoklat világi fővédnökségét vállalta. A világhírű bariton Máriapócsról indulva részben gyalog tette meg az utat Csíksomlyóra, és elhozta az útba ejtett közösségek imaszalagjait.
A búcsún kevesebben vettek részt, mint a járvány előtti alkalmakkor, de a tömeg most is betöltötte a hegynyerget. Helyszíni beszámolók szerint az elvileg várt mintegy 40 ezer zarándok legalább duplája vett részt az eseményen.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mint ismeretes, járványügyi korlátozások közepette tartják Csíksomlyón a hagyományos pünkösdszombati zarándoklatot. A csíksomlyói hegynyeregbe érkező zarándokokat önkéntesek figyelmeztették a maszkviselés kötelezettségére, és irányították az egyes tájegységek számára kijelölt szektorok felé.
Az időjárás is kedvezett az egy év kihagyás után ismét szabadtéren megszervezett pünkösdi búcsú részvevőinek, a szekerekkel, lóháton, biciklivel vagy gyalogosan a Hármashalom-oltárhoz igyekvő zarándokok tízezrei ragyogó napsütésben tehették meg a régóta várt utat.
A zarándoklat szabályairól Kovács Gergely gyulafehérvári érsek tájékoztatta múlt héten a plébániákat. Mint közölte: idén nincs lehetőség az autóbuszos zarándoklatra, a hívek csak gyalog, kerékpárral, személygépkocsival érkezhettek Csíkszeredába és a város határában lévő hegynyeregbe. Az érseki körlevél 22 ezerben korlátozta a távolról érkező zarándokok számát, és arra is kitért, hogy kitűző nélkül csak a csíkszeredaiak vehetnek részt a búcsún.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Később a város és a megye elöljárói pontosították, hogy ajánlott a kitűző, de az is felmehet a hegynyeregbe, aki korábban nem szerezte meg a plébániáján keresztül a belépőt.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Székelyföld megannyi településéről gyalogos zarándokok „menetoszlopai” érkeztek a helyszínre. A zarándokok többsége idén Erdélyből érkezett. A gyakran változó, kiszámíthatatlan járványügyi szabályozások megnehezítették a külföldi zarándokok részvételét. Zarándokként vonult fel a hegynyeregbe Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is.
Fotó: Veres Nándor
A papság és a világi elöljárók, valamint a zarándokok csíksomlyói Hármashalom oltárhoz érkezésével kezdetét vette az ünnepi búcsús szentmise, amelynek szónoka idén Salamon József gyimesbükki plébános.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
Az utolsó csepp volt a pohárban, hogy hétfőre virradóra Máramarosszigeten mentősre támadt egy páciens, a mentőszolgálatok személyzete bejelentette, hatalmas tiltakozásra készülnek.
Téliesre fordult az időjárás szeptember végére, legalábbis a magasabban fekvő hegyvidéken. Máramaros és Hargita megyéből is jelentettek hétfőn havazást.
Illatok, ízek és jókedv tölti majd meg a székelytompai Murok étterem parkolóját, amikor október 4-én ismét rotyogni kezdenek az üstökben a zakuszkák a 3. MurokFest – csapatos zakuszkafőző verseny alkalmából.
Vasárnap reggel a csíkszeredai meteorológiai állomás mínusz 6,4 Celsius-fokot regisztrált, ami az országos legalacsonyabb hőmérsékletnek számított.
A nyelvtanulás hosszú távon nagy mértékben megtérülő türelemjáték, a leggyorsabban pedig élő gyakorlással lehet elsajátítani egy nyelvet – vallja Popa Gitta, aki szerint fontos, hogy a román nyelv tanulása szeretetteljes, interaktív közegben történjen.
A globális ingatlanpiac túlzásai korrigálódni kezdtek, de a nagyvárosokban még mindig évtizedekbe telik, mire egy átlagjövedelmű munkavállaló saját lakáshoz juthat.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség határozottan elutasítja az ösztöndíjrendszer radikális átalakítását a 2025/2026-os tanévre vonatkozóan, amely a hallgatókat hozza nehéz helyzetbe az előző kormány felelőtlen döntései miatt – hangsúlyozza a szervezet.
Az adócsalás visszaszorítása és a szerzői jogok védelme érdekében szerveztek átfogó razziát szeptember 17–23. között a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Szolgálatának rendőrei.
Négy székelyföldi magyart vettek őrizetbe a Maros megyei rendőrök, azzal gyanúsítják őket, hogy egy héttagú nemzetközi bűnszervezet tagjaként Csehország területén rablást és emberölést követtek el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!