Fotó: Erdély Bálint Előd
A hithez, a Szűz Máriához, a Csíksomlyóhoz való ragaszkodást hirdette prédikációjában a pünkösdszombati búcsú szónoka, a moldvai származású Salamon József gyimesbükki plébános.
2021. május 22., 14:482021. május 22., 14:48
2021. május 22., 18:252021. május 22., 18:25
Salamon József szülőföldje szóhasználatával élve jelentette ki, hogy „honn vannak”, vagyis otthonukban érzik magukat a csíksomlyói hegynyeregben a fogadalmi búcsú zarándokai.
Az MTI beszámolója szerint megjegyezte: a moldvai csángók számára Csíksomlyó évszázadokon át „a lelki oázist jelentette”, ahová eljőve anyanyelvükön imádkozhattak, énekelhettek, ahol önmagukra találtak, és megerősödtek. „Amíg ez a ragaszkodás él a lelkekben Csíksomlyó iránt (...), lesz jövőnk, hitünk, lesznek értékeink, lesz elképzelés a jövőről” – hangoztatta.
Salamon József gyimesbükki plébános volt a szónok
Fotó: Veres Nándor
Salamon József megemlítette: a csíksomlyói zarándokok kereszt alatt, sokan vándorbottal a kezükben jöttek a hegynyeregbe. Felidézte: amikor 1949-ben Márton Áron püspök a Gyimesekben bérmált, elterjedt a hír, hogy a kommunista hatóságok le akarják tartóztatni. A gyimesbükkiek ünneplő ruhába öltözve, támaszként és oltalmazóként használt bottal a kezükben kísérték a püspöküket Csíksomlyóra. Egymást védték a zászló és a kereszt oltalma alatt.
– jelentette ki a szónok. Arra is kitért prédikációjában, hogy ha mindenki annyi időt szánna a jó terjesztésére, mint a bűnbakok keresésére, és a maga igazának az igazolására, hatalmas lenne az előrehaladás.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A búcsús szentmisét Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök mutatta be. Az idei búcsú sajátos színfoltja volt Molnár Levente székelyföldi származású operaénekes, aki a zarándoklat világi fővédnökségét vállalta. A világhírű bariton Máriapócsról indulva részben gyalog tette meg az utat Csíksomlyóra, és elhozta az útba ejtett közösségek imaszalagjait.
A búcsún kevesebben vettek részt, mint a járvány előtti alkalmakkor, de a tömeg most is betöltötte a hegynyerget. Helyszíni beszámolók szerint az elvileg várt mintegy 40 ezer zarándok legalább duplája vett részt az eseményen.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mint ismeretes, járványügyi korlátozások közepette tartják Csíksomlyón a hagyományos pünkösdszombati zarándoklatot. A csíksomlyói hegynyeregbe érkező zarándokokat önkéntesek figyelmeztették a maszkviselés kötelezettségére, és irányították az egyes tájegységek számára kijelölt szektorok felé.
Az időjárás is kedvezett az egy év kihagyás után ismét szabadtéren megszervezett pünkösdi búcsú részvevőinek, a szekerekkel, lóháton, biciklivel vagy gyalogosan a Hármashalom-oltárhoz igyekvő zarándokok tízezrei ragyogó napsütésben tehették meg a régóta várt utat.
A zarándoklat szabályairól Kovács Gergely gyulafehérvári érsek tájékoztatta múlt héten a plébániákat. Mint közölte: idén nincs lehetőség az autóbuszos zarándoklatra, a hívek csak gyalog, kerékpárral, személygépkocsival érkezhettek Csíkszeredába és a város határában lévő hegynyeregbe. Az érseki körlevél 22 ezerben korlátozta a távolról érkező zarándokok számát, és arra is kitért, hogy kitűző nélkül csak a csíkszeredaiak vehetnek részt a búcsún.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Később a város és a megye elöljárói pontosították, hogy ajánlott a kitűző, de az is felmehet a hegynyeregbe, aki korábban nem szerezte meg a plébániáján keresztül a belépőt.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Székelyföld megannyi településéről gyalogos zarándokok „menetoszlopai” érkeztek a helyszínre. A zarándokok többsége idén Erdélyből érkezett. A gyakran változó, kiszámíthatatlan járványügyi szabályozások megnehezítették a külföldi zarándokok részvételét. Zarándokként vonult fel a hegynyeregbe Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is.
Fotó: Veres Nándor
A papság és a világi elöljárók, valamint a zarándokok csíksomlyói Hármashalom oltárhoz érkezésével kezdetét vette az ünnepi búcsús szentmise, amelynek szónoka idén Salamon József gyimesbükki plébános.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!