
Hatalmas kráter keletkezett Rónaszéken a használaton kívüli bánya helyén
Fotó: Facebook/Máramaros Megyei Prefektúra
Befejeződtek a nyáron beomlott rónaszéki sóbánya helyén keletkezett kráter feltöltési munkálatai, és a helyi szintű veszélyhelyzetet is feloldották a Máramaros megyei településen – közölte a Krónikával Zahoránszki Brigitta, a megye RMDSZ-es parlamenti képviselője. A környéket azonban megfigyelés alatt tartják, talajmintákat vesznek, és követik, hogy nem történik-e további földmozgás – mindezt annak érdekében, hogy megelőzzék egy esetleges katasztrófa bekövetkezését Rónaszéken.
2025. november 17., 14:002025. november 17., 14:00
A rónaszéki fejleményeket az utóbbi négy hónapban rendszeresen nyomon követő Zahoránszki Brigitta elmondta, hogy a kormány tartalékalapjából sürgősségi rendelettel – az RMDSZ közbenjárására – még a nyáron kiutalt majdnem 1,18 millió lejes gyorssegélyből végezték el a feltöltési és talajstabilizálási munkálatokat:
A közösségi oldalára feltöltött korábbi videóban a máramarosszigeti illetőségű parlamenti képviselő arról is szót ejtett, hogy bár a környéken lakók már éjszakára is visszatérhettek otthonaikba, a 23 ingatlant továbbra is megfigyelés alatt tartják a hatóságok.
Emellett száz méter mély lyukakat is fúrtak, és a különböző mélységű rétegekből mintákat vettek, aminek a vizsgálatából a talajmozgásra és -stabilitásra próbálnak következtetni.
Alexa Semeniuc, Felsőróna község polgármestere – közigazgatásilag oda tartozik Rónaszék falu – ugyancsak a közösségi oldalán számolt be az egykori Ferdinánd-bánya feltöltéséről, hozzátéve, hogy különféle szakértői vizsgálatok folynak a továbbiakban, többek között geotechnikai, hidrológiai és környezeti hatástanulmányok.
A polgármester azt is közölte, hogy a megyei útügyi igazgatóság beavatkozást tervez a DJ 186A jelzésű megyei rangú út helyreállítására (amelyen repedések keletkeztek a bányomlás nyomán), hogy az ismét megfeleljen a közlekedésbiztonsági előírásoknak.
Száz méter mélyre fúrnak le, és a különböző talajrétegekből mintákat vesznek
Fotó: Facebook/Képernyőmentés Florian Sălăjeanu prefektus videójából
Mint ismeretes, Rónaszéken július 21-én este, egy kiadós eső után szakadt be egy használaton kívüli sóbánya egyik tárnája, a helyén 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett. Mivel további földmozgás volt észlelhető, elrendelték hét személy kitelepítését.
Két napra rá további 22 ház evakuálásáról döntöttek a hatóságok, ami újabb 51 lakost érintett, és lezárták a kráterhez vezető utcát is, sőt a DJ 186A jelzésű megyei rangú úton is korlátozták a gépjárműforgalmat a hatóságok.

A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket.
A katasztrófavédelmi felügyelőség helyi szintű veszélyhelyzetet vezetett be, aminek értelmében az érintett lakosoknak el kellett hagyniuk házaikat. Mivel sokan nem akarták felügyelet nélkül hagyni ingóságaikat, veteményesüket és jószágaikat, a hatóságok engedélyezték, hogy napközben otthon tartózkodjanak, de éjszakára távozniuk kellett.
Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnök korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy az érintett házakban, amelyekből kilakoltatták a tulajdonosokat (illetve néhány épület nem is volt állandóan lakott), nem történt kár, a melléképületek szerkezetei sem sérültek meg, sőt a környékbeli kutak sem szakadtak be.
A történelmi Máramarosban több évezredes múltja van a sóbányászatnak, Rónaszéken is ez jelentette a fő megélhetést a 20. század elejéig; az 1930-as években jött fel az utolsó csille a tárnákból, a Ferdinánd-bánya – amelynek a bejáratánál történt a földomlás – volt az utolsó működő termelőegység.
Feltöltötték a gödröt
Fotó: Facebook/Képernyőmentés Florian Sălăjeanu prefektus videójából
Rónaszéken a sóbányászat nem csak az ipart, a bányászok megélhetését jelentette, fürdőturizmus is épült rá. A 20. század első felében létesült a sós vízű strand, amely az 1989-es rendszerváltás után fokozatosan leépült, ma már nem működik. Alexa Semeniuc polgármester nagyszabású tervei között szerepel a fürdőrehabilitáció, a létesítmény szomszédságban található Apafi-kastély – az egykori sókamara székházának – felújítása, ezáltal Rónaszéknek az idegenforgalomba történő bekapcsolása.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Felsőróna községnek 4171 lakosa van, közülük 229-en vallották magukat magyarnak, míg majdnem ugyanennyi személynek (216-nak) nem ismert az etnikai hovatartozása (rajtuk kívül 1443 ukránt, tovább 3-3 romát és németet regisztráltak, míg a többség román). Községi szinten a magyarok aránya – az ismert nemzetiségű lakossághoz képest – 5,79 százalék, ők a mintegy 700 lakosú Rónaszéken élnek, és 45 százalékot tesznek ki az egykor színmagyar faluban.

Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt.
Újból be kívánja terjeszteni a Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét a román parlament elé az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – tájékoztatta a Krónikát hétfőn az EMSZ sajtóirodája.
Bánsági, erdélyi és partiumi városok szerepelnek a legélhetőbb romániai városok rangsorának élmezőnyében a főváros, Bukarest mellett.
Frontális ütközés következtében halálos áldozattal járó, súlyos baleset történt vasárnap délelőtt, 11 óra körül, Kolozsvár feleki kihajtójánál, az E60-as országúton. A vasárnapi balesetnek három súlyos sér
A szórványban a magyarság nemcsak velünk született adottság, hanem döntés, feladat és küldetés is, amit vállalni, ápolni és továbbadni kell – hangsúlyozta Bodoczi Annamária, a Jövőnk a szórványban egyesület elnöke szombaton a torockói Duna-házban.
A Temesvári Ítélőtábla döntést hozott a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) temesvári egysége által vizsgált, a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő „kifosztására” vonatkozó ügyben.
Egy magán-mentőszolgálat járművével ütközött egy személyautó szombaton Temes megyében, Temesremete (Remetea Mare) és Őszény (Izvin) között. Három sérült kórházba került.
A magyarság szempontjából fontos, hogy az RMDSZ mit tud elérni, de legalább olyan fontos, hogy mit tud megakadályozni – jelentette ki Winkler Gyula EP-képviselő. Nacsa Lőrinc államtitkár szerint a szórványmagyarság pedig nemzeti érték.
A Romániából 70 éve eltűnt fakó keselyűk (Gyps fulvus) visszatelepítését célzó programot indít a Fogarasi-havasokban a Conservation Carpathia Alapítvány – írta az MTI a Maszol.ro hírportált idézve.
Összesen 46 ezer lejt csaltak ki telefonos csalók egy háromszéki nőtől. A rendőrség keresi az elkövetőket, és a sepsiszentgyörgyi eset kapcsán is arra figyelmezteti a lakosságot, hogy ne dőljenek be ismeretlen személyek ajánlatainak.
Az Európai Unió Bjróságához fordult a Székely Nemzeti Tanács azt követően, hogy az Európai Bizottság egyértelművé tette: a sikeres aláírásgyűjtés ellenére sem kíván érdemi intézkedést tenni a nemzeti régiók ügyében.
szóljon hozzá!