Hatalmas kráter keletkezett Rónaszéken a használaton kívüli bánya helyén
Fotó: Facebook/Máramaros Megyei Prefektúra
Befejeződtek a nyáron beomlott rónaszéki sóbánya helyén keletkezett kráter feltöltési munkálatai, és a helyi szintű veszélyhelyzetet is feloldották a Máramaros megyei településen – közölte a Krónikával Zahoránszki Brigitta, a megye RMDSZ-es parlamenti képviselője. A környéket azonban megfigyelés alatt tartják, talajmintákat vesznek, és követik, hogy nem történik-e további földmozgás – mindezt annak érdekében, hogy megelőzzék egy esetleges katasztrófa bekövetkezését Rónaszéken.
2025. november 17., 14:002025. november 17., 14:00
A rónaszéki fejleményeket az utóbbi négy hónapban rendszeresen nyomon követő Zahoránszki Brigitta elmondta, hogy a kormány tartalékalapjából sürgősségi rendelettel – az RMDSZ közbenjárására – még a nyáron kiutalt majdnem 1,18 millió lejes gyorssegélyből végezték el a feltöltési és talajstabilizálási munkálatokat:
A közösségi oldalára feltöltött korábbi videóban a máramarosszigeti illetőségű parlamenti képviselő arról is szót ejtett, hogy bár a környéken lakók már éjszakára is visszatérhettek otthonaikba, a 23 ingatlant továbbra is megfigyelés alatt tartják a hatóságok.
Emellett száz méter mély lyukakat is fúrtak, és a különböző mélységű rétegekből mintákat vettek, aminek a vizsgálatából a talajmozgásra és -stabilitásra próbálnak következtetni.
Alexa Semeniuc, Felsőróna község polgármestere – közigazgatásilag oda tartozik Rónaszék falu – ugyancsak a közösségi oldalán számolt be az egykori Ferdinánd-bánya feltöltéséről, hozzátéve, hogy különféle szakértői vizsgálatok folynak a továbbiakban, többek között geotechnikai, hidrológiai és környezeti hatástanulmányok.
A polgármester azt is közölte, hogy a megyei útügyi igazgatóság beavatkozást tervez a DJ 186A jelzésű megyei rangú út helyreállítására (amelyen repedések keletkeztek a bányomlás nyomán), hogy az ismét megfeleljen a közlekedésbiztonsági előírásoknak.
Száz méter mélyre fúrnak le, és a különböző talajrétegekből mintákat vesznek
Fotó: Facebook/Képernyőmentés Florian Sălăjeanu prefektus videójából
Mint ismeretes, Rónaszéken július 21-én este, egy kiadós eső után szakadt be egy használaton kívüli sóbánya egyik tárnája, a helyén 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett. Mivel további földmozgás volt észlelhető, elrendelték hét személy kitelepítését.
Két napra rá további 22 ház evakuálásáról döntöttek a hatóságok, ami újabb 51 lakost érintett, és lezárták a kráterhez vezető utcát is, sőt a DJ 186A jelzésű megyei rangú úton is korlátozták a gépjárműforgalmat a hatóságok.
A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket.
A katasztrófavédelmi felügyelőség helyi szintű veszélyhelyzetet vezetett be, aminek értelmében az érintett lakosoknak el kellett hagyniuk házaikat. Mivel sokan nem akarták felügyelet nélkül hagyni ingóságaikat, veteményesüket és jószágaikat, a hatóságok engedélyezték, hogy napközben otthon tartózkodjanak, de éjszakára távozniuk kellett.
Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnök korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy az érintett házakban, amelyekből kilakoltatták a tulajdonosokat (illetve néhány épület nem is volt állandóan lakott), nem történt kár, a melléképületek szerkezetei sem sérültek meg, sőt a környékbeli kutak sem szakadtak be.
A történelmi Máramarosban több évezredes múltja van a sóbányászatnak, Rónaszéken is ez jelentette a fő megélhetést a 20. század elejéig; az 1930-as években jött fel az utolsó csille a tárnákból, a Ferdinánd-bánya – amelynek a bejáratánál történt a földomlás – volt az utolsó működő termelőegység.
Feltöltötték a gödröt
Fotó: Facebook/Képernyőmentés Florian Sălăjeanu prefektus videójából
Rónaszéken a sóbányászat nem csak az ipart, a bányászok megélhetését jelentette, fürdőturizmus is épült rá. A 20. század első felében létesült a sós vízű strand, amely az 1989-es rendszerváltás után fokozatosan leépült, ma már nem működik. Alexa Semeniuc polgármester nagyszabású tervei között szerepel a fürdőrehabilitáció, a létesítmény szomszédságban található Apafi-kastély – az egykori sókamara székházának – felújítása, ezáltal Rónaszéknek az idegenforgalomba történő bekapcsolása.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Felsőróna községnek 4171 lakosa van, közülük 229-en vallották magukat magyarnak, míg majdnem ugyanennyi személynek (216-nak) nem ismert az etnikai hovatartozása (rajtuk kívül 1443 ukránt, tovább 3-3 romát és németet regisztráltak, míg a többség román). Községi szinten a magyarok aránya – az ismert nemzetiségű lakossághoz képest – 5,79 százalék, ők a mintegy 700 lakosú Rónaszéken élnek, és 45 százalékot tesznek ki az egykor színmagyar faluban.
Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!