Hatalmas kráter keletkezett Rónaszéken a használaton kívüli bánya helyén
Fotó: Facebook/Máramaros Megyei Prefektúra
Befejeződtek a nyáron beomlott rónaszéki sóbánya helyén keletkezett kráter feltöltési munkálatai, és a helyi szintű veszélyhelyzetet is feloldották a Máramaros megyei településen – közölte a Krónikával Zahoránszki Brigitta, a megye RMDSZ-es parlamenti képviselője. A környéket azonban megfigyelés alatt tartják, talajmintákat vesznek, és követik, hogy nem történik-e további földmozgás – mindezt annak érdekében, hogy megelőzzék egy esetleges katasztrófa bekövetkezését Rónaszéken.
2025. november 17., 14:002025. november 17., 14:00
A rónaszéki fejleményeket az utóbbi négy hónapban rendszeresen nyomon követő Zahoránszki Brigitta elmondta, hogy a kormány tartalékalapjából sürgősségi rendelettel – az RMDSZ közbenjárására – még a nyáron kiutalt majdnem 1,18 millió lejes gyorssegélyből végezték el a feltöltési és talajstabilizálási munkálatokat:
A közösségi oldalára feltöltött korábbi videóban a máramarosszigeti illetőségű parlamenti képviselő arról is szót ejtett, hogy bár a környéken lakók már éjszakára is visszatérhettek otthonaikba, a 23 ingatlant továbbra is megfigyelés alatt tartják a hatóságok.
Emellett száz méter mély lyukakat is fúrtak, és a különböző mélységű rétegekből mintákat vettek, aminek a vizsgálatából a talajmozgásra és -stabilitásra próbálnak következtetni.
Alexa Semeniuc, Felsőróna község polgármestere – közigazgatásilag oda tartozik Rónaszék falu – ugyancsak a közösségi oldalán számolt be az egykori Ferdinánd-bánya feltöltéséről, hozzátéve, hogy különféle szakértői vizsgálatok folynak a továbbiakban, többek között geotechnikai, hidrológiai és környezeti hatástanulmányok.
A polgármester azt is közölte, hogy a megyei útügyi igazgatóság beavatkozást tervez a DJ 186A jelzésű megyei rangú út helyreállítására (amelyen repedések keletkeztek a bányomlás nyomán), hogy az ismét megfeleljen a közlekedésbiztonsági előírásoknak.
Száz méter mélyre fúrnak le, és a különböző talajrétegekből mintákat vesznek
Fotó: Facebook/Képernyőmentés Florian Sălăjeanu prefektus videójából
Mint ismeretes, Rónaszéken július 21-én este, egy kiadós eső után szakadt be egy használaton kívüli sóbánya egyik tárnája, a helyén 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett. Mivel további földmozgás volt észlelhető, elrendelték hét személy kitelepítését.
Két napra rá további 22 ház evakuálásáról döntöttek a hatóságok, ami újabb 51 lakost érintett, és lezárták a kráterhez vezető utcát is, sőt a DJ 186A jelzésű megyei rangú úton is korlátozták a gépjárműforgalmat a hatóságok.
A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket.
A katasztrófavédelmi felügyelőség helyi szintű veszélyhelyzetet vezetett be, aminek értelmében az érintett lakosoknak el kellett hagyniuk házaikat. Mivel sokan nem akarták felügyelet nélkül hagyni ingóságaikat, veteményesüket és jószágaikat, a hatóságok engedélyezték, hogy napközben otthon tartózkodjanak, de éjszakára távozniuk kellett.
Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnök korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy az érintett házakban, amelyekből kilakoltatták a tulajdonosokat (illetve néhány épület nem is volt állandóan lakott), nem történt kár, a melléképületek szerkezetei sem sérültek meg, sőt a környékbeli kutak sem szakadtak be.
A történelmi Máramarosban több évezredes múltja van a sóbányászatnak, Rónaszéken is ez jelentette a fő megélhetést a 20. század elejéig; az 1930-as években jött fel az utolsó csille a tárnákból, a Ferdinánd-bánya – amelynek a bejáratánál történt a földomlás – volt az utolsó működő termelőegység.
Feltöltötték a gödröt
Fotó: Facebook/Képernyőmentés Florian Sălăjeanu prefektus videójából
Rónaszéken a sóbányászat nem csak az ipart, a bányászok megélhetését jelentette, fürdőturizmus is épült rá. A 20. század első felében létesült a sós vízű strand, amely az 1989-es rendszerváltás után fokozatosan leépült, ma már nem működik. Alexa Semeniuc polgármester nagyszabású tervei között szerepel a fürdőrehabilitáció, a létesítmény szomszédságban található Apafi-kastély – az egykori sókamara székházának – felújítása, ezáltal Rónaszéknek az idegenforgalomba történő bekapcsolása.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Felsőróna községnek 4171 lakosa van, közülük 229-en vallották magukat magyarnak, míg majdnem ugyanennyi személynek (216-nak) nem ismert az etnikai hovatartozása (rajtuk kívül 1443 ukránt, tovább 3-3 romát és németet regisztráltak, míg a többség román). Községi szinten a magyarok aránya – az ismert nemzetiségű lakossághoz képest – 5,79 százalék, ők a mintegy 700 lakosú Rónaszéken élnek, és 45 százalékot tesznek ki az egykor színmagyar faluban.
Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!