Hatalmas kráter keletkezett Rónaszéken a használaton kívüli bánya helyén
Fotó: Facebook/Máramaros Megyei Prefektúra
Befejeződtek a nyáron beomlott rónaszéki sóbánya helyén keletkezett kráter feltöltési munkálatai, és a helyi szintű veszélyhelyzetet is feloldották a Máramaros megyei településen – közölte a Krónikával Zahoránszki Brigitta, a megye RMDSZ-es parlamenti képviselője. A környéket azonban megfigyelés alatt tartják, talajmintákat vesznek, és követik, hogy nem történik-e további földmozgás – mindezt annak érdekében, hogy megelőzzék egy esetleges katasztrófa bekövetkezését Rónaszéken.
2025. november 17., 14:002025. november 17., 14:00
A rónaszéki fejleményeket az utóbbi négy hónapban rendszeresen nyomon követő Zahoránszki Brigitta elmondta, hogy a kormány tartalékalapjából sürgősségi rendelettel – az RMDSZ közbenjárására – még a nyáron kiutalt majdnem 1,18 millió lejes gyorssegélyből végezték el a feltöltési és talajstabilizálási munkálatokat:
A közösségi oldalára feltöltött korábbi videóban a máramarosszigeti illetőségű parlamenti képviselő arról is szót ejtett, hogy bár a környéken lakók már éjszakára is visszatérhettek otthonaikba, a 23 ingatlant továbbra is megfigyelés alatt tartják a hatóságok.
Emellett száz méter mély lyukakat is fúrtak, és a különböző mélységű rétegekből mintákat vettek, aminek a vizsgálatából a talajmozgásra és -stabilitásra próbálnak következtetni.
Alexa Semeniuc, Felsőróna község polgármestere – közigazgatásilag oda tartozik Rónaszék falu – ugyancsak a közösségi oldalán számolt be az egykori Ferdinánd-bánya feltöltéséről, hozzátéve, hogy különféle szakértői vizsgálatok folynak a továbbiakban, többek között geotechnikai, hidrológiai és környezeti hatástanulmányok.
A polgármester azt is közölte, hogy a megyei útügyi igazgatóság beavatkozást tervez a DJ 186A jelzésű megyei rangú út helyreállítására (amelyen repedések keletkeztek a bányomlás nyomán), hogy az ismét megfeleljen a közlekedésbiztonsági előírásoknak.
Száz méter mélyre fúrnak le, és a különböző talajrétegekből mintákat vesznek
Fotó: Facebook/Képernyőmentés Florian Sălăjeanu prefektus videójából
Mint ismeretes, Rónaszéken július 21-én este, egy kiadós eső után szakadt be egy használaton kívüli sóbánya egyik tárnája, a helyén 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett. Mivel további földmozgás volt észlelhető, elrendelték hét személy kitelepítését.
Két napra rá további 22 ház evakuálásáról döntöttek a hatóságok, ami újabb 51 lakost érintett, és lezárták a kráterhez vezető utcát is, sőt a DJ 186A jelzésű megyei rangú úton is korlátozták a gépjárműforgalmat a hatóságok.
A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket.
A katasztrófavédelmi felügyelőség helyi szintű veszélyhelyzetet vezetett be, aminek értelmében az érintett lakosoknak el kellett hagyniuk házaikat. Mivel sokan nem akarták felügyelet nélkül hagyni ingóságaikat, veteményesüket és jószágaikat, a hatóságok engedélyezték, hogy napközben otthon tartózkodjanak, de éjszakára távozniuk kellett.
Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnök korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy az érintett házakban, amelyekből kilakoltatták a tulajdonosokat (illetve néhány épület nem is volt állandóan lakott), nem történt kár, a melléképületek szerkezetei sem sérültek meg, sőt a környékbeli kutak sem szakadtak be.
A történelmi Máramarosban több évezredes múltja van a sóbányászatnak, Rónaszéken is ez jelentette a fő megélhetést a 20. század elejéig; az 1930-as években jött fel az utolsó csille a tárnákból, a Ferdinánd-bánya – amelynek a bejáratánál történt a földomlás – volt az utolsó működő termelőegység.
Feltöltötték a gödröt
Fotó: Facebook/Képernyőmentés Florian Sălăjeanu prefektus videójából
Rónaszéken a sóbányászat nem csak az ipart, a bányászok megélhetését jelentette, fürdőturizmus is épült rá. A 20. század első felében létesült a sós vízű strand, amely az 1989-es rendszerváltás után fokozatosan leépült, ma már nem működik. Alexa Semeniuc polgármester nagyszabású tervei között szerepel a fürdőrehabilitáció, a létesítmény szomszédságban található Apafi-kastély – az egykori sókamara székházának – felújítása, ezáltal Rónaszéknek az idegenforgalomba történő bekapcsolása.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Felsőróna községnek 4171 lakosa van, közülük 229-en vallották magukat magyarnak, míg majdnem ugyanennyi személynek (216-nak) nem ismert az etnikai hovatartozása (rajtuk kívül 1443 ukránt, tovább 3-3 romát és németet regisztráltak, míg a többség román). Községi szinten a magyarok aránya – az ismert nemzetiségű lakossághoz képest – 5,79 százalék, ők a mintegy 700 lakosú Rónaszéken élnek, és 45 százalékot tesznek ki az egykor színmagyar faluban.
Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!