Beteg dán fiatalok építettek játszótereket Maros megyében

„Minél szélesebb rétegeket szeretnénk ráébresztetni arra, hogy igenis felelős a mellette lévő, fogyatékkal élő sorsáért. Büszkeséggel töltene el, ha az itteniek tőlünk tanulnák meg, mit is jelent a társadalmi felelősség” – jelentette ki a több Maros megyei településre ellátogató Susanne Vrdlovec, aki kiemelte: a rászorultak társadalomba való befogadásáról nemcsak beszélni kell, hanem tenni is kell érte. A dán szakszervezetisek tegnap egy újabb tanfolyam szervezését fejezték be, amelyen több, szociális tevékenységet kifejtő Maros megyei illetékest próbáltak megismertetni a dániai módszerekkel. „Valóban, bennünk most kezd ébredezni a szociális felelősségtudat, holott ezt már az óvodában a gyermekekbe kellene oltani” – látta be Kalakatroni Mária, a gyámhatóság megyei vezetője.

A dán partnerek, akik már öt éve támogatják a Maros megyei rászorultakat, kézzelfogható segítséget is nyújtottak. A több marosvásárhelyi és mezőcsávási, fogyatékkal élő árvának otthont adó családi ház udvarát szerelték fel környezetbarát játszótérrel. Ezek kimondottan a fogyatékkal élő személyek különböző készségeit hivatottak fejleszteni. Érdekesség, hogy a játékszereket negyvenöt olyan dán építette, akiknek nagy része szellemi fogyatékos. „Minket, kezdeményezőket is meghatott, hogy azok a dán beteg ifjak milyen nagy örömmel jöttek Erdélybe, és a helyszínen milyen lelkesen és precízen dolgoztak” – idézte fel Susanne Vrdlovec.

Kérdésünkre, hogy a helyi illetékesek azon túl, hogy értékelik a dánok nemes gesztusát, nem restellik egy csöppet magukat, hogy több mint kétezer kilométerről érkező betegeknek kellett megépíteniük a játszótereket, Schmidt Lóránd, a gyermekvédelmi hatóság igazgatója leszögezte, az általa vezetett intézménynek nincs erre pénze. Ugyanakkor elmondta, hogy uniós pályázatok sincsenek efféle beruházások támogatására.

Az aalborgiak a továbbiakban sem mondanak le a Maros megyei gyermekek támogatásáról, illetve az illetékes személyek képzéséről. Tavasszal egy nagyszabású nemzetközi konferenciát szerveznek. „Nem állítjuk, hogy mindent jobban tudunk, csak azt, hogy bizonyos dolgokat egészen másként csinálunk. Szemléletváltásra itt is szükség lenne, és azt tapasztaljuk, hogy akik a tanfolyamainkon részt vettek, máris másként kezdenek gondolkodni, dolgozni” – összegzett Susanne Vrdlovec.