
A bérraktárak sokaknak jelenthetnek megoldást
Fotó: Pixabay
Erdély nagyvárosaiban egyre több önkiszolgáló raktár nyílik, amelyek nemcsak vállalkozóknak, hanem diákoknak és családoknak is kapaszkodót jelentenek. Nyáron a holmijukat hazacipelni nem akaró egyetemisták, vagy a hirtelen kiköltözni kényszerülő albérlők számára ezek a bérraktárak valódi menedéket kínálnak. A havi néhány száz lejért bérelhető, biztonságos boxok, azaz dobozok lassan új lakáskultúrát formálnak az erdélyi nagyvárosokban.
2025. szeptember 15., 13:592025. szeptember 15., 13:59
Az erdélyi egyetemisták számára minden nyár ugyanazzal a dilemmával jár: mit kezdjenek a holmijaikkal, ha hazautaznak a szülővárosukba vagy külföldre mennek dolgozni? Egy kolozsvári vagy marosvásárhelyi albérlet fenntartása körülbelül 200 euróba (ezer lejbe) kerül havonta, amit kevesen engedhetnek meg maguknak arra az időszakra, amikor amúgy is máshol tartózkodnak. Azonban a könyveket, edényeket, biciklit hazacipelni több száz kilométeren át, szintén kényelmetlen és költséges.
Az önkiszolgáló raktárak – vagy ahogy sokan hívják: bérraktárak – alapötlete egyszerű. Bérelsz egy kisebb-nagyobb, zárt egységet, ahová a saját kulcsoddal bármikor be tudsz jutni. A szolgáltatók általában több méretet kínálnak: a pár négyzetméteres úgynevezett boxoktól a garázsméretű terekig.
Nem véletlen, hogy a legtöbb ilyen szolgáltató Kolozsváron működik. Van, ahol 1–50 négyzetméter közötti egységeket lehet bérelni, illetve olyan szolgáltatóval is találkoztunk, aki havi 8 euró/négyzetméteres áron kínál helyet. Mindezt egy 3–5 négyzetméteres doboz esetében négyzetméterenként havi 14 eurós (kicsit több mint 70 lej) ártól kezdve kapja meg az érdeklődő. Persze a bérlés időtartamának növekedésével, illetve a tér növekedésével is csökken a négyzetméterenkénti egységár.
És bár a szolgáltatás első ránézésre nem olcsó, ezek töredékét jelentik egy albérletárnak.
A bérraktárakat ugyanakkor a diákok mellett sokszor vállalkozók is igénybe veszik, például olyan cégek, amelyek webáruházat üzemeltetnek, ám nincs raktáruk.
A Cenk alatti városban egy kisebb egység bérlése 200–400 lej között mozog havonta, szolgáltatótól és mérettől függően.
Szeben mellett eközben 3–7 négyzetméterértért körülbelül 200 lejt kell lepengetni. A városban élő családok gyakran hordják bérraktárba a felesleges bútorokat, vagy ideiglenesen pakolnak be, amíg új lakást keresnek.
sok a klasszikus, ipari jellegű raktár, amelyet vállalkozások bérelnek, de a „self-storage” jellegű boxok is kezdenek megjelenni. Vásárhelyen kisebb helyi cégek és Facebook-oldalak kínálnak diákoknak és családoknak is elérhető tárolási lehetőségeket.
Az OLX apróhirdetési oldalon rengeteg helyi ajánlat bukkan fel: kisebb pincék, garázsok, zárható boxok, amelyeket magánszemélyek vagy kisebb cégek adnak bérbe.
Mégis, sok család és diák számára ez a legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldás, különösen kisebb városokban, ahol még nem telepedtek meg nagyobb self-storage cégek.
Az önkiszolgáló raktárak másik óriási előnye, hogy biztonsági hálót nyújtanak bizonytalan albérleti viszonyokban. Erdély városaiban rengetegen laknak feketén, szerződés nélkül. Gyakori, hogy a tulajdonos egyszer csak eladja a lakást, és közli: két napod van elköltözni. Ilyen helyzetekben egy bérraktár valódi mentőöv: van idő nyugodtan megoldani a lakhatást.
Másfelől a bérraktárak nemcsak költözéskor vagy albérletváltáskor jönnek jól.
Sok család néhány hétre bérel egy kisebb boxot, ahová átmenetileg átkerül néhány bútor és háztartási eszköz.
A legtöbb szolgáltató legalább egy hónapos bérlést kínál, de akadnak napidíjas poggyásztárolók is. Ezek inkább turistáknak jók, de diákoknak is megoldást jelenthetnek, ha csak néhány napig kell holmikat tárolni.
A bérraktárak hosszú távon is megoldást jelentenek, különösen a mai világban, amikor a legtöbb tömbháznak nincs pincéje, tárolója vagy garázsa.
Így a lakás nem lesz zsúfolt, a tárgyak mégis könnyen elérhetők maradnak, amikor szükség van rájuk.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!