
Fotó: Thomas Campean
A kormány ígéretei szerint a tanügyi alkalmazottak jövő évben két részletben összesen 25–30 százalékos nettó béremelésben fognak részesülni. Úgy tűnik, a szakszervezetek egyelőre elégedettek a kilátásokkal.
2017. augusztus 28., 18:102017. augusztus 28., 18:10
Nettó 25–30 százalékos béremelésre kaptak ígéretet hétfőn a tanügyi alkalmazottak, miután a szakszervezeti vezetők mintegy három órán keresztül tárgyaltak a kormányépületben többek között Mihai Tudose miniszterelnökkel.
A megbeszélések eredményeiről meglepő – és meg nem indokolt – módon Alexandru Cumpănaşu, a Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíció (CNMR) elnöke számolt be hivatalosan, aki nemrég Kelemen Hunor RMDSZ-elnök román állampolgárságának megvonását követelte a pártelnöknek az egyesülés centenáriuma kapcsán tett kijelentése miatt.
Cumpănaşu – aki, úgy tűnik, részt vett a kormányfő jelenlétében tartott egyeztetésen – kijelentette: a tanügyi alkalmazottak képviselői ígéretet kaptak arra, hogy
A Hotnews.ro hírportál által „vitatott” közszereplőnek nevezett Cumpănaşu azt is közölte: a megbeszélésen Tudose mellett jelen volt az oktatási, a munkaügyi, a pénzügyi és a kutatási miniszter. Egy másik fontos téma, amiről sikerült megegyezni, hogy
A koalíció elnöke szerint erről novemberben fognak részletesen egyeztetni, miután kiderül, „mennyi pénz marad a költségvetés-kiegészítés után”.
A hétfői találkozón szó esett az egyetemi oktatásról is, a kormány állítólag ígéretet tett a doktorandusz hallgatóknak járó juttatások kifizetésére is, erről viszont szintén majd csak novemberben hoznak döntést. Úgy tűnik, a kabinet hosszú távú együttműködést tervez a Cumpănaşu vezette civil szervezettel, egy másik napirendi pont szerint ugyanis
Cumpănaşu szerint a felsőoktatási rendszerben az IT-szakemberek, a kutatók és az orvosok képzése kell hogy prioritást jelentsen.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) képviselői múlt héten is tárgyaltak Mihai Tudose kormányfővel. Az oktatási rendszerben dolgozókat képviselő illetékesek elsősorban arra kívánták felhívni a miniszterelnök figyelmét, hogy a kabinet által beharangozott tanügyi béremelések az ígéretekhez képest kisebb mértékűek lesznek.
A 2018. január elsejétől érvénybe lépő 25 százalékos, majd a márciusi 20 százalékos bérkiegészítés ugyanis a gyakorlatban nem a kormány által bejelentett 50, hanem egyéb intézkedések miatt csak mintegy 20–25 százalékos fizetésnövekedést fog eredményezni. Jövő év elejétől az oktatási rendszerben dolgozók esetében is alkalmazzák a 2017/153-as számú közalkalmazotti bértörvényt, ennek értelmében részesülnek a pedagógusok és más alkalmazottak 25 százalékos bérnövekedésben.
Ugyancsak január elsejétől azonban – a pénzügyminisztérium bejelentése szerint – a munkaadók helyett teljes egészében az alkalmazottakat fogja terhelni a különböző állami hozzájárulások befizetése.
Kevésbé lelkesen nyilatkozott a hétfői találkozó után Anton Hadăr, az Alma Mater szakszervezeti szövetség elnöke, aki úgy értékelt: az egyeztetés során megbizonyosodott arról, amit már egy ideje gyanítanak, hogy a január elsejei 25 százalékos béremelés – amely egyébként mindegyik közalkalmazotti kategóriára érvényes lesz –
Anton Hadăr szerint meglehetősen nyitott beszélgetésre került sor, „a tények egy részéről” pedig Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter számolt be. „Olyasmikről, amiről mi régóta beszélünk nyilvánosan, vagyis hogy a 2018 januárjában biztosított bérkiegészítésből a pluszadókat kell majd fedeznünk” – magyarázta az Agerpres hírügynökség beszámolója alapján a szakszervezeti vezető, akinek számításai szerint a párhuzamos intézkedések nyomán a tényleges béremelés januárban 3–5 százalékos lesz.
Hadăr azt is elmondta: a márciusi fizetésemelés már „bőkezűbb” lesz, azzal együtt a nettó bérkiegészítés „egyes kollegáknál” eléri a 25–30 százalékot. Arra a kérdésre, hogy ezek után kilátásba helyezik-e egy tiltakozó akció megszervezését, Anton Hadăr úgy fogalmazott: „jelen pillanatban nem beszélhetünk ilyesmiről, előbb konzultálnunk kell a tanügyi alkalmazottakkal”.
Hozzátette: a három nagy tanügyi szakszervezeti tömb – az Alma Mater, a FSLI és a Spiru Haret – vezetői szeptember folyamán egyeztetnek. Hadăr ugyanakkor leszögezte: amennyiben novemberben nem érkeznek meg a peres úton kiharcolt juttatások, egészen biztosan lépéseket fognak tenni.

Tiltakozó akciókkal fenyegetőzik a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), ha a kormány nem oldja meg a közoktatásban dolgozók gondjait.
A Szászrégeni Városi Rendőrkapitányság Bűnügyi Nyomozó Irodájának rendőrei hivatalból indítottak eljárást egy közösségi oldalon december 2-án megjelent bejegyzés ügyében, amelyhez fenyegető, sértő és rágalmazó tartalmú hozzászólások kapcsolódtak.
A belga rendőrség által körözött romániai férfit vettek őrizetbe Nagyváradon, megkezdődött a gyanúsított kiadatási eljárása a belga hatóságok felé. A kábítószer-kereskedő Romániába történő hazatérte után bukott le.
A versailles-i Kis-Trianon-palota mintájára épült Mocsonyi–Teleki-kastélyban hatvan éven át elmegyógyintézet működött, állapota leromlott. A jelenlegi tulajdonos 800 ezer euróért eladná.
Két Maros megyei férfit vettek őrizetbe a Szilágy megyei rendőrök rablás bűncselekményének gyanújával. A rablók Almásszentmihályon éjszaka bántalmaztak, majd kiraboltak egy idős férfit.
A Romániában vezetőnek számító fapados légitársaság, a Wizz Air bejelentette, hogy 2026-ban négy új járatot indít az országból, hármat Kolozsvár és egyet Bukarest repülőteréről.
Egy 73 éves brassói férfit vett 24 órára őrizetbe a rendőrség, miután megszegte a feleségével szembeni erőszak miatt elrendelt távoltartási végzést. A bíróság ezt követően 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el.
Leállt a forgalom pénteken az összes nagyváradi parkolóházban és mélygarázsban: az érintettek panaszai szerint a bejárati sorompók nem nyíltak fel, így akik be akartak hajtani, nem tudtak bejutni, akik pedig bent voltak, beragadtak.
Három éves javítóintézeti nevelést rendelt el pénteken a nagyváradi ítélőtábla a 16 éves diáklánnyal szemben, aki 2023. november 27-én megkéselte a Traian Vuia szakközépiskola kollégiumának egyik nevelőtanárát.
„Az észak-erdélyi autópálya átka 22 évnyi gyötrelem és szégyen után véget érhet” – állítja a közlekedési projekteket figyelemmel követő szakértőkből álló Pro Infrastruktúra Egyesület.
Pénteken hivatalosan megnyílt a síszezon a Madarasi Hargita Síközpontban. Jelenleg ez az egyetlen síterep Hargita megyében, ahol síelni lehet.
szóljon hozzá!