Fotó: Thomas Campean
A kormány ígéretei szerint a tanügyi alkalmazottak jövő évben két részletben összesen 25–30 százalékos nettó béremelésben fognak részesülni. Úgy tűnik, a szakszervezetek egyelőre elégedettek a kilátásokkal.
2017. augusztus 28., 18:102017. augusztus 28., 18:10
Nettó 25–30 százalékos béremelésre kaptak ígéretet hétfőn a tanügyi alkalmazottak, miután a szakszervezeti vezetők mintegy három órán keresztül tárgyaltak a kormányépületben többek között Mihai Tudose miniszterelnökkel.
A megbeszélések eredményeiről meglepő – és meg nem indokolt – módon Alexandru Cumpănaşu, a Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíció (CNMR) elnöke számolt be hivatalosan, aki nemrég Kelemen Hunor RMDSZ-elnök román állampolgárságának megvonását követelte a pártelnöknek az egyesülés centenáriuma kapcsán tett kijelentése miatt.
Cumpănaşu – aki, úgy tűnik, részt vett a kormányfő jelenlétében tartott egyeztetésen – kijelentette: a tanügyi alkalmazottak képviselői ígéretet kaptak arra, hogy
A Hotnews.ro hírportál által „vitatott” közszereplőnek nevezett Cumpănaşu azt is közölte: a megbeszélésen Tudose mellett jelen volt az oktatási, a munkaügyi, a pénzügyi és a kutatási miniszter. Egy másik fontos téma, amiről sikerült megegyezni, hogy
A koalíció elnöke szerint erről novemberben fognak részletesen egyeztetni, miután kiderül, „mennyi pénz marad a költségvetés-kiegészítés után”.
A hétfői találkozón szó esett az egyetemi oktatásról is, a kormány állítólag ígéretet tett a doktorandusz hallgatóknak járó juttatások kifizetésére is, erről viszont szintén majd csak novemberben hoznak döntést. Úgy tűnik, a kabinet hosszú távú együttműködést tervez a Cumpănaşu vezette civil szervezettel, egy másik napirendi pont szerint ugyanis
Cumpănaşu szerint a felsőoktatási rendszerben az IT-szakemberek, a kutatók és az orvosok képzése kell hogy prioritást jelentsen.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) képviselői múlt héten is tárgyaltak Mihai Tudose kormányfővel. Az oktatási rendszerben dolgozókat képviselő illetékesek elsősorban arra kívánták felhívni a miniszterelnök figyelmét, hogy a kabinet által beharangozott tanügyi béremelések az ígéretekhez képest kisebb mértékűek lesznek.
A 2018. január elsejétől érvénybe lépő 25 százalékos, majd a márciusi 20 százalékos bérkiegészítés ugyanis a gyakorlatban nem a kormány által bejelentett 50, hanem egyéb intézkedések miatt csak mintegy 20–25 százalékos fizetésnövekedést fog eredményezni. Jövő év elejétől az oktatási rendszerben dolgozók esetében is alkalmazzák a 2017/153-as számú közalkalmazotti bértörvényt, ennek értelmében részesülnek a pedagógusok és más alkalmazottak 25 százalékos bérnövekedésben.
Ugyancsak január elsejétől azonban – a pénzügyminisztérium bejelentése szerint – a munkaadók helyett teljes egészében az alkalmazottakat fogja terhelni a különböző állami hozzájárulások befizetése.
Kevésbé lelkesen nyilatkozott a hétfői találkozó után Anton Hadăr, az Alma Mater szakszervezeti szövetség elnöke, aki úgy értékelt: az egyeztetés során megbizonyosodott arról, amit már egy ideje gyanítanak, hogy a január elsejei 25 százalékos béremelés – amely egyébként mindegyik közalkalmazotti kategóriára érvényes lesz –
Anton Hadăr szerint meglehetősen nyitott beszélgetésre került sor, „a tények egy részéről” pedig Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter számolt be. „Olyasmikről, amiről mi régóta beszélünk nyilvánosan, vagyis hogy a 2018 januárjában biztosított bérkiegészítésből a pluszadókat kell majd fedeznünk” – magyarázta az Agerpres hírügynökség beszámolója alapján a szakszervezeti vezető, akinek számításai szerint a párhuzamos intézkedések nyomán a tényleges béremelés januárban 3–5 százalékos lesz.
Hadăr azt is elmondta: a márciusi fizetésemelés már „bőkezűbb” lesz, azzal együtt a nettó bérkiegészítés „egyes kollegáknál” eléri a 25–30 százalékot. Arra a kérdésre, hogy ezek után kilátásba helyezik-e egy tiltakozó akció megszervezését, Anton Hadăr úgy fogalmazott: „jelen pillanatban nem beszélhetünk ilyesmiről, előbb konzultálnunk kell a tanügyi alkalmazottakkal”.
Hozzátette: a három nagy tanügyi szakszervezeti tömb – az Alma Mater, a FSLI és a Spiru Haret – vezetői szeptember folyamán egyeztetnek. Hadăr ugyanakkor leszögezte: amennyiben novemberben nem érkeznek meg a peres úton kiharcolt juttatások, egészen biztosan lépéseket fognak tenni.
Tiltakozó akciókkal fenyegetőzik a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), ha a kormány nem oldja meg a közoktatásban dolgozók gondjait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!