Fotó: Thomas Campean
A kormány ígéretei szerint a tanügyi alkalmazottak jövő évben két részletben összesen 25–30 százalékos nettó béremelésben fognak részesülni. Úgy tűnik, a szakszervezetek egyelőre elégedettek a kilátásokkal.
2017. augusztus 28., 18:102017. augusztus 28., 18:10
Nettó 25–30 százalékos béremelésre kaptak ígéretet hétfőn a tanügyi alkalmazottak, miután a szakszervezeti vezetők mintegy három órán keresztül tárgyaltak a kormányépületben többek között Mihai Tudose miniszterelnökkel.
A megbeszélések eredményeiről meglepő – és meg nem indokolt – módon Alexandru Cumpănaşu, a Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíció (CNMR) elnöke számolt be hivatalosan, aki nemrég Kelemen Hunor RMDSZ-elnök román állampolgárságának megvonását követelte a pártelnöknek az egyesülés centenáriuma kapcsán tett kijelentése miatt.
Cumpănaşu – aki, úgy tűnik, részt vett a kormányfő jelenlétében tartott egyeztetésen – kijelentette: a tanügyi alkalmazottak képviselői ígéretet kaptak arra, hogy
A Hotnews.ro hírportál által „vitatott” közszereplőnek nevezett Cumpănaşu azt is közölte: a megbeszélésen Tudose mellett jelen volt az oktatási, a munkaügyi, a pénzügyi és a kutatási miniszter. Egy másik fontos téma, amiről sikerült megegyezni, hogy
A koalíció elnöke szerint erről novemberben fognak részletesen egyeztetni, miután kiderül, „mennyi pénz marad a költségvetés-kiegészítés után”.
A hétfői találkozón szó esett az egyetemi oktatásról is, a kormány állítólag ígéretet tett a doktorandusz hallgatóknak járó juttatások kifizetésére is, erről viszont szintén majd csak novemberben hoznak döntést. Úgy tűnik, a kabinet hosszú távú együttműködést tervez a Cumpănaşu vezette civil szervezettel, egy másik napirendi pont szerint ugyanis
Cumpănaşu szerint a felsőoktatási rendszerben az IT-szakemberek, a kutatók és az orvosok képzése kell hogy prioritást jelentsen.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) képviselői múlt héten is tárgyaltak Mihai Tudose kormányfővel. Az oktatási rendszerben dolgozókat képviselő illetékesek elsősorban arra kívánták felhívni a miniszterelnök figyelmét, hogy a kabinet által beharangozott tanügyi béremelések az ígéretekhez képest kisebb mértékűek lesznek.
A 2018. január elsejétől érvénybe lépő 25 százalékos, majd a márciusi 20 százalékos bérkiegészítés ugyanis a gyakorlatban nem a kormány által bejelentett 50, hanem egyéb intézkedések miatt csak mintegy 20–25 százalékos fizetésnövekedést fog eredményezni. Jövő év elejétől az oktatási rendszerben dolgozók esetében is alkalmazzák a 2017/153-as számú közalkalmazotti bértörvényt, ennek értelmében részesülnek a pedagógusok és más alkalmazottak 25 százalékos bérnövekedésben.
Ugyancsak január elsejétől azonban – a pénzügyminisztérium bejelentése szerint – a munkaadók helyett teljes egészében az alkalmazottakat fogja terhelni a különböző állami hozzájárulások befizetése.
Kevésbé lelkesen nyilatkozott a hétfői találkozó után Anton Hadăr, az Alma Mater szakszervezeti szövetség elnöke, aki úgy értékelt: az egyeztetés során megbizonyosodott arról, amit már egy ideje gyanítanak, hogy a január elsejei 25 százalékos béremelés – amely egyébként mindegyik közalkalmazotti kategóriára érvényes lesz –
Anton Hadăr szerint meglehetősen nyitott beszélgetésre került sor, „a tények egy részéről” pedig Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter számolt be. „Olyasmikről, amiről mi régóta beszélünk nyilvánosan, vagyis hogy a 2018 januárjában biztosított bérkiegészítésből a pluszadókat kell majd fedeznünk” – magyarázta az Agerpres hírügynökség beszámolója alapján a szakszervezeti vezető, akinek számításai szerint a párhuzamos intézkedések nyomán a tényleges béremelés januárban 3–5 százalékos lesz.
Hadăr azt is elmondta: a márciusi fizetésemelés már „bőkezűbb” lesz, azzal együtt a nettó bérkiegészítés „egyes kollegáknál” eléri a 25–30 százalékot. Arra a kérdésre, hogy ezek után kilátásba helyezik-e egy tiltakozó akció megszervezését, Anton Hadăr úgy fogalmazott: „jelen pillanatban nem beszélhetünk ilyesmiről, előbb konzultálnunk kell a tanügyi alkalmazottakkal”.
Hozzátette: a három nagy tanügyi szakszervezeti tömb – az Alma Mater, a FSLI és a Spiru Haret – vezetői szeptember folyamán egyeztetnek. Hadăr ugyanakkor leszögezte: amennyiben novemberben nem érkeznek meg a peres úton kiharcolt juttatások, egészen biztosan lépéseket fognak tenni.
Tiltakozó akciókkal fenyegetőzik a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), ha a kormány nem oldja meg a közoktatásban dolgozók gondjait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!