Fotó: Pál Árpád
Nem kis meglepetést okozott Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter, amikor bejelentette: a tervezettnél hamarabb eléri a bértáblában 2022-re tervezett szintet az orvosok és asszisztensek fizetése. A szakemberek a Krónikának elmondták, hogy sok még az anomália.
Március elsejétől minden orvos és asszisztens fizetése a 2022-re előirányzott szintre nő, így egy eddig 4 000 lejt kereső főorvosnak 15 ezer lejre emelkedik a bére – jelentette be szerdán Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter. A szaktárca vezetője azt mondta: a március elsejétől hatályba lépő intézkedés kivétel nélkül valamennyi orvosra és orvosi asszisztensre érvényes. „Egy főorvos bére 4000-ről 15 ezer lejre nőhet, ehhez természetesen hozzászámítják még a munkában eltöltött évek után járó összeget és a többi pótlékot, amire jogosult.
Elmondása szerint ugyanakkor már tavaly 40 százalékkal csökkent az orvosok elvándorlása. „Reméljük, hogy idéntől, ezzel az intézkedéssel teljesen meg tudjuk állítani az orvosok exodusát” – szögezte le Lia Olguţa Vasilescu.
A béremelésnek mindenki örül, ám az általunk megszólaltatott érintettek és szakemberek arra figyelmeztetnek, sok még az anomália, a tisztázatlan kérdés és a fizetések emelése önmagában még nem csodafegyver.
a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Rámutatott, őket elsősorban a nettó jövedelem alakulása érdekli, hiába növelik ugyanis jelentős mértékben a bruttó összeget, ha a pótlékokat levágják, a nettó emelkedés már nem olyan látványos.
Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Neagovici hangsúlyozta, ezekről a kérdésekről tovább egyeztetnek a kormánnyal, nem hagyják annyiban.
Még nagyon sok a tisztázatlan kérdés a témában András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója szerint is. Mint megkeresésünkkor részletezte, arról például még nem tudnak semmit, hogyan számoljak majd a különböző pótlékokat, jutalékokat, holott ez jelentősen módosítja a nettó jövedelmeket.
Az egészségügyi minisztérium honlapján megtalálható ugyan egy tervezet, de azt áprilisig lehet véleményezni. A kórházigazgató ugyanakkor még azt sem tudja, hogy milyen keretből adják ki a megemelt fizetéseket, az egészségbiztosító pénztár kap-e erre a célra költségvetés-kiegészítést.
András Nagy Róbert is úgy véli eközben, hogy méltánytalan helyzetek is kialakulnak. Egyrészt csak az orvosok és az egészségügyi asszisztensek kapnak fizetésemelést, az adminisztratív személyzet nem.
Ugyanakkor az orvosok között sem tudunk különbséget tenni a teljesítmény alapján, például egy sebész, aki egész nap súlyos beteget műt, ugyanannyit keres, mint a kollégája, aki a járóbeteg-rendelőben körmöket vesz le” – adott hangot aggályainak az igazgató. Éppen ezért azt mondja, a következő napokban még nagyon sok kérdést meg kell válaszolnia a kormánynak.
Meglátása szerint a béremelésnek rövid távon biztosan lesznek pozitív hatásai, ám közép- és hosszútávon akkor lett volna igazán eredményes, ha szerkezeti változásokkal is összekötik. Ez most jó alkalom lett volna arra, hogy elvárásokat is megfogalmazzanak, szögezte le a politikus.
Az egészségügyi rendszer megítélése ugyanis nem feltétlenül az ott dolgozók mentalitásán, kommunikációján múlik, de ezen a téren is sokat lehet javítani, és erre most lett volna egy jó alkalom.
Fotó: RMDSZ
„A rendszer másik problémája, hogy az orvosok egy része a közkórházak mellett a magánszférában is dolgozik, gyakran az állami infrastruktúrát használva végez vizsgálatokat, amit leszámláz a betegnek. Ebben is lehetett volna most egy radikális elmozdulás. Hiszen ha havi 4000 lejről 15 000 lejre emelkedik egy orvos fizetése, akkor már választás elé lehet állítani, vagy az állami, vagy a magánszektor, vagy legalább szigorúan le lehetett volna szabályozni az átjárhatóságot. A népszerűtlen döntéseket is fel kell vállalni, ha javítani akarunk a rendszeren” – szögezte le a volt egészségügyi miniszter.
„Ez a fizetésemelés nem jelenti azt, hogy a következő öt-tíz évben egyetlen orvos sem távozik külföldre Romániából” – vallja Cseke Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!