Fotó: Facebook/HunConsulate.Kolozsvar
A béke nem csupán a háborúk elkerüléséről szól, hanem arról is, hogy a nemzeti közösségek a saját nyelvükön, saját kultúrájukban élhessenek szülőföldjükön – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napok kerekasztal-beszélgetésén, ahol az európai kisebbségvédelem hiányosságai és a kárpátaljai magyarok sorsa állt a középpontban.
2025. augusztus 22., 12:552025. augusztus 22., 12:55
A Kolozsvári Magyar Napok keretében, a kolozsvári főkonzulátus szervezésében tartották a Béke, ami összeköt – nemzetek, nemzetiségek Európában című kerekasztal-beszélgetést, amely a nemzeti kisebbségek európai helyzetét, a közösségi jogérvényesítés lehetőségeit és a kárpátaljai magyar közösség kilátásait vizsgálta. A fórum meghívott vendége Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Európai Szabad Szövetség alelnöke, valamint Szalipszki Endre, Magyarország egykori beregszászi főkonzulja, diplomata volt, a beszélgetést Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul vezette.
Grezsa Csaba felvezetőjében hangsúlyozta: a téma megkerülhetetlen, hiszen az őshonos kisebbségek helyzete nemcsak európai összefüggésben, hanem a Kárpát-medencében és Kárpátalján is kulcskérdés.
Szilágyi Zsolt már az elején rögzítette: bár az ENSZ már az 1970-es években tisztázta az őshonos kisebbségek fogalmát, az európai intézmények mindmáig nem alakítottak ki olyan számonkérhető rendszert, amely valóban biztosítaná a kisebbségi közösségek jogait. Emlékeztetett, hogy Románia euroatlanti integrációja idején sokan remélték, hogy az Európa Tanács és később az Európai Unió tagsága garanciát jelent majd.
– mutatott rá.
Külön kitért az európai polgári kezdeményezések kudarcára. Mint mondta, a Minority Safepack és a Székely Nemzeti Tanács által indított aláírásgyűjtés is példátlan nemzeti összefogással zajlott, mégis „az Európai Bizottság cinikus, arrogáns, nem törődő módon söpörte le” mindkét ügyet. Hozzátette: a kulturális sokszínűség, amely Európát naggyá tette, „most tűnik el a szemünk előtt”, miközben közel ötven veszélyeztetett nyelv létezik az unió tagállamaiban.
Szalipszki Endre saját diplomáciai tapasztalatairól számolt be, felidézte, hogy a Szovjetunió szétesése után a kisebbségi kérdés sokáig háttérbe szorult, ám Kárpátalján mindig is jelen volt.
Így csupán három közösség – a krími tatárok, a karaimok és a kipcsákok – került a törvény védelme alá. „Ez nagyon nagy fájdalom a magyar közösségnek, hiszen az őshonosság elismerése oktatási és kulturális jogokat biztosítana, amelyekből a magyarok kimaradtak” – tette hozzá.
A továbbiakban Szilágyi Zsolt részletesen bemutatta az Európai Szabad Szövetség (EFA) működését is, amelynek az erdélyi magyar szervezetek nyolc éve tagjai. Mint mondta, az EFA az egyetlen európai párt, amely programatikusan képviseli az önrendelkezés ügyét, és hangsúlyozza: „Jog a döntéshez, hogy ezt minden nemzetrésznek, minden nemzeti közösségnek biztosítania kell.”
„A katalánok nagyon el voltak keseredve, amikor Brüsszel csendben maradt, és végignézte a spanyol kormány fellépését. Mi azt mondjuk, hogy béke, stabilitás csak akkor lehet, ha őszinte párbeszéd folyik a központ és a közösség között” – hangsúlyozta Szilágyi.
A későbbiekben Szalipszki az ukrán belső politikai viszonyokat ismertette, rámutatva, hogy a titkosszolgálatok befolyása minden területre kiterjed, és gyakran biztonsági kockázatként kezelik a kisebbségeket is. Példaként említette a kárpátaljai magyar közösség ellen irányuló kampányokat és provokációkat, amelyek szerinte központi szervezés nélkül nem történhettek volna meg. Ugyanakkor hozzátette:
– szögezte el.
Szilágyi Zsolt ugyanebből a kérdésből kiindulva emlékeztetett: az autonómia nem veszélyt, hanem rendezett viszonyokat és hosszú távú stabilitást teremthet. Felidézte Andreas Gross svájci képviselő Európa Tanácsi jelentését, amely bizonyította: „az autonómia békét, biztonságot, gazdasági felemelkedést és bizalmat képes teremteni a közösség és a központ között.” Úgy vélte, Romániában első lépésként már az is előrelépés lenne, ha a magyarországi nemzetiségi törvényhez hasonló kereteket meghonosítanának.
Szilágyi szerint Brüsszelnek össze kellene gyűjtenie és kódexbe foglalnia a tagállami jó gyakorlatokat, például a dél-tiroli vagy a finnországi svéd autonómia mintájára. Szalipszki pedig hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok ragaszkodnak szülőföldjükhöz, és sokan szeretnének visszatérni. „Kárpátalja érték az egész egyetemes magyarság szempontjából, és nem szabad megszerezni az ukránoknak azt az örömet, hogy elérjék, amit szeretnének” – fogalmazott.
A fórum résztvevői abban is egyetértettek, hogy az európai intézményeknek sokkal aktívabban kellene fellépniük, amikor a tagállamokon belül a nemzeti közösségek és a központi kormányzat között feszültség alakul ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!