Fotó: Facebook/HunConsulate.Kolozsvar
A béke nem csupán a háborúk elkerüléséről szól, hanem arról is, hogy a nemzeti közösségek a saját nyelvükön, saját kultúrájukban élhessenek szülőföldjükön – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napok kerekasztal-beszélgetésén, ahol az európai kisebbségvédelem hiányosságai és a kárpátaljai magyarok sorsa állt a középpontban.
2025. augusztus 22., 12:552025. augusztus 22., 12:55
A Kolozsvári Magyar Napok keretében, a kolozsvári főkonzulátus szervezésében tartották a Béke, ami összeköt – nemzetek, nemzetiségek Európában című kerekasztal-beszélgetést, amely a nemzeti kisebbségek európai helyzetét, a közösségi jogérvényesítés lehetőségeit és a kárpátaljai magyar közösség kilátásait vizsgálta. A fórum meghívott vendége Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Európai Szabad Szövetség alelnöke, valamint Szalipszki Endre, Magyarország egykori beregszászi főkonzulja, diplomata volt, a beszélgetést Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul vezette.
Grezsa Csaba felvezetőjében hangsúlyozta: a téma megkerülhetetlen, hiszen az őshonos kisebbségek helyzete nemcsak európai összefüggésben, hanem a Kárpát-medencében és Kárpátalján is kulcskérdés.
Szilágyi Zsolt már az elején rögzítette: bár az ENSZ már az 1970-es években tisztázta az őshonos kisebbségek fogalmát, az európai intézmények mindmáig nem alakítottak ki olyan számonkérhető rendszert, amely valóban biztosítaná a kisebbségi közösségek jogait. Emlékeztetett, hogy Románia euroatlanti integrációja idején sokan remélték, hogy az Európa Tanács és később az Európai Unió tagsága garanciát jelent majd.
– mutatott rá.
Külön kitért az európai polgári kezdeményezések kudarcára. Mint mondta, a Minority Safepack és a Székely Nemzeti Tanács által indított aláírásgyűjtés is példátlan nemzeti összefogással zajlott, mégis „az Európai Bizottság cinikus, arrogáns, nem törődő módon söpörte le” mindkét ügyet. Hozzátette: a kulturális sokszínűség, amely Európát naggyá tette, „most tűnik el a szemünk előtt”, miközben közel ötven veszélyeztetett nyelv létezik az unió tagállamaiban.
Szalipszki Endre saját diplomáciai tapasztalatairól számolt be, felidézte, hogy a Szovjetunió szétesése után a kisebbségi kérdés sokáig háttérbe szorult, ám Kárpátalján mindig is jelen volt.
Így csupán három közösség – a krími tatárok, a karaimok és a kipcsákok – került a törvény védelme alá. „Ez nagyon nagy fájdalom a magyar közösségnek, hiszen az őshonosság elismerése oktatási és kulturális jogokat biztosítana, amelyekből a magyarok kimaradtak” – tette hozzá.
A továbbiakban Szilágyi Zsolt részletesen bemutatta az Európai Szabad Szövetség (EFA) működését is, amelynek az erdélyi magyar szervezetek nyolc éve tagjai. Mint mondta, az EFA az egyetlen európai párt, amely programatikusan képviseli az önrendelkezés ügyét, és hangsúlyozza: „Jog a döntéshez, hogy ezt minden nemzetrésznek, minden nemzeti közösségnek biztosítania kell.”
„A katalánok nagyon el voltak keseredve, amikor Brüsszel csendben maradt, és végignézte a spanyol kormány fellépését. Mi azt mondjuk, hogy béke, stabilitás csak akkor lehet, ha őszinte párbeszéd folyik a központ és a közösség között” – hangsúlyozta Szilágyi.
A későbbiekben Szalipszki az ukrán belső politikai viszonyokat ismertette, rámutatva, hogy a titkosszolgálatok befolyása minden területre kiterjed, és gyakran biztonsági kockázatként kezelik a kisebbségeket is. Példaként említette a kárpátaljai magyar közösség ellen irányuló kampányokat és provokációkat, amelyek szerinte központi szervezés nélkül nem történhettek volna meg. Ugyanakkor hozzátette:
– szögezte el.
Szilágyi Zsolt ugyanebből a kérdésből kiindulva emlékeztetett: az autonómia nem veszélyt, hanem rendezett viszonyokat és hosszú távú stabilitást teremthet. Felidézte Andreas Gross svájci képviselő Európa Tanácsi jelentését, amely bizonyította: „az autonómia békét, biztonságot, gazdasági felemelkedést és bizalmat képes teremteni a közösség és a központ között.” Úgy vélte, Romániában első lépésként már az is előrelépés lenne, ha a magyarországi nemzetiségi törvényhez hasonló kereteket meghonosítanának.
Szilágyi szerint Brüsszelnek össze kellene gyűjtenie és kódexbe foglalnia a tagállami jó gyakorlatokat, például a dél-tiroli vagy a finnországi svéd autonómia mintájára. Szalipszki pedig hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok ragaszkodnak szülőföldjükhöz, és sokan szeretnének visszatérni. „Kárpátalja érték az egész egyetemes magyarság szempontjából, és nem szabad megszerezni az ukránoknak azt az örömet, hogy elérjék, amit szeretnének” – fogalmazott.
A fórum résztvevői abban is egyetértettek, hogy az európai intézményeknek sokkal aktívabban kellene fellépniük, amikor a tagállamokon belül a nemzeti közösségek és a központi kormányzat között feszültség alakul ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!