A román–magyar határig újjá kellene építeni a régi utat
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve, amit román–magyar határ menti együttműködés révén valósítanának meg. A magyarországi közmunkálatokért felelős minisztérium és az országos útügyi hatóságok képviselői a helyszínen egyeztettek a két település polgármesterével, és terepszemlét is tartottak az első világháború előtt napi rendszerességgel használt út újjáépítéséről. Antal Péter pécskai és Mákos Árpád battonyai elöljáró a Krónikának elmondták: az új román–magyar közúti összeköttetésről elérhető lesz a dél-erdélyi autópálya is, így a román és a magyar országos sztrádahálózatba is bekapcsolják a két testvértelepülést.
2025. december 04., 19:112025. december 04., 19:11
Közel egy éve, januárban cikkeztünk arról, hogy Románia idei schengeni csatlakozásával új lendületet kapott az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve. Sőt rendszeres autóbuszjáratot is indítanának a román–magyar határ mellett fekvő két város között.
A Békés vármegyei településen kedden a magyar Építésügyi és Közlekedési Minisztérium, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakembereit fogadták Antal Péterrel közösen.
– számolt be a Facebook-oldalán Mákos Árpád battonyai polgármester a megbeszélésekről.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés előtt közvetlen út létezett Pécska és Battonya között, amit az 1922-ben rögzített határvonal kettészakított.
Az utóbbi 15-18 évben nagyon sok román állampolgár költözött Battonyára, de nagy részük továbbra is Pécskára vagy Aradra jár dolgozni, és tősgyökeres magyarországiak számára is hasznos lesz az út, mert ha kirándulni vagy bevásárolni ruccannak át, üzemanyagot és időt spórolnak majd meg.
„Ez egy húsz éves közös vágy, és most egy év alatt sikerült olyan fázisba hozni a dolgot, hogy konkrétumokról is beszélhetünk” – jelentette ki a Krónikának Mákos Árpád csütörtök délután. Mint mondta, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Lázár János építkezési és közlekedési miniszter is felkarolta a projektet, és biztosították, hogy „az elkövetkező hónapokban ezek a találkozók sűrűsödni fognak”.
Mákos Árpád és Antal Péter (első sor) a minisztériumi és útügyi illetékesekkel tekintették meg a helyszínt
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
„Magyarországon mindig tavasszal fogadják el a költségvetést, és a jövő évi már megvan, tehát 2026 tavaszán, ha sikerül a következő négy hónapban jó dolgoznunk, elfogadtathatjuk, és 2027-ben indulhat el a munka. Nyilván közbeszerzéssel fog kezdődni, aztán pedig a tervezéssel, majd megvalósulással.
Ott egy csomópontot terveznénk, amihez nyilván nemzetközi megállapodások is kellenek majd” – részletezte Mákos Árpád.
Az elöljáró szerint földrajzi-geopolitikai elhelyezkedése eddig hátrányt jelentett Battonya számára, de a schengeni térség bővítésével, valamint az új út megépítésével éppen a fekvése válhat majd előnyére.
Battonya majdnem az ország közepének számított, 120 évvel ezelőtt akkora város volt, mint Orosháza. Aztán a határ szélére került, de a schengeni bővítéssel visszaálltak a száz évvel ezelőtti állapotok, és ezzel a lehetőséggel élnünk kell.
Mákos Árpád szerint az indokolja az új út megépítését Battonya és Pécska között, hogy ezáltal lerövidül a távolság az A1-es, illetve az M43-as autópálya felé: Tornya és Pécska irányába mintegy 25 kilométer jelenleg, Nagylak felé 40 kilométert kell autózni, de a közvetlen összeköttetés révén ez kb. 10 kilométerre rövidül.
„Az egyik legelmaradottabb térsége ez az országnak, miközben itt vannak a fosszilis energiahordozók: a földhő, édesvízbázis, geotermikus energia, és megy ebek harmincadjára. Egyfajta friss levegővételt, egy vérkeringésbe való bekerülést jelentene az, hogyha lenne itt egy bekötő az A1-es autópályára, mert Békéscsabánál már megépült az M44-es, meg fog épülni a Hódmezővásárhely–Békéscsaba gyorsforgalmi út, Békéscsaba–Berettyóújfalut már tervezik,
Ezen segítene, ha itt lenne egy bekötőút, mert elindulna errefelé is az érdeklődés, a forgalom, illetve az ipar betelepülése” – vélte a polgármester, aki szerint mind a romániai, mind a magyarországi oldalon élők tapasztalni fogják a pozitív hatásait.
A schengeni csatlakozással új lendületet kapott a Pécska és Battonya közötti történelmi út újjáépítési terve. Közvetlen autóbuszjáratot is indítanának a két város között. Battonyának mentőövet jelente egy közvetlen kapcsolat a dél-erdélyi autópályához.
Antal Péter a keddi találkozó kapcsán a Krónikának kifejtette: sok még a teendő az első kapavágásig, de az már előrelépésnek számít, hogy a magyarországi útügyi hatóság és az építkezési minisztérium képviselői partnerek a kérdésben, s a következőkben a romániai illetékeseket is megpróbálják bevonni. Az útépítés költségeit előzetesen ötmillió euróra becsülték, és az összeg nagy részét román–magyar határon átnyúló együttműködés keretében, vissza nem térítendő európai uniós támogatás formájában szeretnék elnyerni.
A Pécska–Battonya út eredeti nyomvonala
Fotó: pecskabattonya.eu
A pályázásban segítséget jelenthet az öt-öt romániai és magyarországi önkormányzat részvételével létrehozott Európai Területi Társulás, melynek Pécska és Battonya kezdeményezője, és amely a kistérségi fejlesztések érdekében közvetlen brüsszeli forrásokra pályázhat, nem csak a határ menti együttműködések keretében elérhető összegekre.
A pécskai polgármester szerint „a Battonyai út történelmi útvonal a két testvértelepülés között, több évszázados kapcsolatunk szimbóluma”, de nem csak nosztalgiából szeretnék felújítani, hanem a gazdasági haszna miatt is. Antal Péter szerint úgy tervezik, hogy a leendő utat a teherforgalom is használhatja majd, lévén mezőgazdasági vidéken halad át, és ez fontos lenne a betakarítás, a termény szállítása vagy közvetlen értékesítése szempontjából.
A több mint 100 ezer lakost tömörítő eurorégió jogi személyiséggé válása után közvetlenül, nagyobb hatékonysággal pályázhat európai uniós támogatásra brüsszeli forrásokhoz, a lakosok életminőségének javítása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!