Bekapcsolják az autópálya-hálózatba Pécskát és Battonyát az új román–magyar határkeresztező úttal

– számolt be a Facebook-oldalán Mákos Árpád battonyai polgármester a megbeszélésekről.

A román–magyar határ „áldozata” lett a történelmi út

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés előtt közvetlen út létezett Pécska és Battonya között, amit az 1922-ben rögzített határvonal kettészakított.

• Pécskán egy részét már korszerűsítette az önkormányzat, azt a szakaszát, ami a városból indul ki: ez a 222. számú utca, de a teljes korábbi nyomvonalat szeretnék visszaállítani egészen a határig; romániai oldalon ez összesen tíz kilométert tesz ki.
• Jelenleg mintegy 20 kilométer a távolság Pécska és Battonya között, de a közigazgatásilag Pécska városhoz tartozó Tornyán van a legközelebbi átkelőhely.

Az utóbbi 15-18 évben nagyon sok román állampolgár költözött Battonyára, de nagy részük továbbra is Pécskára vagy Aradra jár dolgozni, és tősgyökeres magyarországiak számára is hasznos lesz az út, mert ha kirándulni vagy bevásárolni ruccannak át, üzemanyagot és időt spórolnak majd meg.

Battonya régióközpont lehet

„Ez egy húsz éves közös vágy, és most egy év alatt sikerült olyan fázisba hozni a dolgot, hogy konkrétumokról is beszélhetünk” – jelentette ki a Krónikának Mákos Árpád csütörtök délután. Mint mondta, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Lázár János építkezési és közlekedési miniszter is felkarolta a projektet, és biztosították, hogy „az elkövetkező hónapokban ezek a találkozók sűrűsödni fognak”.

Ott egy csomópontot terveznénk, amihez nyilván nemzetközi megállapodások is kellenek majd” – részletezte Mákos Árpád.

Az elöljáró szerint földrajzi-geopolitikai elhelyezkedése eddig hátrányt jelentett Battonya számára, de a schengeni térség bővítésével, valamint az új út megépítésével éppen a fekvése válhat majd előnyére.

Battonya majdnem az ország közepének számított, 120 évvel ezelőtt akkora város volt, mint Orosháza. Aztán a határ szélére került, de a schengeni bővítéssel visszaálltak a száz évvel ezelőtti állapotok, és ezzel a lehetőséggel élnünk kell.

Mákos Árpád szerint az indokolja az új út megépítését Battonya és Pécska között, hogy ezáltal lerövidül a távolság az A1-es, illetve az M43-as autópálya felé: Tornya és Pécska irányába mintegy 25 kilométer jelenleg, Nagylak felé 40 kilométert kell autózni, de a közvetlen összeköttetés révén ez kb. 10 kilométerre rövidül.

„Az egyik legelmaradottabb térsége ez az országnak, miközben itt vannak a fosszilis energiahordozók: a földhő, édesvízbázis, geotermikus energia, és megy ebek harmincadjára. Egyfajta friss levegővételt, egy vérkeringésbe való bekerülést jelentene az, hogyha lenne itt egy bekötő az A1-es autópályára, mert Békéscsabánál már megépült az M44-es, meg fog épülni a Hódmezővásárhely–Békéscsaba gyorsforgalmi út, Békéscsaba–Berettyóújfalut már tervezik,

Ezen segítene, ha itt lenne egy bekötőút, mert elindulna errefelé is az érdeklődés, a forgalom, illetve az ipar betelepülése” – vélte a polgármester, aki szerint mind a romániai, mind a magyarországi oldalon élők tapasztalni fogják a pozitív hatásait.

korábban írtuk

Új összeköttetést terveznek a román–magyar határon, távolsági buszjáratot is indítanának Pécska és Battonya között

A schengeni csatlakozással új lendületet kapott a Pécska és Battonya közötti történelmi út újjáépítési terve. Közvetlen autóbuszjáratot is indítanának a két város között. Battonyának mentőövet jelente egy közvetlen kapcsolat a dél-erdélyi autópályához.

Teherforgalom is használhatja majd az új utat

Antal Péter a keddi találkozó kapcsán a Krónikának kifejtette: sok még a teendő az első kapavágásig, de az már előrelépésnek számít, hogy a magyarországi útügyi hatóság és az építkezési minisztérium képviselői partnerek a kérdésben, s a következőkben a romániai illetékeseket is megpróbálják bevonni. Az útépítés költségeit előzetesen ötmillió euróra becsülték, és az összeg nagy részét román–magyar határon átnyúló együttműködés keretében, vissza nem térítendő európai uniós támogatás formájában szeretnék elnyerni.

A pécskai polgármester szerint „a Battonyai út történelmi útvonal a két testvértelepülés között, több évszázados kapcsolatunk szimbóluma”, de nem csak nosztalgiából szeretnék felújítani, hanem a gazdasági haszna miatt is. Antal Péter szerint úgy tervezik, hogy a leendő utat a teherforgalom is használhatja majd, lévén mezőgazdasági vidéken halad át, és ez fontos lenne a betakarítás, a termény szállítása vagy közvetlen értékesítése szempontjából.

korábban írtuk

Egységben az erő: aláírták a román–magyar kistérségi társulás alapító okiratait

A több mint 100 ezer lakost tömörítő eurorégió jogi személyiséggé válása után közvetlenül, nagyobb hatékonysággal pályázhat európai uniós támogatásra brüsszeli forrásokhoz, a lakosok életminőségének javítása érdekében.