
Új alapokra helyezték a határ menti román–magyar együttműködést
Fotó: Facebook/Kisjenő Polgármesteri Hivatala
Aláírták szerdán Gyulán a román–magyar Európai Területi Társulás (ETT) alapító okiratát és alapszabályát a határ menti együttműködésben résztvevő öt-öt romániai, illetve magyarországi település képviselői. A több mint 100 ezer lakost tömörítő román–magyar eurorégió jogi személyiséggé válása után közvetlenül, nagyobb hatékonysággal pályázhat európai uniós támogatásra brüsszeli forrásokhoz, a lakosok életminőségének javítása érdekében – mondta a Krónikának nyilatkozó nagyszalontai és battonyai polgármester.
2025. november 06., 14:052025. november 06., 14:05
2025. december 04., 15:002025. december 04., 15:00
Mákos Árpád battonyai polgármester kezdeményezésére idén januárban a Békés vármegyei településen találkoztak az érdekelt önkormányzatok vezetői, és kifejezték szándékukat egy új román–magyar európai kistérség létrehozására, ami reményeik szerint nagyobb esélyt jelent majd az európai uniós források megszerzésében. Román oldalról az Arad megyei Kisjenő, Kürtös, Pécska és Nagylak, illetve a Bihar megyei Nagyszalonta, magyar részről pedig Battonya mellett a szintén Békés vármegyei Gyula, Sarkad, Elek, Medgyesegyháza vesz részt a társulásban.
Az Európai Területi Társulás (ETT – angol betűszóval: EGTC) az Európai Unió első olyan intézményi együttműködést támogató sokszínű eszköze, mely jogi garanciákkal nyújt keretet akár az elszigetelt határ menti térségek integrált fejlesztésében, akár átfogó transznacionális együttműködések, programok menedzselésében. Az együttműködési forma kiválóan alkalmas széles körű célok megvalósítására: a klasszikus határ menti turisztikai, helyi termék, kulturális projektek mellett az ETT-k egyre nagyobb, közlekedési, turisztikai, infrastrukturális beruházásokat (pl. közösségi közlekedés, inkubátorházak, közúti kapcsolatok) hajtanak végre.
Mint annak idején arról beszámoltunk, az ETT magyarországi bejegyzésű jogi személyiségként működik majd, és székhelyének a kistérség legnagyobb lakosú városát, Gyulát választották, ebből adódóan elnöke is a fürdőváros mindenkori polgármestere lesz (jelenleg Görgényi Ernő), társelnöke pedig a régió második legnagyobb lakosú települése, Nagyszalonta polgármestere (ez esetben Török László), és az elnökök kétévente váltják egymást. Ezért tartották az alapító okirat és az alapszabályzat aláírásának ceremóniáját Gyulán.
Egységben az erő!
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
„A társulás elsődleges célja a településeink és térségünk versenyképességének növelése, az összességében 107 ezer főt kitevő lakosság megtartása, továbbá a gazdasági és kulturális együttműködések erősítése” – nyilatkozta az esemény másnapján a Krónikának Mákos Árpád ötletgazda. A battonyai polgármester emlékeztetett, hogy 16-17 együttműködési területet jelöltek meg, ezek közül prioritásnak tekintik – mind a fürdőturizmus, mind a mezőgazdaság, mind a környezetvédelem tekintetében – a vízgazdálkodás összehangolását, a vízbázis megóvására irányuló projekteket.
Történelmi elnevezés
Az Európai Területi Társulásnak a Dekapolisz történelmi elnevezést választották. A Dekapolisz tíz város csoportja volt a római birodalom keleti határvidékén, a mai Jordánia, Szíria és Izrael területén. A tíz város nem alkotott igazgatási egységet (mindegyikük bizonyos autonómiával rendelkezett, de szövetségben álltak), hanem nyelvi, kulturális, földrajzi értelemben sorolhatók egy csoportba.
A fentiek mellett a következő területek fejlesztésén szeretnének együttműködni a felek:
Mákos Árpád szerint az indokolja az ETT létjogosultságát, hogy az európai források közül a román–magyar együttműködés keretében hívták le eddig a legkevesebb pénzt, és ennek egyik oka az volt, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak nem állt rendelkezésükre a pályázatokon való részvételhez szükséges önrész.
Mákos Árpád battonyai polgármester (balról) a társulás ötletgazdája
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
Hangsúlyozta, hogy közösen nemcsak a román–magyar határ menti együttműködés keretében kiírt pályázatokra jelentkezhetnek, hanem közvetlen európai uniós forrásokat is lehívhatnak, és nem „százezer eurós tételekről, hanem százmilliós összegekről van szó”.
Bár január utolsó napján írták alá a szándéknyilatkozatot az ETT megalapításáról az abban résztvevő települések elöljárói, az azóta eltelt időszakban egyeztetések zajlottak az alapszabályzatról, és az okiratot mind a tíz önkormányzati képviselő-testületnek el kellett fogadnia, ezért került sor csak most a közös aláírásra – magyarázta csütörtökön a Krónika kérdésére Török László nagyszalontai polgármester. Az okmányokat mindkét ország illetékes minisztériumaiba küldik el, és miután ellenjegyzik azokat, megkaphatja a jogi személyiséget a társulás. Erre – jó esetben – még egy-két hónapot várni kell.
Török László nagyszalontai és Görgényi Ernő gyulai polgármester
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
Török László pozitívan értékelte a kezdeményezést, és úgy tapasztalta, hogy kollégái lelkesedése is töretlen.
– nyilatkozta a szalontai polgármester, felidézve, hogy a korábbi próbálkozások egy-egy ETT megalapítására nem találtak fogadókészségre. A fő célokról Török László elmondta: „Lehet hangzatos vagy jól csengő projektekről beszélni, de mi olyan együttműködést képzelünk el, aminek az eredményei a térségben élő emberek életminőségét növeli.”

A kezdeményezők azt remélik, hogy több forrásra nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a határ menti együttműködés keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság vagy az egészségügy területén.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
szóljon hozzá!