Egységben az erő: aláírták a román–magyar kistérségi társulás alapító okiratait

Mint annak idején arról beszámoltunk, az ETT magyarországi bejegyzésű jogi személyiségként működik majd, és székhelyének a kistérség legnagyobb lakosú városát, Gyulát választották, ebből adódóan elnöke is a fürdőváros mindenkori polgármestere lesz (jelenleg Görgényi Ernő), társelnöke pedig a régió második legnagyobb lakosú települése, Nagyszalonta polgármestere (ez esetben Török László), és az elnökök kétévente váltják egymást. Ezért tartották az alapító okirat és az alapszabályzat aláírásának ceremóniáját Gyulán.

A fentiek mellett a következő területek fejlesztésén szeretnének együttműködni a felek:

• közlekedés,
• oktatás és nevelés,
• innováció,
• kultúra,
• kutatásfejlesztés,
• egészségügy,
• szociális szolgáltatások,
• sport,
• munkahelyteremtés,
• katasztrófavédelem,
• kisebbségvédelem.

Mákos Árpád szerint az indokolja az ETT létjogosultságát, hogy az európai források közül a román–magyar együttműködés keretében hívták le eddig a legkevesebb pénzt, és ennek egyik oka az volt, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak nem állt rendelkezésükre a pályázatokon való részvételhez szükséges önrész.

Hangsúlyozta, hogy közösen nemcsak a román–magyar határ menti együttműködés keretében kiírt pályázatokra jelentkezhetnek, hanem közvetlen európai uniós forrásokat is lehívhatnak, és nem „százezer eurós tételekről, hanem százmilliós összegekről van szó”.

A cél az emberek életminőségének növelése

Bár január utolsó napján írták alá a szándéknyilatkozatot az ETT megalapításáról az abban résztvevő települések elöljárói, az azóta eltelt időszakban egyeztetések zajlottak az alapszabályzatról, és az okiratot mind a tíz önkormányzati képviselő-testületnek el kellett fogadnia, ezért került sor csak most a közös aláírásra – magyarázta csütörtökön a Krónika kérdésére Török László nagyszalontai polgármester. Az okmányokat mindkét ország illetékes minisztériumaiba küldik el, és miután ellenjegyzik azokat, megkaphatja a jogi személyiséget a társulás. Erre – jó esetben – még egy-két hónapot várni kell.

– nyilatkozta a szalontai polgármester, felidézve, hogy a korábbi próbálkozások egy-egy ETT megalapítására nem találtak fogadókészségre. A fő célokról Török László elmondta: „Lehet hangzatos vagy jól csengő projektekről beszélni, de mi olyan együttműködést képzelünk el, aminek az eredményei a térségben élő emberek életminőségét növeli.”

korábban írtuk

Román–magyar kistérség megalapításáról döntöttek a határ menti települések vezetői

A kezdeményezők azt remélik, hogy több forrásra nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a határ menti együttműködés keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság vagy az egészségügy területén.