Pásztor Sándor
Nem volt hajlandó aláírni Pásztor Sándor megyei tanácselnök a „magyar elnyomók”-ról szóló beadványt, amelyben az „egyesülés városa” titulust kérik Nagyvárad számára.
2017. június 07., 18:232017. június 07., 18:23
2017. június 07., 18:242017. június 07., 18:24
A támogatáskérés céljából felkeresett Bihar megyei elöljárók közül csak Pásztor Sándor, a megyei önkormányzat elnöke nem írta alá azt a beadványt, amelyben a Nagyváradi Egyetem történelem tanszékének szakemberei kérik a kormánytól, hogy Nagyvárad, Arad és Nagyszeben is kapja meg az „egyesülés városa” titulust.
Az elnevezést a „nagy egyesülés” jövő évi centenáriumi évfordulójának apropóján kapta meg Bukarest, Jászvásár és Gyulafehérvár, a váradi történészek ugyanakkor úgy vélik: az általuk megnevezett erdélyi városok is kellőképpen fontos szerepet töltöttek be az „egységes román nemzetállam” megalakulásában, így „joggal” követelhetik maguknak is ezt a „megtiszteltető” címet.
Az egyetemi professzorokon kívül Constantin Bungău rektor, Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója, Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, a megyeszékhely alpolgármesterei, a volt prefektus, valamint a megyei önkormányzat két alelnöke is aláírta a beadványt, Pásztor Sándor neve mellé pedig – a Bihoreanul hetilap tájékoztatása szerint –
Pásztor Sándor szerdai sajtótájékoztatóján az újságírók kérdésére elmondta: a beadvány szövegében olyan kifejezések szerepeltek – például „Budapest, a magyar elnyomók fővárosa” –, amelyeket szerinte meg kellett volna vitatni, illetve átfogalmazni, erre azonban a kezdeményezők nem voltak hajlandóak.
„Azt mondták, egy vesszőt sem lehet megváltoztatni a beadványon, én viszont úgy gondolom, hogy ha közösen nyújtunk be egy ilyen dokumentumot, előtte közösen is kellett volna megbeszélni. Nem jutottunk egységes álláspontra, így nem írtam alá” – magyarázta a megyei tanácselnök. Úgy vélte:
A nagyváradi történészek beadványukban felidézik Arad és Nagyszeben jelentőségét, és arra is emlékeztetnek, hogy 1918. október 12-én Aurel Lazăr nagyváradi lakásában fogadták el azt a – budapesti parlamentben később felolvasott – politikai nyilatkozatot, amellyel az erdélyi románok megfogalmazták különválási igényüket Magyarországtól, illetve az Osztrák–Magyar Monarchiától.
A professzorok az indoklásban
és úgy vélik: „a magyar nemzet voltaképp hálás lehet Romániának, amiért 1919 nyarán megmentette a bolsevik alvilágtól, amikor a román hadsereg elnyomta Kun Béla rezsimét, és esélyt adott a nyugat-európai demokráciának a magyarországi politika fejlődésében. Hogy ezt Horthy Miklós jobboldali autoriter rendszerének beiktatásával később nem kamatoztatták, az már az akkori magyar vezetők mentalitásának és frusztrációjának tudható be”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári nemzetközi repülőtér európai uniós támogatással épít napelemparkot, amely áramfogyasztásának 60 százalékát fogja fedezni.
Idős nőt sodort el Szatmárnémeti főterén egy elektromos rollerrel közlekedő tizenéves fiatal. Az áldozatot súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A rendőrség a szülőket vonhatja felelősségre.
Böcskei László nagyváradi megyéspüspököt választották a romániai püspöki konferencia új elnökévé.
Agresszívan rászóltak egy nőre Kolozsváron, hogy ne beszéljen magyarul, sőt még bozgornak (hazátlan) is nevezték. A Kolozs megyei rendőr-főkapitányság a Krónikával közölte, hogy a történtek kapcsán eljárást indított.
Három gépjármű ütközött össze péntek kora délután a Nagyváradot Araddal összekötő 79-es számú országúton, az Arad megyei Alsósimánd külterületén. A balesetben egy személy meghalt, ketten súlyosan, hárman könnyeben megsérültek.
Bűnügyi dossziét állítottak össze a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai egy érsemjéni falerakatot üzemeltető személyek ellen. Az ellenőrzés során kiderült, hogy 54 ezer lej értékű áru hiányzik a raktárkészletből.
A nagybányai és a máramarosi magyarság a jövőt építi és nem a múltba réved, azt gondolja, ott szükség van a magyar szóra, a magyar dallamra és a magyar közösségre – jelentette Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a Főtér Fesztiválon.
A Szatmár megyei községben egy hónappal ezelőtt választottak alpolgármestert a mindaddig betöltetlen tisztségre, és a helyi viszonyokat nem ismerők megütközésére a sváb-magyar többségű képviselő-testület egyetlen AUR-os tagjáé lett a funkció.
Minden korosztályt megszólító, színes programokkal szervezik meg szeptember 5−6-án a Bethlenszentmiklósi Magyar Napokat. A negyedízben tartandó hiánypótló rendezvényről, annak identitáserősítő szerepéről Bodoczi Annamária főszervező beszélt a Krónikának.
Alig néhány hónappal a kivitelezési szerződés ünnepélyes, hangzatos beszédek által övezett aláírása után hidegzuhany éri a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út megépítését váró sofőröket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!