Fotó: Lucian Bode/Facebook
Túllépte az 1000 kilométeres mérföldkövet a romániai autópálya-hálózat, miután átadtak a forgalomnak csütörtökön egy 13,55 kilométeres szakaszt az észak-erdélyi sztráda nyomvonalán, Szilágynagyfalu és Berettyószéplak között.
2023. szeptember 21., 16:192023. szeptember 21., 16:19
2023. szeptember 21., 17:212023. szeptember 21., 17:21
Az avatóünnepségen Lucian Bode, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) főtitkára „történelmi pillanatnak” nevezte a Szilágyság és Románia számára a nyúlfarknyi szakasz elkészültét. A korábban a közlekedési minisztériumot irányító szilágysági politikus elismerte ugyanakkor, hogy a 20 évvel ezelőtt elkezdett észak-erdélyi autópálya „túlságosan hosszú és akadályokkal teli” történelemmel bír. Bár Bodéhez hasonlóan több kormányzati illetékes óriási vívmányként állítja be az ezredik sztrádakilométer megépülését, a valóság az, hogy
Ráadásul a Szilágy megyében most felavatott apró szakasz kis túlzással a semmibe vezet, hiszen nem rendelkezik sztrádaösszeköttetéssel, ugyanis a 2004-ben megkezdett, 415 kilométeresre tervezett észak-erdélyi autópályából eddig csak mintegy 100 kilométert adtak át a forgalomnak Kolozsvár és Marosvásárhely között. Emellett elkészült egy 5,5 kilométernyi betonkígyó a román–magyar határ mentén, ami rávisz az M4-es autópályára. A hazai infrastrukturális beruházások menetére jellemző módon a csütörtökön felavatott, 78 millió euróba került 13,5 kilométer kivitelezése hét hónapot késett, a török építővel kötött szerződés alapján februárban kellett volna átadni a forgalomnak. A többi szakasz közül különböző okok (a sorozatos óvások, félig megépült, majd torzóban maradt pályák, évek elteltével felbontott szerződések) miatt semmi nem készült el, ezért a legoptimistább becslések szerint leghamarabb 2030-ban autózhatunk sztrádán Kolozsvártól a román–magyar határig megszakítás nélkül.
Fotó: Lucian Bode/Facebook
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) számításai szerint az ország autópálya- és gyorsforgalmi-hálózata egészen pontosan 1004 kilométeresre bővült – harminc évvel az 1989-es rendszerváltás után. Ebből 955 kilométer autópálya, 40 pedig gyorforgalmi. Mindezt úgy sikerült összehozni, hogy az elmúlt húsz esztendő során többnyire hol 20, hol 50 kilométernyi új szakaszt adtak át évente, ritka volt az olyan év, amikor az új sztrádakilométerek hossza elérte vagy meghaladta a 100-at. Romániában 56 éve, 1967. február 4-én kezdődött az első, Bukarest és Pitești közöti autópálya építése – emlékeztet az MTI. A 96 kilométer hosszú, menetirányonként kétsávos gyorsforgalmi út építése öt évet vett igénybe, 1972. április 12-én nyitották meg a forgalom előtt.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter szerdán azt vetítette előre, hogy jövő év végéig legalább 250 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat adhatnak át az országban. A tárcavezető meggyőződését fejezte ki, miszerint a következő ezer kilométerre nem kell majd újabb három évtizedet várni”, mivel csaknem 760 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére már aláírták a szerződést, és ezeknek öt éven belül el kell készülniük. „További 500 kilométerre kiírtuk a versenytárgyalást, így optimisták lehetünk abban a tekintetben, hogy legkésőbb 2030-ig elkészül az újabb 1000 kilométer” – jelentette ki Grindeanu, miután aznap három infrastrukturális szerződést írt alá összesen mintegy 70 kilométer autópályaszakasz kivitelezéséről.
Lucian Bode PNL-főtitkár a csütörtöki sztrádaavató után tartott zilahi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „reményei szerint” az év végéig összesen 60 kilométernyi szakaszt adnak át a forgalomnak az észak-erdélyi sztráda nyomvonalán, ebbe azonban belekalkulálta a frissen átadott szilágysági részt is. Szerinte még idén elkészül a Maroskece és Aranyosgyéres közötti 16 kilométeres, valamint az autópályát a nagyváradi terelőúttal összekötő 20 kilométeres szakasz is. Hozzátette, hogy a Magyarnádas és Vaskapu közötti, kivitelezés alatt álló 40 kilométer 2024 végére fejeződhet be. Ugyanakkor a Vaskaput Szilágynagyfaluval összekötő 41 kilométeres nyomvonal „lebetonozása” még a jövő ködébe vész, hiszen a nyolc jelentkező közül még nem választották ki a kivitelezőt a közbeszerzés során.
Jövő év végéig legalább 250 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat adhatnak át Romániában – jelentette ki egy szerdai sajtótájékoztatón a közlekedési miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) riasztást adott ki szerdán a heves szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország több megyéjére.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselői hétfőn elutasították Irineu Darău gazdasági miniszter legújabb vádjait, aki a parajdi sóbánya körüli helyzet kapcsán a felelősségvállalás hiányáról beszélt.
Bár tavaly felszerelték a belvárosi parkolóhelyekre a mintegy 600 szenzort, amelyek egy mobilalkalmazáson keresztül jelezhetnék a szabad helyeket az autósoknak, az úgynevezett okosparkolási rendszer mindmáig inaktív Aradon.
Őrizetbe vették Szék község polgármesterét sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával, miután a nyomozók szerint közpénzből finanszírozott beszerzéseket használt fel saját céljaira.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
A romániai magyar egyetemisták mindennapjait lakhatási és megélhetési gondok, anyagi kiszolgáltatottság és magas stressz jellemzi, ugyanakkor többségük elkötelezett a diplomaszerzés és az Erdélyben maradás mellett – derül ki az OMDSZ felméréséből.
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!