Barki: nem jogsértő a referendum

Barki szombati csíkszeredaielőadásában kitért arra, hogy az ügyészségieljárás több alapvető emberi jogot sért:egyrészt a véleménynyilvánításszabadságát, amelyet az Európai EmberjogiEgyezmény 10. cikkelye szavatol. Ezenkívül sértiaz önrendelkezési jogot, amelyet a Polgári éspolitikai jogok nemzetközi egyezségokmányánakelső cikkelye biztosít. „A belső népszavazásoncsupán véleményt kértek a lakosságtól,ez pedig semmilyen formában nem lehet büntetendőcselekmény” – fejtette ki Barki. Hozzátette, azegyezségokmányt Románia is aláírta,és köteles betartani. A jogász hangsúlyozta,ha a főügyészség tényleges eljárástkezdeményez, az érintett szervezetek a Strasbourgbanszékelő Európai Emberjogi Bírósághoz,illetve az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához fordulhatnak.
Eva Maria Barki elismerően szóltaz autonómia-népszavazásról, kifogásoltaazonban, hogy az akció során csupán azönrendelkezés egyetlen vetületét vizsgáltákmeg. „Az autonómia csak egy része az önrendelkezésijognak. Ha objektív képet szeretnénk arrólkapni, hogy mit akar a székely nép, akkor azönrendelkezési palettáról ki kellválasztani valamennyi erre irányuló kérdést”– vetette fel Barki. A jogász szerint ezek a kérdésekarra vonatkoznak, hogy maradjon minden úgy, ahogy most van,vagy legyen a Székelyföldnek autonóm státusa,illetve akarnak-e a székelyek csatlakozni Magyarországhoz,vagy legyen független Székelyföld, esetleg legyenautonóm Székelyföld egy független Erdélyben.Kiemelte, mindezt tisztázni kell függetlenül attól,hogy politikailag mit képviselnek, vagy mit tudnak kiharcolnia különféle szervezetek. Kifejtette, azönrendelkezési jog csak úgy érvényesíthető,ha tömegbázison alapul. „A nép akarata a döntő,és nem a politikai pártoké, a pártnakpedig kötelessége érvényesíteni anépakaratot, tárgyalás, lobbi, nyomásgyakorlásútján” – fogalmazta meg a jogász. Barkielmondta, az önrendelkezés nem pártpolitikaikérdés, hanem közös ügy, amihezöszszefogás és konszenzus szükséges.„Elengedhetetlen az anyaország támogatása.Magyarország még mindig nem tölti be védőhatalmikötelezettségét, mert nem viszi az önrendelkezésügyét a nemzetközi fórumok elé” –hangsúlyozta Barki, aki kifejtette, hogy előbb Budapestre,majd Bukarestre kell nyomást gyakorolniuk az önrendelkezésértharcolóknak.

J. A.

Nemkívánatos ügyvédnő

Eva Maria Barkit kétszernyilvánították nemkívánatosszeméllyé a román hatóságok,összesen hat évre. A nemzetközi jogászelőször 1994 októberétől 1997 októberéig,majd 1998 októberétől 2000 októberéigvolt persona non grata az országban. A nemkívánatossányilvánítás oka a jogásznak a Romániaalkotmányában is megfogalmazott szuverenitástsértő nyilatkozatai voltak. Barki ugyanis támogatja aterületi autonómia, valamint Romániaföderalizálásának ügyét.