
Fotó: Képernyőmentés
Olvasóihoz fordult támogatásért a Transindex, amelynek szerkesztősége szerint veszélybe került a portál működése. Szerettük volna megtudni, mi vezetett az első erdélyi magyar internetes újság nehéz helyzetéhez, ám az érintettek nemigen nyilatkoztak.
2021. november 17., 18:522021. november 17., 18:52
2021. november 17., 19:192021. november 17., 19:19
Veszélyben a Transindex működése – jelentette be októberben a portál szerkesztősége, amely szerint soha nem volt még ilyen nehéz fenntartani a „Transindex projektet”, mint most. Az 1999-ben alapított internetes újság munkatársai szerint eljutottak ahhoz a ponthoz, amikor a lap fenntartása az olvasók nélkül már nem lehetséges, ezért adományozásra kérnek mindenkit. Közölték, amennyiben havonta 600-an rendszeresen utalnak 50 lejes (10 eurós) támogatást, akkor a Transindex a már meglévő forrásaival együtt tovább tudna működni.
A Krónika először az önmagát „A napos oldalként” meghatározó online lap főszerkesztőjét kérdezte az anyagi nehézség okairól, Vig Emese azonban elhárította a válaszadást. A Transindext tavaly júliusa óta irányító, azelőtt a konkurens Maszol portálnál, korábban pedig a Román Televízió (TVR) kolozsvári stúdiója kisebbségi szerkesztőségének volt vezetőjeként tevékenykedő újságíró megkeresésünkre arra hivatkozott, hogy korábban „nyilatkozott úgy a Krónikának, hogy köszönőviszonyban sem volt a cikk” azzal, amiről kérdeztük, ezért a „rossz tapasztalat” miatt kénytelen visszautasítani a kérést. (Lapunk értetlenül fogadja az állítást, hiszen a Krónika mindannyiszor bő terjedelemben helyt adott Vig Emese nyilatkozatának, amikor beszámoltunk a TVR területi stúdiójával támadt konfliktusáról, továbbá a tévétől való botrányos távozásáról, utólag pedig nem kért pontosítást). Nyilatkozatra kértük Gyöngyi Annamária kiadóigazgatót is, nem kaptunk választ.
Vig Emese főszerkesztő a TVR kolozsvári stúdiója Erdélyi Figyelő című műsorában arra kérdésre, hogy mi okozza a portál nehézségeit, nem adott konkrét választ, hanem a sajtószabadságról beszélt, és arról, hogy „fogytán a levegő” az erdélyi magyar sajtótermékek körül, működik az öncenzúra, valamint a „politikai akarat nyomása”.
„Annak ellenére, hogy 22 éves létezése alatt állandó támogatásban részesült, a Transindex nem engedett beleszólást a tartalmi politikába, hogy mi jelenik meg a címlapon. Ehhez tartjuk magunkat, úgyhogy ezért került nehéz helyzetbe a Transindex” – jelentette ki a portál főszerkesztője, aki azonban nem nevezte meg, ki vagy mi vár el beleszólást az internetes lap szerkesztésébe.
Csak következtetni lehet, hogy Vig az RMDSZ-re utalt, amely a Communitas Alapítványon keresztül évek óta osztogat támogatást magyar sajtótermékek számára a bukaresti Kisebbségi Tanács alapjából.
A portálnak egyébként két tulajdonosa van, a Média Index Egyesület és a Média Net Kft. A Transindexnek 2018-ban Hajdú Áron, a csíkszeredai Bookart Kiadó igazgatója lett a többségi tulajdonosa azáltal, hogy felvásárolta a Media Net Kft. 66,6 százalékos üzletrészét, a portál domainjét (tartománynév) birtokló cégben részvényes még Kelemen Attila Ármin, a Transindex egykori kiadóigazgatója 30 százalékos tulajdonrésszel. (Egyébként ugyanennek a cégnek 2015 novemberéig még Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke volt a többségi tulajdonosa).
Kérdésünkre, hogy lát-e esélyt a Transindex megmentésére, Hajdú Áron lapunknak kijelentette, ebben a kérdésben nem tartja illetékesnek magát arra, hogy nyilatkozzék. Aztán mégiscsak kifejtette: egyrészt az internetes újság helyzetének helyrebillentése az ügyvezető igazgató feladatát képezi, másrészt ő nem hinné, hogy a Transindex tönkremenne, hisz vannak különböző próbálkozások a helyzet javítására.
„Én mindössze részvényes vagyok, aki évente egyszer, a közgyűlésen kinyilvánítom a véleményem. Hogy pontosan mi történt vagy történik a Transindex-szel, azt majd decemberben fogom megtudni a közgyűlésen” – szögezte le a Csíkszeredában bejegyzett Media Net Kft. többségi tulajdonosa.
Felvetésünkre, főrészvényesként mégsem zavarja-e annyira, hogy valaki vagy valakik ebbe a helyzetbe sodorták a portált, Hajdú azt mondta, „ez jó kérdés, amit felül kell vizsgálni”. Szerinte a járványhelyzet óta átalakult gazdasági helyzet bebizonyította, hogy szinte bármilyen jól működő céget képes kimozdítani az addig biztonságosnak tűnő működéséből.

Hajdú Áron, a csíkszeredai Bookart Kiadó igazgatója lett a Transindex hírportál többségi tulajdonosa. Az üzletkötés tényét a székelyföldi üzletember két héttel ezelőtt a Krónika érdeklődésére még letagadta, most viszont az Átlátszó Erdélynek megerősítette.
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
Az embereket a csatádi idősotthonból szállították át, az ott maradottakkal együtt összesen 90 személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia a prefektus által összehívott vészhelyzeti bizottságnak.
Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget alpolgármestere a Krónikával közölte, hogy Románia legmodernebb határátkelőhelyét alakítják ki a határfolyónál, és a város hosszú távon gazdasági fellendülést remél a létesítménytől.
6 hozzászólás