Fotó: Képernyőmentés
Olvasóihoz fordult támogatásért a Transindex, amelynek szerkesztősége szerint veszélybe került a portál működése. Szerettük volna megtudni, mi vezetett az első erdélyi magyar internetes újság nehéz helyzetéhez, ám az érintettek nemigen nyilatkoztak.
2021. november 17., 18:522021. november 17., 18:52
2021. november 17., 19:192021. november 17., 19:19
Veszélyben a Transindex működése – jelentette be októberben a portál szerkesztősége, amely szerint soha nem volt még ilyen nehéz fenntartani a „Transindex projektet”, mint most. Az 1999-ben alapított internetes újság munkatársai szerint eljutottak ahhoz a ponthoz, amikor a lap fenntartása az olvasók nélkül már nem lehetséges, ezért adományozásra kérnek mindenkit. Közölték, amennyiben havonta 600-an rendszeresen utalnak 50 lejes (10 eurós) támogatást, akkor a Transindex a már meglévő forrásaival együtt tovább tudna működni.
A Krónika először az önmagát „A napos oldalként” meghatározó online lap főszerkesztőjét kérdezte az anyagi nehézség okairól, Vig Emese azonban elhárította a válaszadást. A Transindext tavaly júliusa óta irányító, azelőtt a konkurens Maszol portálnál, korábban pedig a Román Televízió (TVR) kolozsvári stúdiója kisebbségi szerkesztőségének volt vezetőjeként tevékenykedő újságíró megkeresésünkre arra hivatkozott, hogy korábban „nyilatkozott úgy a Krónikának, hogy köszönőviszonyban sem volt a cikk” azzal, amiről kérdeztük, ezért a „rossz tapasztalat” miatt kénytelen visszautasítani a kérést. (Lapunk értetlenül fogadja az állítást, hiszen a Krónika mindannyiszor bő terjedelemben helyt adott Vig Emese nyilatkozatának, amikor beszámoltunk a TVR területi stúdiójával támadt konfliktusáról, továbbá a tévétől való botrányos távozásáról, utólag pedig nem kért pontosítást). Nyilatkozatra kértük Gyöngyi Annamária kiadóigazgatót is, nem kaptunk választ.
Vig Emese főszerkesztő a TVR kolozsvári stúdiója Erdélyi Figyelő című műsorában arra kérdésre, hogy mi okozza a portál nehézségeit, nem adott konkrét választ, hanem a sajtószabadságról beszélt, és arról, hogy „fogytán a levegő” az erdélyi magyar sajtótermékek körül, működik az öncenzúra, valamint a „politikai akarat nyomása”.
„Annak ellenére, hogy 22 éves létezése alatt állandó támogatásban részesült, a Transindex nem engedett beleszólást a tartalmi politikába, hogy mi jelenik meg a címlapon. Ehhez tartjuk magunkat, úgyhogy ezért került nehéz helyzetbe a Transindex” – jelentette ki a portál főszerkesztője, aki azonban nem nevezte meg, ki vagy mi vár el beleszólást az internetes lap szerkesztésébe.
Csak következtetni lehet, hogy Vig az RMDSZ-re utalt, amely a Communitas Alapítványon keresztül évek óta osztogat támogatást magyar sajtótermékek számára a bukaresti Kisebbségi Tanács alapjából.
A portálnak egyébként két tulajdonosa van, a Média Index Egyesület és a Média Net Kft. A Transindexnek 2018-ban Hajdú Áron, a csíkszeredai Bookart Kiadó igazgatója lett a többségi tulajdonosa azáltal, hogy felvásárolta a Media Net Kft. 66,6 százalékos üzletrészét, a portál domainjét (tartománynév) birtokló cégben részvényes még Kelemen Attila Ármin, a Transindex egykori kiadóigazgatója 30 százalékos tulajdonrésszel. (Egyébként ugyanennek a cégnek 2015 novemberéig még Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke volt a többségi tulajdonosa).
Kérdésünkre, hogy lát-e esélyt a Transindex megmentésére, Hajdú Áron lapunknak kijelentette, ebben a kérdésben nem tartja illetékesnek magát arra, hogy nyilatkozzék. Aztán mégiscsak kifejtette: egyrészt az internetes újság helyzetének helyrebillentése az ügyvezető igazgató feladatát képezi, másrészt ő nem hinné, hogy a Transindex tönkremenne, hisz vannak különböző próbálkozások a helyzet javítására.
„Én mindössze részvényes vagyok, aki évente egyszer, a közgyűlésen kinyilvánítom a véleményem. Hogy pontosan mi történt vagy történik a Transindex-szel, azt majd decemberben fogom megtudni a közgyűlésen” – szögezte le a Csíkszeredában bejegyzett Media Net Kft. többségi tulajdonosa.
Felvetésünkre, főrészvényesként mégsem zavarja-e annyira, hogy valaki vagy valakik ebbe a helyzetbe sodorták a portált, Hajdú azt mondta, „ez jó kérdés, amit felül kell vizsgálni”. Szerinte a járványhelyzet óta átalakult gazdasági helyzet bebizonyította, hogy szinte bármilyen jól működő céget képes kimozdítani az addig biztonságosnak tűnő működéséből.
Hajdú Áron, a csíkszeredai Bookart Kiadó igazgatója lett a Transindex hírportál többségi tulajdonosa. Az üzletkötés tényét a székelyföldi üzletember két héttel ezelőtt a Krónika érdeklődésére még letagadta, most viszont az Átlátszó Erdélynek megerősítette.
Akadályba ütközik Románia egyik legambiciózusabb turisztikai fejlesztési projektje, a tordai sóbánya bővítése és a kezelőközpont korszerűsítése: törölték az áfa nélkül közel 20 millió eurósra becsült projekt megvalósítására kiírt pályázatot.
Vasárnap reggel visszatérhettek otthonukba azok az emberek, akiket nem sokkal korábban kimenekítettek tömbházukból, miután robbanás történt az ingatlanban, valószínűleg gázszivárgás miatt.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
6 hozzászólás