Fotó: Tőkés László sajtóirodája
Tőkés László szerint 1989-ben olyan erős volt már a kommunista diktatúra nyomása, hogy nem volt hova hátrálni.
A református lelkész csütörtök délután beszélt erről a temesvár-belvárosi református templomban, ahol 30 évvel ezelőtti ellenállása olyan szolidaritási hullámot indított, amely a Ceaușescu-diktatúra bukásához vezetett. Mint felidézte:
Nicolae Ceaușescu kínai, észak-koreai mintára 7-8 ezer falut akart eltüntetni a föld színéről, hogy a falvak lakóit is tömbházakba költöztesse.
„Ebben a helyzetben nem szabadott hallgatni. Arról sem szabadott hallgatni, hogy olyan egyházi vezetőink voltak, akik kollaboráltak az ateista, kommunista hatalommal. Nem volt már hova hátrálni” – idézte az 1989-es ellenállása motivációit Tőkés László. Felidézte: a temesvári gyülekezetet is bevonta a küzdelmébe.
Csodálatosnak tartotta, hogy a temesvári gyülekezet ahelyett, hogy megijedt volna a kommunista politikai rendőrség rá is kiterjedő fenyegetésétől, felbátorodott, és kiállt a lelkésze mellett.
Temesváron az 1989: Istennél a szabadítás című egyházi szimpóziummal kezdődött el az 1989-es népfelkelés 30 éves évfordulós rendezvénysorozata. A szimpóziumon Békefy Lajos lelkipásztor, szociáletikus, közíró az általa írt Temesvári hitvallásra utalva említette:
A temesvári népfelkelés kitörésének 30. évfordulója tiszteletére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és más hazai és külföldi szervezetek által rendezett, Temesvár 30 elnevezésű ötnapos emlékhét keretében csütörtökön este felavatják az 1989-es forradalom első áldozatának, Újvárossy Ernőnek a református templom falán elhelyezett emléktábláját. Pénteken reggel tíz órakor Az út a szabadság felé címmel nemzetközi tudományos konferencia helyszíne lesz a Temesvári Műszaki Egyetem, felszólal Tőkés László, Łukasz Kamiński, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform elnöke Nicolae Robu, Temesvár polgármestere és Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke.
Soha nem felejtünk! címmel fiataloknak szánt, a totalitarizmusokról szóló olvasókönyvet mutatnak be, majd panelbeszélgetések következnek a kommunizmusban kifejtett ellenállásról, a kisebbségek és az egyházak elnyomásáról, a rezsim válságáról. A meghívottak között szerepel M. Kiss Sándor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese, Greta Paskočiumaitė litván történész, Anna Piekarska, a Lengyel Nemzeti Múzeum igazgatóhelyettese, Pavel Žaček cseh országgyűlési képviselő, Brîndușa Armanca író, szerkesztő, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet elnöke, Deutsch Tamás, a Fidesz alapító tagja, európai parlamenti képviselő, Petr Blažek, a prágai Diktatórikus Rendszerek Kutatóintézete és Dokumentációs Központja munkatársa, Daniel Vighi író, egyetemi oktató, Marius Oprea, történész, politológus, Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, Molnár János egyháztörténész.
Szombaton forradalmárok, hazai és külföldi szakértők részvételével folytatódik a tudományos konferencia, Tőkés László, Lord David Alton, a brit Felsőház tagja, Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök, Németh Zsolt, a FIDESZ alapító tagja, az Országgyűlés külügyi Bizottságának elnöke és Łukasz Kamiński részvételével megrendezik a rendszerváltók fórumát, majd este Szabadság ’89 címmel gálaestet rendeznek, amelynek egyik díszvendége Orbán Viktor miniszterelnök.
Kerekasztal-beszélgetést rendeznek a Tőkés családnak a 89-es ellenállásban betöltött szerepéről, és szintén vasárnap felavatják az Új Ezredév Református Központ templomát, igét hirdet Tőkés László, díszvendég Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Németh Zsolt. Hétfőn, az emlékhét zárónapján élő könyvtáron, rendkívüli osztályfőnöki órákon és egyéb emlékező rendezvényeken vehetnek részt az érdeklődők a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban, Temetetlenek címmel dokumentarista alapú kísérleti-performatív színházi előadást mutatnak be, este ökumenikus istentiszteletet tartanak a temesvár-belvárosi református templomban, majd az istenháza előtt élőlánc és fényfestés lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!