Az FKM Építészmûhely tervei alapján épül a Sapientia kolozsvári épülete

Hozzátette, nem az volt a legfontosabb szempont, hogy ki mennyit kér a tervezésért, hanem hogy minden igénynek megfelelõ épület készüljön. „Nemcsak az építkezés várható költségeit mértük fel, hanem azt is, hogy melyik tervhez lehet könnyebben megszerezni az engedélyeket. Fontos szempont volt az is, hogy mennyibe kerül majd az elképzelt épületek fenntartása. Az egyik tervben például óriási üvegkupola szerepelt, ennek takarítására ipari alpinistákat kellett volna alkalmaznunk, ami növelte volna a fenntartási költségeket” – példázta a megfontolásokat Tonk Márton.

Saját erõbõl
Porból, zajból egyébként mindenképpen kijuthat a Sapientia kolozsvári tanárainak és diákjainak, hiszen a telek, melyen az egyetem épül, a város egyik legforgalmasabb csomópontjában, a Tordai út aljában a Szabók bástyájától mintegy 100, a Farkas utcai templomtól mintegy 250 méterre fekszik.
A dékán megnyugtatónak találta: úgy foghatnak hozzá az építkezéshez, hogy ehhez egyetlen magyar forintra sem lesz szükségük. A Sapientia ugyanis évekkel ezelõtt kiváló üzletet kötött: 55 dolláros négyzetméterenkénti áron egyhektáros telket vásárolt, ami a jelenlegi ingatlanpiaci viszonyok között négyzetméterenként 400 dollár körüli áron adható el. „Úgy tervezzük, hogy az építkezés költsége 2,5–3 millió euró között lesz, így marad pénz az épület berendezésére is” – mondta a dékán. Vesztegetni való idejük nincs, ugyanis a 2008–2009-es tanévre olyan mértékben duzzad a kolozsvári diáklétszám, hogy a Bocskai-házban már semmiképpen sem férnek el. A mintegy 4800 négyzetméteres felületû épület terveinek elkészítésére, engedélyeztetésére hét hónapos határidõt szabnak a tervezõnek.
A normalitás csodája
Az FKM Építészmûhely két tömbbõl álló épületegyüttest képzelt el, amelynek elemeit a közbelsõ, faburkolatú díszudvar fölötti átjáróhíd köti össze. A hátsó, hétemeletesre tervezett torony földszintjén lesz az egyetem nagy aulája, a legfelsõ szinten pedig a könyvtár. Az utca felõli tömb szellõs kialakítása az utca és az udvartér nyitott viszonyát teremti meg. Ebben az épületben mûködhetne az intézmény adminisztrációja.
A tervezõk a médiaszak stúdióit, vágótermeit a föld alá süllyesztették. „Ezekben ugyanis nincsen szükség természetes megvilágításra” – magyarázta Macalik Arnold, az FKM építésze. Az egyéb épületrészeknél viszont fontos szempontnak tekintették, hogy szabad utat engedjenek a természetes fénynek. Olyan tömböket képzeltek el, amelyeknek nem lesznek tûzfalai, valamennyi oldalukat egységesen képezik ki. Kérdésünkre, hogy mitõl lesz magyar az épület, Macalik Arnold elmondta, nem díszítõelemekkel kívánták magyarossá tenni. „Kompozicionális szempontból õszinte és tisztességes lesz. És ha ma valami Kolozsváron a normalitás jegyében történik, az már csodálatos” – fogalmazott az építész. Hozzátette, az általuk elképzelt egyetem afféle építészeti rokonságban áll majd Kolozsvár jó néhány patinás iskolaépületével. A Babeº–Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének is otthont adó Marianum, az Egyetemi Könyvtár vagy a közelben levõ Tanítók Háza szellemét próbálták idézni például azzal, hogy nem vakolt, hanem idomtégla borítású homlokzatot terveztek.

----------