
Godzsa Zsolt, Szatmár első cigány nemzetiségű tanácsosa korábban romaügyi referens volt, és közössége felzárkóztatását tartja kiemelt jelentőségűnek
Fotó: Facebook/Godzsa Zsolt
Szatmár első cigány nemzetiségű megyei tanácsosa, a Roma Párt ifjúsági szervezetének megyei elnöke változást szeretne előidézni a roma közösség életében. Godzsa Zsolt korábbi romaügyi referens április végén azok után lépett elő önkormányzati képviselővé, hogy az RMDSZ eredetileg tanácsosi mandátumot szerző tagjai közül ketten más tisztséget vállaltak, ő pedig a „vonal alatt” szerepelt a tulipános listán, így elfoglalhatta az egyik megüresedett helyet. Interjúnkban Godzsa Zsolttal „jártuk be” az utat, amelyen a fiatal romákat szeretné végigvinni.
2021. május 16., 17:562021. május 16., 17:56
2021. május 16., 18:522021. május 16., 18:52
– Honnan indult, mit tanult, mivel foglalkozott eddig?
– Szegény cigány családból származom, ami sokszor gondot okozott az oktatási körülményeket illetően, viszont a szüleim mindent megtettek, hogy támogassanak. Ha otthon nem volt kenyér, nekem akkor is megvették a ceruzát vagy a füzetet. Az általános iskolát a Szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskolában végeztem. A sikeres képességvizsga után a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban fejeztem be a középiskolát, majd beiratkoztam a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jogtudományi karára, amit pár hét elteltével otthagytam, mert nem tudtam elviselni, hogy a szüleim otthon éheznek azért, hogy nekem mindenem meglegyen. Hazaköltöztem, és pénzt kerestem, hogy folytassam tanulmányaimat. Jelentkeztem a BBTE szatmári kirendeltségének közigazgatási tagozatára, amit sikeresen befejeztem. Ajánlatot kaptam, hogy csatlakozzak a Szatmár megyei Roma Párthoz, ahol a képviselőkkel tartott gyűlések alkalmával szembesültem a fiatalok és tanult emberek hiányával.
Eldöntöttem, hogy fejleszteni kell a helyi Roma Pártot olyan tanult fiatalokkal, akiket lehet formálni és motiválni. Egy másik hiányosság, melyen javítani szeretnék, hogy helyi szinten benne legyünk a döntéshozatalban, legyünk képviselve az önkormányzatokban, amikor a minket érintő dolgokról határoznak. Tizenkét évig küzdöttem, hogy megyei tanácsos legyek, hat évig önkénteskedtem. 2018-ban a megyei tanács szerződtetett romaügyi referensnek, amiről most le kellett mondanom, mert megyei tanácsosként nem dolgozhatok az önkormányzat alkalmazásában.
– Milyen eredményeket szeretne elérni megyei tanácsosként?
– Szeretném, hogy a nagy számban romák lakta településeken nagyobb szerepünk legyen a politikai életben: egy vagy két helyi tanácsos, illetve megyei tanácsos, mert Szatmár megyében szép létszámban vagyunk.
– Azt nyilatkozta, hogy mentalitásváltást szeretne a roma közösségekben. Ez pontosan mit takar?
– Azt szeretném tudtára adni az embereknek, hogy csak akkor beszélhetünk integrációról, ha van oktatás, nemcsak nehéz kétkezi munka. Ezt az idősekkel nehéz megértetni, ezért tartom fontosnak, hogy a gyerekeket más irányba tereljük, hogy sokkal nyitottabbak legyenek. Meg kell értetni velük, hogy az integráció kulcsa az oktatás.
– Milyen intézkedésekre van szükség, hogy ez idővel bekövetkezzen?
– Minden évben szervezünk egy 25 fős tábort azoknak a diákoknak, akik a legjobb médiával rendelkeznek. Ez nagyon motiváló tud lenni számukra, mert itt összekötjük a kellemest a hasznossal: tanulnak a roma történelemről, a románi nyelvről, hagyományainkról. Roma előadókat hívunk, hogy szexuális és egészségügyi felvilágosítást tartsanak nekik. Emellett az S. O. S. oktatási kampány roma gyerekeknek (Campania educațională „S.O.S Copiii Romi”) nevű kezdeményezés keretében segítjük a végzős diákokat, akik tovább szeretnének tanulni. Tájékoztatjuk őket a számukra legjobb lehetőségekről és a speciális helyekről, amelyeket roma nemzetiségű fiataloknak fenntartanak a különböző oktatási intézményekben.
A szülőket is próbáljuk nevelni az oktatás fontosságára, kezdve az óvodával, ahol a gyerek elkezd szocializálódni, illetve valamilyen szinten tudatosul benne, hogy nemcsak jogok vannak, hanem kötelezettségek is. Fontosnak tartom, hogy a roma gyerekek óvodába járjanak, hogy az általános iskolát ne hátrányos helyzetből kezdjék, ne érezzék magukat kitaszítottnak.
– Hogyan van jelen, miként tevékenykedik a roma közösségben?
– Sokféleképpen vagyok jelen, de leginkább nevelő szándékkal. Akciókat szervezek számukra, és a színházi világba is szeretem bevezetni őket, mivel a legtöbb roma gyereknek ebben nem volt része. Fogadtunk bábszínházasokat, és levittük őket a roma településekre. Előadás után csomagokat osztottunk a résztvevőknek.
– Mi vezette arra, hogy az RMDSZ színeiben politizáljon?
– Ők komolyan vették a roma lakosságot, választások után is betartották ígéreteiket, illetve egy az anyanyelvünk. 2016-ban indultam a Roma Párt színeiben, és rengeteg cigány ment el szavazni, több ezren. Nálunk csak megyei tanácsosi lista volt, de a cigányok az RMDSZ-re is akartak szavazni. Van, akinek nehéz a választási listákon párhuzamosan több pártra szavazni, és összekeverték: két pecsét került egy papírra vagy vonalra pecsételtek. Több ezer érvénytelen szavazat született a Roma Pártra és RMDSZ-re, ezért 2018-ban úgy döntöttünk, hogy legközelebb közösen indulunk a választásokon.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
1 hozzászólás