Godzsa Zsolt, Szatmár első cigány nemzetiségű tanácsosa korábban romaügyi referens volt, és közössége felzárkóztatását tartja kiemelt jelentőségűnek
Fotó: Facebook/Godzsa Zsolt
Szatmár első cigány nemzetiségű megyei tanácsosa, a Roma Párt ifjúsági szervezetének megyei elnöke változást szeretne előidézni a roma közösség életében. Godzsa Zsolt korábbi romaügyi referens április végén azok után lépett elő önkormányzati képviselővé, hogy az RMDSZ eredetileg tanácsosi mandátumot szerző tagjai közül ketten más tisztséget vállaltak, ő pedig a „vonal alatt” szerepelt a tulipános listán, így elfoglalhatta az egyik megüresedett helyet. Interjúnkban Godzsa Zsolttal „jártuk be” az utat, amelyen a fiatal romákat szeretné végigvinni.
2021. május 16., 17:562021. május 16., 17:56
2021. május 16., 18:522021. május 16., 18:52
– Honnan indult, mit tanult, mivel foglalkozott eddig?
– Szegény cigány családból származom, ami sokszor gondot okozott az oktatási körülményeket illetően, viszont a szüleim mindent megtettek, hogy támogassanak. Ha otthon nem volt kenyér, nekem akkor is megvették a ceruzát vagy a füzetet. Az általános iskolát a Szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskolában végeztem. A sikeres képességvizsga után a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban fejeztem be a középiskolát, majd beiratkoztam a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jogtudományi karára, amit pár hét elteltével otthagytam, mert nem tudtam elviselni, hogy a szüleim otthon éheznek azért, hogy nekem mindenem meglegyen. Hazaköltöztem, és pénzt kerestem, hogy folytassam tanulmányaimat. Jelentkeztem a BBTE szatmári kirendeltségének közigazgatási tagozatára, amit sikeresen befejeztem. Ajánlatot kaptam, hogy csatlakozzak a Szatmár megyei Roma Párthoz, ahol a képviselőkkel tartott gyűlések alkalmával szembesültem a fiatalok és tanult emberek hiányával.
Eldöntöttem, hogy fejleszteni kell a helyi Roma Pártot olyan tanult fiatalokkal, akiket lehet formálni és motiválni. Egy másik hiányosság, melyen javítani szeretnék, hogy helyi szinten benne legyünk a döntéshozatalban, legyünk képviselve az önkormányzatokban, amikor a minket érintő dolgokról határoznak. Tizenkét évig küzdöttem, hogy megyei tanácsos legyek, hat évig önkénteskedtem. 2018-ban a megyei tanács szerződtetett romaügyi referensnek, amiről most le kellett mondanom, mert megyei tanácsosként nem dolgozhatok az önkormányzat alkalmazásában.
– Milyen eredményeket szeretne elérni megyei tanácsosként?
– Szeretném, hogy a nagy számban romák lakta településeken nagyobb szerepünk legyen a politikai életben: egy vagy két helyi tanácsos, illetve megyei tanácsos, mert Szatmár megyében szép létszámban vagyunk.
– Azt nyilatkozta, hogy mentalitásváltást szeretne a roma közösségekben. Ez pontosan mit takar?
– Azt szeretném tudtára adni az embereknek, hogy csak akkor beszélhetünk integrációról, ha van oktatás, nemcsak nehéz kétkezi munka. Ezt az idősekkel nehéz megértetni, ezért tartom fontosnak, hogy a gyerekeket más irányba tereljük, hogy sokkal nyitottabbak legyenek. Meg kell értetni velük, hogy az integráció kulcsa az oktatás.
– Milyen intézkedésekre van szükség, hogy ez idővel bekövetkezzen?
– Minden évben szervezünk egy 25 fős tábort azoknak a diákoknak, akik a legjobb médiával rendelkeznek. Ez nagyon motiváló tud lenni számukra, mert itt összekötjük a kellemest a hasznossal: tanulnak a roma történelemről, a románi nyelvről, hagyományainkról. Roma előadókat hívunk, hogy szexuális és egészségügyi felvilágosítást tartsanak nekik. Emellett az S. O. S. oktatási kampány roma gyerekeknek (Campania educațională „S.O.S Copiii Romi”) nevű kezdeményezés keretében segítjük a végzős diákokat, akik tovább szeretnének tanulni. Tájékoztatjuk őket a számukra legjobb lehetőségekről és a speciális helyekről, amelyeket roma nemzetiségű fiataloknak fenntartanak a különböző oktatási intézményekben.
A szülőket is próbáljuk nevelni az oktatás fontosságára, kezdve az óvodával, ahol a gyerek elkezd szocializálódni, illetve valamilyen szinten tudatosul benne, hogy nemcsak jogok vannak, hanem kötelezettségek is. Fontosnak tartom, hogy a roma gyerekek óvodába járjanak, hogy az általános iskolát ne hátrányos helyzetből kezdjék, ne érezzék magukat kitaszítottnak.
– Hogyan van jelen, miként tevékenykedik a roma közösségben?
– Sokféleképpen vagyok jelen, de leginkább nevelő szándékkal. Akciókat szervezek számukra, és a színházi világba is szeretem bevezetni őket, mivel a legtöbb roma gyereknek ebben nem volt része. Fogadtunk bábszínházasokat, és levittük őket a roma településekre. Előadás után csomagokat osztottunk a résztvevőknek.
– Mi vezette arra, hogy az RMDSZ színeiben politizáljon?
– Ők komolyan vették a roma lakosságot, választások után is betartották ígéreteiket, illetve egy az anyanyelvünk. 2016-ban indultam a Roma Párt színeiben, és rengeteg cigány ment el szavazni, több ezren. Nálunk csak megyei tanácsosi lista volt, de a cigányok az RMDSZ-re is akartak szavazni. Van, akinek nehéz a választási listákon párhuzamosan több pártra szavazni, és összekeverték: két pecsét került egy papírra vagy vonalra pecsételtek. Több ezer érvénytelen szavazat született a Roma Pártra és RMDSZ-re, ezért 2018-ban úgy döntöttünk, hogy legközelebb közösen indulunk a választásokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás