A 26 éves Nagy Norbertet második alkalommal választották a Regionális Ifjúsági Hálózat elnökévé
Fotó: Facebook/Nagy Norbert
A jövő akkor lesz valóban fenntartható és igazságos, ha már az építésekor jelen vannak azok is, akik majd benne élnek – vallja Nagy Norbert. A szilágysági fiatalember szerint ennek érdekében a fiataloknak valós beleszólásuk kellene legyen a politikai döntéshozatalba. Ennek romániai és külföldi gyakorlatáról, személyes motivációjáról és szakmai pályafutásáról kérdeztük az Európai Régiók Közgyűlése (AER) által létrehozott Regionális Ifjúsági Hálózat újraválasztott elnökét.
2025. július 15., 07:582025. július 15., 07:58
Európa-szerte 132 régiót tömörít az a szervezet, amelynek vezetésére már második alkalommal választották a sarmasági születésű, 26 éves Nagy Norbertet. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Babeș–Bolyai Tudományegyetem volt hallgatója szakmai pályafutását a Szilágy Megyei Tanácsnál kezdte, ahol gyakornoki program keretében dolgozott, majd sikeresen pályázott egy köztisztviselői állásra a Beruházási és Közprogramok Igazgatóságán.
Később Szilágyi Róbert István, a megyei tanács alelnökének személyes tanácsadója lett, jelenleg pedig kabinetfőnökként tevékenykedik. „Három évvel ezelőtt hallottam először a Regionális Ifjúsági Hálózatról, valamint magáról az Európai Régiók Közgyűléséről (AER) – mindezt a Szilágy Megyei Tanácsnak köszönhetően.
Úgy voltam vele, hogy próba szerencse, és jelentkeztem az alelnöki pozícióra” – elevenítette fel a Krónika érdeklődésére Nagy Norbert. Hozzátette, azóta három év telt el, tele szakmai tapasztalattal, workshopokkal, nemzetközi rendezvényekkel – és ebből immár két cikluson keresztül a szervezet elnökeként tevékenykedhetett.
A szervezet tagjai a Szilágy Megyei Tanácsot is meglátogatták
Fotó: Facebook/Nagy Norbert
„Sokan azt gondolnák, hogy egy ilyen háttérrel – hiszen az AER Európa legnagyobb független régióközi hálózata – biztosan minden adott: infrastruktúra, költségvetés, erőforrások. Az igazság azonban egészen más.
– tagjainkkal együtt szervezzük az eseményeket, projektjeinket pedig az AER-tagok közti szolidaritásnak köszönhetően tudjuk megvalósítani” – magyarázta a szervezet elnöke. Mint kifejtette, a fizikai rendezvényeik finanszírozása is az adott régiók támogatásától függ. Tevékenységük sikere így nagyban múlik az együttműködésen és a közös felelősségvállaláson.
Tavaly első alkalommal népszerűsítették a szilágysági termékeket az Európai Bizottság épületében
Fotó: Facebook/Nagy Norbert
„Ami a személyes motivációmat illeti, mindig is az vezetett, hogy a fiatalok érdekei gyakran háttérbe szorulnak a politikai döntéshozatalban. Különösen igaz ez Romániában, ahol a fiatalok sokszor politikai díszletként jelennek meg, de valós befolyásuk nincs. Innen ered az úgynevezett »YouthWash« fogalma is – amikor a fiatalokat látszólag bevonják egy-egy programba vagy tanácskozásba, de tényleges beleszólásuk, döntési joguk nincs” – hangsúlyozta a szilágysági fiatalember.
Akit ez az igazságtalanság mindig is cselekvésre sarkallt, hiszen már iskolás kora óta kiáll az igazságtalanság, az elnyomás ellen. Mint mondta, talán ezért is áll különösen közel hozzá az egyik kedvenc idézete Platóntól: „Az igazságtalanság legrosszabb formája a színlelt igazságosság.”
Erre vonatkozóan pozitív európai példákat is említett. Rámutatott, Norvégiában például komoly, intézményes erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy a fiatalokat ne csak formálisan, hanem ténylegesen integrálják a döntéshozatalba. Az ifjúsági tanácsok valódi hatáskörrel bírnak, részt vesznek a helyi önkormányzati folyamatokban, sőt nemzeti szinten is ad hoc tanácsadó testületeket hozhatnak létre, amelyeknek visszacsatolást ad a kormányzat.
A szervezet eseményei elősegítik a fiatalok közötti együttműködést és tapasztalatcserét Európa-szerte
Fotó: Facebook/Nagy Norbert
„Ezzel szemben Romániában jelenleg nincs valódi politikai akarat arra, hogy a fiatalokat komolyan bevonjuk bármiféle döntéshozatali mechanizmusba. Pedig ez lenne az alap –
A jövő akkor lesz valóban fenntartható és igazságos, ha már az építésekor jelen vannak azok is, akik majd benne élnek” – hangsúlyozta az ifjúsági hálózat elnöke, akinek vezetése alatt már számos eseményt szerveztek Norvégiában, Belgiumban, Svájcban és Romániában, elősegítve a fiatalok közötti együttműködést és tapasztalatcserét Európa-szerte. Célja pedig továbbra is az, hogy valódi változásokat érjenek el a fiatalokért – a Szilágyságban és egész Európában.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
szóljon hozzá!