A 26 éves Nagy Norbertet második alkalommal választották a Regionális Ifjúsági Hálózat elnökévé
Fotó: Facebook/Nagy Norbert
A jövő akkor lesz valóban fenntartható és igazságos, ha már az építésekor jelen vannak azok is, akik majd benne élnek – vallja Nagy Norbert. A szilágysági fiatalember szerint ennek érdekében a fiataloknak valós beleszólásuk kellene legyen a politikai döntéshozatalba. Ennek romániai és külföldi gyakorlatáról, személyes motivációjáról és szakmai pályafutásáról kérdeztük az Európai Régiók Közgyűlése (AER) által létrehozott Regionális Ifjúsági Hálózat újraválasztott elnökét.
2025. július 15., 07:582025. július 15., 07:58
Európa-szerte 132 régiót tömörít az a szervezet, amelynek vezetésére már második alkalommal választották a sarmasági születésű, 26 éves Nagy Norbertet. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Babeș–Bolyai Tudományegyetem volt hallgatója szakmai pályafutását a Szilágy Megyei Tanácsnál kezdte, ahol gyakornoki program keretében dolgozott, majd sikeresen pályázott egy köztisztviselői állásra a Beruházási és Közprogramok Igazgatóságán.
Később Szilágyi Róbert István, a megyei tanács alelnökének személyes tanácsadója lett, jelenleg pedig kabinetfőnökként tevékenykedik. „Három évvel ezelőtt hallottam először a Regionális Ifjúsági Hálózatról, valamint magáról az Európai Régiók Közgyűléséről (AER) – mindezt a Szilágy Megyei Tanácsnak köszönhetően.
Úgy voltam vele, hogy próba szerencse, és jelentkeztem az alelnöki pozícióra” – elevenítette fel a Krónika érdeklődésére Nagy Norbert. Hozzátette, azóta három év telt el, tele szakmai tapasztalattal, workshopokkal, nemzetközi rendezvényekkel – és ebből immár két cikluson keresztül a szervezet elnökeként tevékenykedhetett.
A szervezet tagjai a Szilágy Megyei Tanácsot is meglátogatták
Fotó: Facebook/Nagy Norbert
„Sokan azt gondolnák, hogy egy ilyen háttérrel – hiszen az AER Európa legnagyobb független régióközi hálózata – biztosan minden adott: infrastruktúra, költségvetés, erőforrások. Az igazság azonban egészen más.
– tagjainkkal együtt szervezzük az eseményeket, projektjeinket pedig az AER-tagok közti szolidaritásnak köszönhetően tudjuk megvalósítani” – magyarázta a szervezet elnöke. Mint kifejtette, a fizikai rendezvényeik finanszírozása is az adott régiók támogatásától függ. Tevékenységük sikere így nagyban múlik az együttműködésen és a közös felelősségvállaláson.
Tavaly első alkalommal népszerűsítették a szilágysági termékeket az Európai Bizottság épületében
Fotó: Facebook/Nagy Norbert
„Ami a személyes motivációmat illeti, mindig is az vezetett, hogy a fiatalok érdekei gyakran háttérbe szorulnak a politikai döntéshozatalban. Különösen igaz ez Romániában, ahol a fiatalok sokszor politikai díszletként jelennek meg, de valós befolyásuk nincs. Innen ered az úgynevezett »YouthWash« fogalma is – amikor a fiatalokat látszólag bevonják egy-egy programba vagy tanácskozásba, de tényleges beleszólásuk, döntési joguk nincs” – hangsúlyozta a szilágysági fiatalember.
Akit ez az igazságtalanság mindig is cselekvésre sarkallt, hiszen már iskolás kora óta kiáll az igazságtalanság, az elnyomás ellen. Mint mondta, talán ezért is áll különösen közel hozzá az egyik kedvenc idézete Platóntól: „Az igazságtalanság legrosszabb formája a színlelt igazságosság.”
Erre vonatkozóan pozitív európai példákat is említett. Rámutatott, Norvégiában például komoly, intézményes erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy a fiatalokat ne csak formálisan, hanem ténylegesen integrálják a döntéshozatalba. Az ifjúsági tanácsok valódi hatáskörrel bírnak, részt vesznek a helyi önkormányzati folyamatokban, sőt nemzeti szinten is ad hoc tanácsadó testületeket hozhatnak létre, amelyeknek visszacsatolást ad a kormányzat.
A szervezet eseményei elősegítik a fiatalok közötti együttműködést és tapasztalatcserét Európa-szerte
Fotó: Facebook/Nagy Norbert
„Ezzel szemben Romániában jelenleg nincs valódi politikai akarat arra, hogy a fiatalokat komolyan bevonjuk bármiféle döntéshozatali mechanizmusba. Pedig ez lenne az alap –
A jövő akkor lesz valóban fenntartható és igazságos, ha már az építésekor jelen vannak azok is, akik majd benne élnek” – hangsúlyozta az ifjúsági hálózat elnöke, akinek vezetése alatt már számos eseményt szerveztek Norvégiában, Belgiumban, Svájcban és Romániában, elősegítve a fiatalok közötti együttműködést és tapasztalatcserét Európa-szerte. Célja pedig továbbra is az, hogy valódi változásokat érjenek el a fiatalokért – a Szilágyságban és egész Európában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!