Varga Judit szerint a magyarság ragaszkodik véráldozattal kivívott szabadságához
Fotó: MTI/Kátai Edit
A magyarság nemet mond az európai birodalom eszméjére, ragaszkodik véráldozattal kivívott szabadságához, és mindenkor a magyar emberek érdekeit helyezi előtérbe határon innen és túl – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Sepsiszentgyörgyön, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen.
2023. március 15., 22:012023. március 15., 22:01
2023. március 15., 22:162023. március 15., 22:16
Varga Judit a város főterén összegyűlt tömeg előtt rámutatott: Európában ma véleményhegemónia épül, az EU nem a sokféleségben, hanem az igazodásban, öncenzúrában egyesül, Brüsszel pedig elhibázott válaszokat ad a mellettünk dúló háborúra: a szankciókkal csak mélyítette a háború okozta károkat, a fegyverszállításokkal és háborús retorikával csak a háborús konfliktus eszkalációját erősíti, ahelyett, hogy azonnali tűzszünetre és békére törekedne. Az MTI által idézett tárcavezető rámutatott, a magyarok viszont egyenlő nemzetek önkéntes együttműködésében hisznek és a 48-as elődökhöz hasonlóan ma is békét, szabadságot és egyetértést akarnak.
Mint mondta, a magyarság a szabadság és pluralizmus pártján áll, elfogadja a világnézetek és álláspontok sokféleségét és magától értetődőnek tartja, hogy képviselhesse sajátját. Szerinte olyan Európai Unióra van szükség, amely nem gúzsba köti a nemzeteket, hanem valódi támogatást nyújt számukra és hagyja, hogy kiteljesedjenek. Az Európai Unió jövője szerinte attól függ, hogy képes lesz-e hidat építeni azok között, akik eltérően gondolkodnak Európáról és a világról.
Fotó: Bodor Tünde
Varga Judit leszögezte: Magyarország kormánya a 2022-es áprilisi választásokon és népszavazáson szerzett egyedülállóan erős mandátuma alapján a magyar emberek egyértelmű akaratát képviselve áll ki a békéért, a gyermekek lelkéért, a szuverenitás megvédéséért.
Antal Árpád szerint a Kárpát-medencében egyazon nyelvet beszélő, egyazon kultúrát ápoló magyarság egy testet alkot, amelynek ma Kárpátalján dobog a szíve. „Mindannyian érezzük a fájdalmat, beleborzongunk minden ágyúlövésbe, minden tank átgyalogol rajtunk is. A kárpátaljai magyar testvéreink ma vérüket adják azért az országért, amely nem tiszteli őket” – jelentette ki a háromszéki város elöljárója a távirati iroda szerint.
Rámutatott, a 20. század világégései utáni békével új államok jöttek létre – Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Szovjetunió, Románia –, de majdnem az össze szétesett, mert nem tisztelték egymást az ott élő emberek. „Az, hogy Románia még egyben van, a mi érdemünk is. Mert nem akartunk konfliktust, nem akartunk véráldozatot, nem akartunk árva gyermekeket, magukra maradott anyákat. Mi nem az ellenségeskedést, hanem a demokratikus utat választottuk, mert a jogérvényesítésnek több eszköze lehet. Van, ahol háborúval és konfliktusokkal próbálják megoldani a kisebbségi kérdést, van, ahol a párbeszédet választják, ahogyan mi is” – hangoztatta Antal Árpád.
Antal Árpád: „Az, hogy Románia még egyben van, a mi érdemünk is”
Fotó: Bodor Tünde
A polgármester kifejtette: az erdélyi magyarság nem a rombolásban, hanem az építkezésben, a kölcsönös tiszteletben, a békés együttélésben érdekelt, de „nem enged a 48-ból”, és tiszteletet vár Romániától. „Erdély, Székelyföld, Szentgyörgy az otthonunk. Anyanyelvünk magyar, hitünk az Istené, a szívünk pedig a szabadságé. Mindennap meg fogunk küzdeni érte és megvédjük, mert szeretjük szülőföldünket. Nem kicsit, nagyon!” – zárta a magyar nemzeti ünnepen mondott beszédét Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!