Varga Judit szerint a magyarság ragaszkodik véráldozattal kivívott szabadságához
Fotó: MTI/Kátai Edit
A magyarság nemet mond az európai birodalom eszméjére, ragaszkodik véráldozattal kivívott szabadságához, és mindenkor a magyar emberek érdekeit helyezi előtérbe határon innen és túl – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Sepsiszentgyörgyön, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen.
2023. március 15., 22:012023. március 15., 22:01
2023. március 15., 22:162023. március 15., 22:16
Varga Judit a város főterén összegyűlt tömeg előtt rámutatott: Európában ma véleményhegemónia épül, az EU nem a sokféleségben, hanem az igazodásban, öncenzúrában egyesül, Brüsszel pedig elhibázott válaszokat ad a mellettünk dúló háborúra: a szankciókkal csak mélyítette a háború okozta károkat, a fegyverszállításokkal és háborús retorikával csak a háborús konfliktus eszkalációját erősíti, ahelyett, hogy azonnali tűzszünetre és békére törekedne. Az MTI által idézett tárcavezető rámutatott, a magyarok viszont egyenlő nemzetek önkéntes együttműködésében hisznek és a 48-as elődökhöz hasonlóan ma is békét, szabadságot és egyetértést akarnak.
Mint mondta, a magyarság a szabadság és pluralizmus pártján áll, elfogadja a világnézetek és álláspontok sokféleségét és magától értetődőnek tartja, hogy képviselhesse sajátját. Szerinte olyan Európai Unióra van szükség, amely nem gúzsba köti a nemzeteket, hanem valódi támogatást nyújt számukra és hagyja, hogy kiteljesedjenek. Az Európai Unió jövője szerinte attól függ, hogy képes lesz-e hidat építeni azok között, akik eltérően gondolkodnak Európáról és a világról.
Fotó: Bodor Tünde
Varga Judit leszögezte: Magyarország kormánya a 2022-es áprilisi választásokon és népszavazáson szerzett egyedülállóan erős mandátuma alapján a magyar emberek egyértelmű akaratát képviselve áll ki a békéért, a gyermekek lelkéért, a szuverenitás megvédéséért.
Antal Árpád szerint a Kárpát-medencében egyazon nyelvet beszélő, egyazon kultúrát ápoló magyarság egy testet alkot, amelynek ma Kárpátalján dobog a szíve. „Mindannyian érezzük a fájdalmat, beleborzongunk minden ágyúlövésbe, minden tank átgyalogol rajtunk is. A kárpátaljai magyar testvéreink ma vérüket adják azért az országért, amely nem tiszteli őket” – jelentette ki a háromszéki város elöljárója a távirati iroda szerint.
Rámutatott, a 20. század világégései utáni békével új államok jöttek létre – Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Szovjetunió, Románia –, de majdnem az össze szétesett, mert nem tisztelték egymást az ott élő emberek. „Az, hogy Románia még egyben van, a mi érdemünk is. Mert nem akartunk konfliktust, nem akartunk véráldozatot, nem akartunk árva gyermekeket, magukra maradott anyákat. Mi nem az ellenségeskedést, hanem a demokratikus utat választottuk, mert a jogérvényesítésnek több eszköze lehet. Van, ahol háborúval és konfliktusokkal próbálják megoldani a kisebbségi kérdést, van, ahol a párbeszédet választják, ahogyan mi is” – hangoztatta Antal Árpád.
Antal Árpád: „Az, hogy Románia még egyben van, a mi érdemünk is”
Fotó: Bodor Tünde
A polgármester kifejtette: az erdélyi magyarság nem a rombolásban, hanem az építkezésben, a kölcsönös tiszteletben, a békés együttélésben érdekelt, de „nem enged a 48-ból”, és tiszteletet vár Romániától. „Erdély, Székelyföld, Szentgyörgy az otthonunk. Anyanyelvünk magyar, hitünk az Istené, a szívünk pedig a szabadságé. Mindennap meg fogunk küzdeni érte és megvédjük, mert szeretjük szülőföldünket. Nem kicsit, nagyon!” – zárta a magyar nemzeti ünnepen mondott beszédét Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!