Szilágyi Zsolt szerint az összefogás nagy előnye lenne, hogy sikerülne a passzív polgárokat is mozgósítani
Fotó: Bálint Eszter
Még bízik abban Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, hogy sikerül tárgyalóasztalhoz ülni a másik két erdélyi magyar párttal, és létrejön az összefogás az európai parlamenti választásokra.
2019. január 31., 16:452019. január 31., 16:45
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is hárompárti magyar koalíciót szorgalmaz a májusban esedékes európai parlamenti választásokra – jelentette ki csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt, az alakulat elnöke. Mint mondta, még mindig arra várnak, hogy tárgyalóasztalhoz ülhessenek az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőivel, hogy a témáról egyeztessenek.
Az RMDSZ kész együttműködni a Magyar Polgári Párttal (MPP) az európai parlamenti (EP) választásokon, de nem fogadja el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) javaslatát, hogy alkossanak hárompárti választási koalíciót.
Szilágyi szerint viszont az összefogás nagy előnye lenne, hogy sikerülne a passzív polgárokat is mozgósítani, akik eltávolodtak a közélettől. Ugyanakkor – tette hozzá – a magyarok körében az országosnál is magasabb az euroszkeptikusok aránya, így mindenképp jó „felhajtó ereje” lehetne az egységes fellépésnek. Emlékeztetett, a Brexit nyomán Romániának eggyel több hely jut az EP-ben, közös erővel tehát egyáltalán nem zárható ki a három képviselő bejuttatása a brüsszeli plénumba.
„Az RMDSZ legfőbb kifogása az identitásvesztés. Kelemen Hunor tapasztalt politikus, világosan látja, hogy ha a bukaresti koalíció nem okoz kárt, akkor a magyar pártokkal való összefogás nem hogy nem okozna kárt, ellenkezőleg: megerősítené mindhárom alakulat identitását” – fogalmazott az EMNP elnöke, aki szerint március második feléig mindenképp döntésnek kell születnie a kérdésben.
Nem hajlik a közösködésre az RMDSZ az európai parlamenti választás vonatkozásában: a szövetség nem ad befutóhelyet az MPP-nek, ugyanakkor hárompárti koalíciót sem akar létrehozni az EMNP javaslatára.
Felidézte, hogy 2009-ben az összefogás listája is nagyobb mozgósító erővel bírt, mint az első, 2007-es EP-választás, amikor az RMDSZ mellett Tőkés László függetlenként szállt versenybe. „Koalíciót javasolunk, és van jelöltünk. Megyünk tovább ezen az úton” – összegzett Szilágyi Zsolt, aki amúgy az alakulat választmányának döntése szerint az EMNP jelöltje lenne a közös listán.
Kiállnak a MOGYE-ért
Beadvánnyal készül fordulni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés ellehetetlenítése miatt a román állami intézményekhez – köztük a diszkriminációellenes tanácshoz, az ombudsmanhoz és az oktatási minisztériumhoz – annak érdekében, hogy megszűnjön a diszkrimináció, és egyúttal az európai intézményeket is értesítik a történésekről – jelentette be csütörtökön Szilágyi Zsolt pártelnök. Mint hangsúlyozta, miközben Románia az EU-ban a diszkrimináció ellen van, itthon az etnikai és a vallási alapú diszkriminációt támogatja. A néppárti politikus szerint a kormánynak be kell avatkoznia, akár a rektor eltávolításával, hiszen a multikulturális jelleget törvény írja elő, és attól ez nem szűnt meg, hogy a MOGYE egybeolvadt a Petru Maior Tudományegyetemmel. „Ha a kormány inkompetens vagy rosszakaratú, kérjük Klaus Johannis államfő közbelépését, mint közvetítő” – szögezte le Szilágyi.
Emlékeztetett egyúttal, hogy a tavaly az önálló magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészképzésért összegyűjtött aláírásokat nem sikerült átadniuk az oktatási miniszternek, ezért szerdán újabb levélben kérték a szaktárcát, hogy vegye át a több mint 15 ezer kézjegyet tartalmazó űrlapokat. Szilágyi leszögezte, továbbra is érvényes az MPP-vel közösen megfogalmazott meghívásuk a hárompárti egyeztetésre, mivel „ahogyan az egyik diák is megfogalmazta, ez politikai, nem pedig tanügyi kérdés”. „Harminc évvel ezelőtt, 1990-ben a MOGYE magyar diákjai sztrájkot hirdettek jogaikért, a helyzet csak rosszabb lett. Merre tart Románia?” – tette fel a költői kérdést a néppárt elnöke, szolidaritásról biztosítva a MOGYE magyar hallgatóit.
Magyar tanügyi autonómiát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem eredeti formájában való helyreállítását követelte az Európai Parlamentben (EP) Tőkés László erdélyi képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!