Szilágyi Zsolt szerint az összefogás nagy előnye lenne, hogy sikerülne a passzív polgárokat is mozgósítani
Fotó: Bálint Eszter
Még bízik abban Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, hogy sikerül tárgyalóasztalhoz ülni a másik két erdélyi magyar párttal, és létrejön az összefogás az európai parlamenti választásokra.
2019. január 31., 16:452019. január 31., 16:45
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is hárompárti magyar koalíciót szorgalmaz a májusban esedékes európai parlamenti választásokra – jelentette ki csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt, az alakulat elnöke. Mint mondta, még mindig arra várnak, hogy tárgyalóasztalhoz ülhessenek az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőivel, hogy a témáról egyeztessenek.
Az RMDSZ kész együttműködni a Magyar Polgári Párttal (MPP) az európai parlamenti (EP) választásokon, de nem fogadja el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) javaslatát, hogy alkossanak hárompárti választási koalíciót.
Szilágyi szerint viszont az összefogás nagy előnye lenne, hogy sikerülne a passzív polgárokat is mozgósítani, akik eltávolodtak a közélettől. Ugyanakkor – tette hozzá – a magyarok körében az országosnál is magasabb az euroszkeptikusok aránya, így mindenképp jó „felhajtó ereje” lehetne az egységes fellépésnek. Emlékeztetett, a Brexit nyomán Romániának eggyel több hely jut az EP-ben, közös erővel tehát egyáltalán nem zárható ki a három képviselő bejuttatása a brüsszeli plénumba.
„Az RMDSZ legfőbb kifogása az identitásvesztés. Kelemen Hunor tapasztalt politikus, világosan látja, hogy ha a bukaresti koalíció nem okoz kárt, akkor a magyar pártokkal való összefogás nem hogy nem okozna kárt, ellenkezőleg: megerősítené mindhárom alakulat identitását” – fogalmazott az EMNP elnöke, aki szerint március második feléig mindenképp döntésnek kell születnie a kérdésben.
Nem hajlik a közösködésre az RMDSZ az európai parlamenti választás vonatkozásában: a szövetség nem ad befutóhelyet az MPP-nek, ugyanakkor hárompárti koalíciót sem akar létrehozni az EMNP javaslatára.
Felidézte, hogy 2009-ben az összefogás listája is nagyobb mozgósító erővel bírt, mint az első, 2007-es EP-választás, amikor az RMDSZ mellett Tőkés László függetlenként szállt versenybe. „Koalíciót javasolunk, és van jelöltünk. Megyünk tovább ezen az úton” – összegzett Szilágyi Zsolt, aki amúgy az alakulat választmányának döntése szerint az EMNP jelöltje lenne a közös listán.
Kiállnak a MOGYE-ért
Beadvánnyal készül fordulni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés ellehetetlenítése miatt a román állami intézményekhez – köztük a diszkriminációellenes tanácshoz, az ombudsmanhoz és az oktatási minisztériumhoz – annak érdekében, hogy megszűnjön a diszkrimináció, és egyúttal az európai intézményeket is értesítik a történésekről – jelentette be csütörtökön Szilágyi Zsolt pártelnök. Mint hangsúlyozta, miközben Románia az EU-ban a diszkrimináció ellen van, itthon az etnikai és a vallási alapú diszkriminációt támogatja. A néppárti politikus szerint a kormánynak be kell avatkoznia, akár a rektor eltávolításával, hiszen a multikulturális jelleget törvény írja elő, és attól ez nem szűnt meg, hogy a MOGYE egybeolvadt a Petru Maior Tudományegyetemmel. „Ha a kormány inkompetens vagy rosszakaratú, kérjük Klaus Johannis államfő közbelépését, mint közvetítő” – szögezte le Szilágyi.
Emlékeztetett egyúttal, hogy a tavaly az önálló magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészképzésért összegyűjtött aláírásokat nem sikerült átadniuk az oktatási miniszternek, ezért szerdán újabb levélben kérték a szaktárcát, hogy vegye át a több mint 15 ezer kézjegyet tartalmazó űrlapokat. Szilágyi leszögezte, továbbra is érvényes az MPP-vel közösen megfogalmazott meghívásuk a hárompárti egyeztetésre, mivel „ahogyan az egyik diák is megfogalmazta, ez politikai, nem pedig tanügyi kérdés”. „Harminc évvel ezelőtt, 1990-ben a MOGYE magyar diákjai sztrájkot hirdettek jogaikért, a helyzet csak rosszabb lett. Merre tart Románia?” – tette fel a költői kérdést a néppárt elnöke, szolidaritásról biztosítva a MOGYE magyar hallgatóit.
Magyar tanügyi autonómiát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem eredeti formájában való helyreállítását követelte az Európai Parlamentben (EP) Tőkés László erdélyi képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!