Szilágyi Zsolt szerint az összefogás nagy előnye lenne, hogy sikerülne a passzív polgárokat is mozgósítani
Fotó: Bálint Eszter
Még bízik abban Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, hogy sikerül tárgyalóasztalhoz ülni a másik két erdélyi magyar párttal, és létrejön az összefogás az európai parlamenti választásokra.
2019. január 31., 16:452019. január 31., 16:45
2019. február 09., 13:142019. február 09., 13:14
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is hárompárti magyar koalíciót szorgalmaz a májusban esedékes európai parlamenti választásokra – jelentette ki csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt, az alakulat elnöke. Mint mondta, még mindig arra várnak, hogy tárgyalóasztalhoz ülhessenek az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőivel, hogy a témáról egyeztessenek.
Az RMDSZ kész együttműködni a Magyar Polgári Párttal (MPP) az európai parlamenti (EP) választásokon, de nem fogadja el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) javaslatát, hogy alkossanak hárompárti választási koalíciót.
Szilágyi szerint viszont az összefogás nagy előnye lenne, hogy sikerülne a passzív polgárokat is mozgósítani, akik eltávolodtak a közélettől. Ugyanakkor – tette hozzá – a magyarok körében az országosnál is magasabb az euroszkeptikusok aránya, így mindenképp jó „felhajtó ereje” lehetne az egységes fellépésnek. Emlékeztetett, a Brexit nyomán Romániának eggyel több hely jut az EP-ben, közös erővel tehát egyáltalán nem zárható ki a három képviselő bejuttatása a brüsszeli plénumba.
„Az RMDSZ legfőbb kifogása az identitásvesztés. Kelemen Hunor tapasztalt politikus, világosan látja, hogy ha a bukaresti koalíció nem okoz kárt, akkor a magyar pártokkal való összefogás nem hogy nem okozna kárt, ellenkezőleg: megerősítené mindhárom alakulat identitását” – fogalmazott az EMNP elnöke, aki szerint március második feléig mindenképp döntésnek kell születnie a kérdésben.
Nem hajlik a közösködésre az RMDSZ az európai parlamenti választás vonatkozásában: a szövetség nem ad befutóhelyet az MPP-nek, ugyanakkor hárompárti koalíciót sem akar létrehozni az EMNP javaslatára.
Felidézte, hogy 2009-ben az összefogás listája is nagyobb mozgósító erővel bírt, mint az első, 2007-es EP-választás, amikor az RMDSZ mellett Tőkés László függetlenként szállt versenybe. „Koalíciót javasolunk, és van jelöltünk. Megyünk tovább ezen az úton” – összegzett Szilágyi Zsolt, aki amúgy az alakulat választmányának döntése szerint az EMNP jelöltje lenne a közös listán.
Kiállnak a MOGYE-ért
Beadvánnyal készül fordulni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés ellehetetlenítése miatt a román állami intézményekhez – köztük a diszkriminációellenes tanácshoz, az ombudsmanhoz és az oktatási minisztériumhoz – annak érdekében, hogy megszűnjön a diszkrimináció, és egyúttal az európai intézményeket is értesítik a történésekről – jelentette be csütörtökön Szilágyi Zsolt pártelnök. Mint hangsúlyozta, miközben Románia az EU-ban a diszkrimináció ellen van, itthon az etnikai és a vallási alapú diszkriminációt támogatja. A néppárti politikus szerint a kormánynak be kell avatkoznia, akár a rektor eltávolításával, hiszen a multikulturális jelleget törvény írja elő, és attól ez nem szűnt meg, hogy a MOGYE egybeolvadt a Petru Maior Tudományegyetemmel. „Ha a kormány inkompetens vagy rosszakaratú, kérjük Klaus Johannis államfő közbelépését, mint közvetítő” – szögezte le Szilágyi.
Emlékeztetett egyúttal, hogy a tavaly az önálló magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészképzésért összegyűjtött aláírásokat nem sikerült átadniuk az oktatási miniszternek, ezért szerdán újabb levélben kérték a szaktárcát, hogy vegye át a több mint 15 ezer kézjegyet tartalmazó űrlapokat. Szilágyi leszögezte, továbbra is érvényes az MPP-vel közösen megfogalmazott meghívásuk a hárompárti egyeztetésre, mivel „ahogyan az egyik diák is megfogalmazta, ez politikai, nem pedig tanügyi kérdés”. „Harminc évvel ezelőtt, 1990-ben a MOGYE magyar diákjai sztrájkot hirdettek jogaikért, a helyzet csak rosszabb lett. Merre tart Románia?” – tette fel a költői kérdést a néppárt elnöke, szolidaritásról biztosítva a MOGYE magyar hallgatóit.
Magyar tanügyi autonómiát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem eredeti formájában való helyreállítását követelte az Európai Parlamentben (EP) Tőkés László erdélyi képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!