Feltételezések szerint három brüsszeli mandátumot érhet, ha jelentős mértékben sikerülne mozgósítani az erdélyi magyar választókat
Fotó: Wikipédia
Nem hajlik a közösködésre az RMDSZ az európai parlamenti választás vonatkozásában: a szövetség nem ad befutóhelyet az MPP-nek, ugyanakkor hárompárti koalíciót sem akar létrehozni az EMNP javaslatára. A polgári párt vezetője azzal magyarázza a szövetség álláspontját, hogy az RMDSZ „nyeregben érzi magát”.
2019. január 23., 11:092019. január 23., 11:09
A tíz évvel ezelőtti összefogással ellentétben az idén rendezendő európai parlamenti választáson nemigen körvonalazódik együttműködés az erdélyi magyar politikai alakulatok között. Bár a közelmúltban az RMDSZ két megkeresést is kapott a megmérettetésen (ennek időpontját még nem tűzték ki, de várhatóan májusban rendezik) való közös szerepléssel kapcsolatban – a Magyar Polgári Párt (MPP) befutóhelyet, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hárompárti választási koalíciót javasolt –, a szövetség a jelek szerint elhárítja a kezdeményezéseket.
Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök a néppárt javaslatával kapcsolatban lapunknak elmondta,
éppen ezért érdemben nem tud reagálni a nyilatkozatra. „Megtörténhet, hogy olyan összefogás listájára gondolt, amelyen az RMDSZ keretében, jele alatt indulnak jelöltek, de nem akarok találgatni. Ha igényt tartanak rá, készek vagyunk tárgyalni a javaslatról az EMNP-vel” – nyilatkozta a Krónikának Porcsalmi. Az MPP által kért befutóhely kapcsán az ügyvezető elnök elmondta, a polgári alakulattal – amellyel politikai együttműködési szövetséget ápol az RMDSZ – hosszú távon terveznek, de nem tudnak eleget tenni a párt igényének.
– szögezte le az RMDSZ-es politikus, hozzátéve: mindezt egyértelművé tették az MPP számára is.
Egyébként
Ezekre egyaránt pályázik a jelenlegi két eurohonatya, Sógor Csaba és Winkler Gyula, továbbá Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök és Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, és szintén befutóhelyet kér elnöke, Oltean Csongor számára a szövetséggel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért).
Mezei János, a polgári alakulat vezetője a felmerült forgatókönyvek kapcsán úgy véli, a legjobb megoldás a hárompárti koalíció lenne, ez a formula biztosítaná ugyanis az erdélyi magyarok legátfogóbb képviseletét, ugyanakkor hozzájárulna a leghatékonyabb mozgósításhoz is. Gyergyószentmiklós volt polgármestere lapunknak elmondta, bár nem ők kezdeményezték, hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni a koalíciós javaslatról, e téren azonban szerinte az RMDSZ hatáskörébe tartozik a döntés. Mezei úgy fogalmazott: a politikai realitást figyelembe véve
„Az RMDSZ vezetői nehezen hajlanak ennek átengedésére, mert erőt éreznek magukban, nyeregben érzik magukat. Nekünk az a célunk, hogy politikailag megerősödjünk, súlyosabb tényezővé váljunk az erdélyi magyar politikában, hogy ne lehessen félresöpörni a hasonló igényeinket. Még tárgyalunk a befutóhely kérdéséről, nem mondtunk le erről” – nyilatkozta lapunknak a polgári alakulat élére tavaly októberben megválasztott politikus.
Az EMNP – amely az előző, 2014-es megmérettetés előtt is felvetette a koalíció ötletét, de nem járt sikerrel – szerint fontos lenne, ha az erdélyi magyarok összevonhatnák az erejüket az idei EP-választáson. Szilágyi Zsolt elnök tegnap lapunknak elmondta, alakulata választmányának múlt hétvégi ülésén
A politikus felhívta a figyelmet, hogy az EP-választásokra vonatkozó törvény az egyetlen Romániában, amely nem ír elő emelt küszöböt, vagyis koalíciók esetében is az ötszázalékos bejutási küszöb érvényes. „A lehetőség tehát adott, csupán a politikai akaraton múlik minden. Bízom abban, hogy az RMDSZ részéről pozitív fogadtatásban részesül a javaslat, és elkezdődhetnek az egyeztetések” – nyilatkozta a Krónikának a néppárti elnök, hozzátéve: az EP-választás az a megmérettetés, amelynek esetében az erdélyi magyar politikai alakulatoknak félre kell tenniük a vitáikat az erősebb brüsszeli képviselet érdekében. Szilágyi emlékeztetett, hogy
szerinte azonban a megfelelő mozgósítás annál is inkább növeli a harmadik mandátum visszaszerzésének esélyeit, hogy a Nagy-Britanniának az EU-ból való kiválása nyomán Románia a jelenlegi 32 EP-képviselői mandátumhoz képest eggyel többre lesz jogosult. (Az Európai Parlament képviselőinek száma 751-ről 705-re csökken a Brexitet követően). Kérdésünkre, hogy az összefogás elmaradása esetén az EMNP fontolgatja-e az önálló indulást az EP-választáson, Szilágyi Zsolt elmondta, ezt az eshetőséget abban az esetben vizsgálják meg, ha az RMDSZ-től elutasító választ kapnak.
Szavazatmaximálást eredményez az együttműködés
A Románia uniós csatlakozása után, 2007 novemberében rendezett EP-megmérettetésen nem jött létre a magyar–magyar összefogás, így az RMDSZ és Tőkés László akkori református püspök külön indult. Az RMDSZ 282 ezer szavazatot kapott (5,52 százalék), ami két képviselői mandátumot hozott a konyhára: a Frunda Györgyét és a Sógor Csabáét. (Frunda a választás után visszalépett, és a harmadik helyet elfoglaló Winkler Gyula követte). Tőkés egyedüli független jelöltként 176 ezer szavazatot begyűjtve (3,44 százalék) szerzett mandátumot. A 2009-es választáson az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) magyarösszefogás-lista kampánynéven, de RMDSZ-színekben összeállított listája három képviselőt – Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba – juttatott be az uniós törvényhozásba. A közös lista 431 ezer voksot kapott, ami a leadott szavazatok 8,92 százalékát jelentette. Az öt évvel később, 2014-ben rendezett uniós megmérettetésen már nem ismétlődött meg a magyar együttműködés: miközben Tőkés László a Fidesz listáján szerzett újabb mandátumot, az RMDSZ 350 ezer voksot szerzett (6,3 százalék), ami két mandátumra volt elegendő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
A következő évtized elején kezdődhet a Bukarest–Kolozsvár–Budapest nagy sebességű vasút romániai tervezése, és 2040 környékén valósulhat meg.
A pirotechnikai eszközök használata terén egy augusztusi törvénymódosítás során számos szigorítást vezettek be. Nemcsak súlyos pénzbírságot, hanem bűnvádi eljárást és börtönbüntetést is kockáztat, aki az új szabályokat áthágja a tűzijátékok terén.
Szinte ki-be járt a nagyváradi rendőrségi fogdába az az 51 éves margittai férfi, akit az elmúlt napokban többször is lopáson értek, míg végül a bíróság elrendelte 30 napos előzetes letartóztatását.
Ezzel „helyreáll” a rend a Temes megyei településen, ahol eddig is használatban voltak a magyar megnevezések, de egy újszentesi lakos „feljelentése” nyomán eltávolították azokat.
A Bihar megyei ügyészség vádat emelt csütörtökön Alina Ștefanovic orvosnő, a nagyváradi katonai kórház kardiológiai osztályának vezetője ellen csúszópénz folytatólagos elfogadása miatt.
Egy 26 éves Szatmár megyei férfi holttestét találták meg csütörtökön a kolozsvári Györgyfalvi lakónegyed egyik tavában.
Többméteres angyalok, magyarul is felcsendülő karácsonyi énekek, zenére komponált fényerdő, Hold-installáció, fénybuszos városnézés varázsol ünnepi fényt Kolozsvárra. A kincses város több vásárral és adventi jótékonysági programokkal várja a látogatókat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás