Kóstoló. A székelyföldi Ákovita pálinkaversenyről is díjjal tért haza a szatmári gazda
Fotó: Veres Nándor
A Szatmár megyei Év pálinkatermelője díjat tavaly decemberben Hornyák Tibor sárközújlaki pálinkafőző mesternek ítélte oda a Partiumi Falugazdász Hálózat. Az utóbbi tíz esztendőben erdélyi, délvidéki és magyarországi versenyekről számos éremmel hazatérő gazda szerint a romániai gyümölcspárlat-készítőket a kormány a szürke- és feketegazdaság szélére sodorta.
2024. január 28., 18:502024. január 28., 18:50
2024. január 28., 19:462024. január 28., 19:46
A szatmári pálinkák hagyományosan jól szerepelnek az erdélyi és a Kárpát-medencei pálinkaversenyeken. Fodor István Szatmár megyei falugazdász szerint a megyéből 10-15 magánfőző vagy bérfőzető gazda méretkezik meg rendszeresen a különböző versenyeken, és még nem fordult elő, hogy valamilyen díjjal ne térjenek haza.
A sárközújlaki gazda a legtöbb erdélyi párlatkészítőtől eltérően nem öndidakta módon sajátította el a pálinkafőzést, hanem fiatalkorában tanult szakmája. Szaklíceum után a Szatmár megyei állami szeszipari vállalat helyi, sárközújlaki üzemében helyezkedett el, majd később a privatizált avasfelsőfalui szeszgyár alkalmazottjaként dolgozott, ahol szintén gabonából készítették a párlatokat. A nagy váltás 2009-ben következett be, amikor a nagyapja el akarta adni a család szárazon álló pálinkafőző üstjét. Unokája eldöntötte, hogy felhagy munkahelyével, és itthon folytatja a párlatkészítést.
Díjazott sárközújlaki pálinkák
Fotó: Makkay József
Fodor István falugazdász kíséretében a sárközújlaki portán vesszük számba a többszörösen díjnyertes pálinkafőző munkáját. A nappaliban az erdélyi, délvidéki és magyarországi versenyekről hozott díjak sorakoznak. Vendéglátóm kiteszi az asztalra legkedveltebb pálinkáit. Az elmúlt években szilva, alma, birs, körte és sárgamuskotály törkölypálinkája kapott díjat.
Az utóbbi húsz esztendőben nagyot fejlődött a partiumi és az erdélyi pálinkák minősége, amit a Kárpát-medencei versenyek díjözöne igazol. Egyre több a versenyekre benevezett pálinka, a párlatoknak ádáz versenyhelyzetben kell helytállniuk a bírálóbizottságok előtt. Az erdélyi pálinkák minőségének látványos fejlődésével azonban semmit nem tudnak kezdeni az állami hatóságok. Hornyák Tibor szerint Romániában a pálinkafőzés kényes téma, mert az egész ágazatatot betolták a szürke- és feketegazdaság árnyékába.
Hornyák Tibor pálinkafőző mester 18 éves korától dolgozik a szakmában
Fotó: Makkay József
„Az ország 2007-es uniós csatlakozása óta egységes elbírálás alá esnek a nagyüzemi gabonaszeszfőzdék és a kisüzemi, házi gyümölcspárlat-készítő üstök. Minden termelő egyformán adózik, ez viszont a kisvállalkozók számára megfizethetetlen.
Ezt a hatalmas adót nem lehet az emberekkel megfizettetni, mert akkor senki nem főzne pálinkát” – magyarázza a szatmári gazda.
A szatmári gazda legértékesebbnek tartott Champion-díját egy muskotály törkölypálinkáért kapta
Fotó: Makkay József
Hosszú évekkel ezelőtt, az uniós csatlakozási tárgyalások során kellett volna keresztülvinni a romániai pálinkafőző gazdák elvárásait, de ez elmaradt. Az ügyben érdekelt minisztériumok azóta sem találnak megoldást a pálinkafőzőket tömörítő érkedvédelmi szervezetek, egyesületek követeléseire.
Hornyák szerint az utóbbi évtizedben több pálinkafőző delegáció is járt Brüsszelben, idehaza pedig törvénytervezet született az ügy rendezésére, de egyelőre nincs előrelépés. Ennek előfeltétele, hogy a román kormány megállapodjon az Európai Bizottsággal arról, hogy a kisüzemi párlatkészítés más besorolás alá essen, mint a nagyüzemi, így a gazdák kedvezőbb adózásban részesülnének.
Amíg ez megszületik, marad a „mindenki úgy boldogul, ahogyan tud” nevű jól ismert szlogen. Mivel hivatalosan nem lehet forgalmazni, a kiváló minőségű, díjnyertes háztáji, kisüzemi pálinka ismerősök, barátok, rokonok között talál vevőre a kereskedelemben kapható, zárjegyes pálinkák árának harmadáért.
A zentai pálinkaversenyről 2. helyezéssel térhetett haza a szatmári gazda
Fotó: Makkay József
Hornyák Tibor pálinkafőző mester szezonja tavasszal, a földieperrel kezdődik. A korai gyümölcsből készülő cefre érlelése minimális, 7-10 napos időszakot igényel. A földieperből készülő párlat hozama azonban a fele a jó minőségű alma- vagy szilvacefrének. Időrendi sorrendben következik a cseresznye, meggy, kajszi, szilva, körte, alma és birs, attól függően, melyik gyümölcsből milyen a termés.
A szakember szerint ötven fok fölött eltűnik, vagy alig érződik a gyümölcszamat. Az új trendhez való igazodást ma már a bérfőzésre érkezők is elfogadják.
A sárközújlaki pálinkafőző üstökben készülnek a megye legjobb pálinkái
Fotó: Hornyák Tibor
Vendéglátóm szerint míg a kommunizmus évtizedeiben a magas állami vám miatt jó teljesítmény volt, ha valaki húsz liter pálinkával ment haza, ma ritka, aki száz liter pálinkánál kevesebbet főz. Az emberek összegyűjtik a gyümölcsösök termését, és van, aki több száz kg barackot, körtét vagy lédús almát vásárol, és a cefrét kifőzi, így a család pálinkakészlete több évre elegendő.
A kertészkedéssel, fóliaházi primőrtermesztéssel is foglalkozó Hornyák Tibor számára a párlatkészítés a fő szenvedélye.
Búcsúzóul elmondja: bízik benne, hogy előbb-utóbb az erdélyi kisüzemi párlatkészítés is elnyeri méltó helyét, amivel a gazdák és a román állam is jól járna.
Tisztálás után a vederbe csorog a kész pálinka
Fotó: Hornyák Tibor
A Gyulai Pálinka Manufaktúra Magyarország egyik leghíresebb pálinkafőző műhelye. Kolozsvári bemutatójukon beszélgettünk Fabulya Attila okleveles pálinkabírálóval a magyar gyümölcspárlatok Kárpát-medencei és nemzetközi megítéléséről.
Egyre nagyobb az erdélyi gyümölcspárlatok népszerűsége. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő ÁKOVITA pálinkaverseny megmutatta, hogy az erdélyi gyümölcspárlatok a legjobbak közé tartoznak Kelet-Európában. Szakemberekkel jártuk körül a témát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban tartották az erdélyi magyar iskolák tanévnyitó ünnepségét a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervezésében.
Elkobozták az autóját annak a 18 éves kolozsvári fiatalnak, akit rövid időn belül háromszor is jogosítvány nélkül vezetésen értek tetten.
Az intézmény az RMDSZ kezdeményezésére elindított, a fejlesztési minisztérium által finanszírozott országos bölcsődeépítési program keretében valósult meg.
A brit uralkodóról nevezi el a Brassó megyei Sirneán kialakítandó angol pubját Charlie Ottley.
Több mint 17 millió lejes beruházás révén újul meg Erdély utolsó tényleges fejedelmének, I. Apafi Mihálynak otthona, a Szeben megyei Erzsébetvárosban található Apafi-kastély.
SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly Csaba büntetőügyének hátterében. Kolozsvári sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Sokan adtak hangot nemtetszésüknek azt követően, hogy kiderült: a Kolozs megyei tanfelügyelőség átiratot küldött a megye oktatási intézményeinek a tanévkezdő Te Deum istentiszteleten való részvételről.
Kolozsvárban betiltják a játékgépeket és az egyéb fizikai helyszíneken működő szerencsejátékokat – a kincses város képviselő-testülete pénteken elfogadta azt a határozattervezetet, amely előírja ezek tevékenységének betiltását a város területén.
Ki kellett lőni egy medvét Brassópojánán, mivel veszélyeztette a turisták testi épségét.
Új táska, tolltartó és cipő nélkül is meghaladhatja az ötszáz lejt a tanévkezdés. Egy szülő költségeit vettük számba, egy pedagógust pedig arról kérdeztünk, min lehet spórolni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!