Az erdélyi pálinka a legjobbak közé tartozik a Kárpát-medencében
Fotó: Kocsis-Boldizsár János
Egyre nagyobb az erdélyi gyümölcspárlatok népszerűsége. A Csíkszeredában immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő ÁKOVITA Kárpát-medencei pálinkaverseny megmutatta, hogy az erdélyi gyümölcspárlatok a legjobbak közé tartoznak Kelet-Európában. Ám a sikerek ellenére a romániai pálinkaforgalmazás jelentős része a feketegazdaságot erősíti. A román államnak nem sikerült megnyugtató módon rendezni a jó minőségű kistermelői gyümölcspárlatok helyét és szerepét a mezőgazdasági termékek között. Szakemberekkel jártuk körül a témát.
2023. május 31., 09:382023. május 31., 09:38
A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a magyarországi Pálinka Nemzeti Tanáccsal közösen immár harmadik éve szervezi meg június 16–18. között Csíkszeredában az ÁKOVITA Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyt, amelyre szerte a Kárpát-medencéből lehet nevezni május 2. és június 9. között. Az egyéni és vállalkozói kategóriában meghirdetett pálinkaverseny indulása óta fontos szakmai húzóerőt jelentett az erdélyi pálinkapiac fejlődésében. A magyarországi versenyekről érmet hozó erdélyi pálinkák eddig is bizonyították minőségüket, egy Kárpát-medencei megmérettetésben azonban nagyobb lehetőség van arra, hogy az itt készült párlat felkerüljön a csúcsminőségű gyümölcspárlatok nemzetközi listájára.
Az ÁKOVITA versenyek minősítője – a korábbi két megmérettetés bírálóbiztosságának a tagja – Antalfi Zoltán, az Erdélyi Pálinka Lovagrend elnöke a Krónikának elmondta, hogy
,,Mindenki tanul valami újat. Meghallja, hogy a másik termelő milyen gyümölcsélesztővel boldogul, hogyan oldja meg a cefreelőállítást és a lepárlást. Melyek a leghatékonyabb módszerek ahhoz, hogy jó minőségű pálinkát tudjunk előállítani?” – fogalmazott portálunknak a székelyföldi szakember. A Marosvásárhelytől 18 kilométerre fekvő Marossárpatakon dolgozó vállalkozó pálinkafőző műhelye az egyik leghíresebb Maros megyében, amely bérmunkában főzi ki minden évben a környék gazdáinak gyümölcscefréjét. Számos gyümölcsből nagy mennyiségű pálinkát állít elő saját forgalmazásra is, amihez a cég palackozási engedéllyel rendelkezik. A zárjegyes palackokban forgalmazott marossárpataki pálinka ma már országszerte megvásárolható a kereskedelemben.
Antalfi Zoltán, az Erdélyi Pálinka Lovagrend elnöke
Fotó: Erdélyi Pálinka Lovagrend
A romániai pálinkapiac a rendszerváltás óta a feketegazdaság árnyékában keresi boldogulási lehetőségét. A pálinkafőzést szabályozó törvény előírja, hogy családi felhasználásra egy termelő maximum évi 50 liter gyümölcspárlatot készíthet adómentesen. Ezen mennyiség fölött jövedéki adót kell fizetni. A törvény azt is rögzíti, hogy
Antalfi Zoltán szerint a törvény előírásait senki nem ellenőrzi Romániában. Ezzel szemben azok a vállalkozók, akik a törvény szigorú előírásai szerint pálinkafőző üstöket üzemelnek, és engedélyt kapnak a párlatok nagy- és kiskereskedelmi forgalmazására, állandó ellenőrzés alatt állnak. A zárjegyes palackokban forgalmazott félliteres pálinkának 11 lej a jövedéki adója. A marossárpataki vállalkozó szerint ez azt jelenti, hogy az üzletekben megvásárolható szeszesital árának feléért lehet magánemberektől venni gyümölcspálinkát.
,,Az erdélyi utak mentén magánemberek tucatnyi helyen árulják a pálinkát, miközben
ha a vámhivatal szakemberei valamilyen hibát fedeznek fel a nyilvántartásokban. Számomra ez a kettős mérce nagyon bosszantó” – panaszolta kérdésünkre Antalfi Zoltán.
Jó pálinka csakis jó gyümölcsből, szakértelemmel készülhet, Erdélyben pedig mindkettőből bőven akad – vonták le a következtetést az I. Transylvanian Spirit Erdélyi pálinka- és párlatverseny szervezői. A megmérettetésre 868 mintét küldtek Erd
Az üzletláncokban a legtöbb gyümölcsből főzött párlatokat forgalmazó Maros megyei üzletember szerint a pálinkafőző cégeknek mindössze pár százaléka rendelkezik zárjegyes ital forgalmazására kiállított pénzügyminisztériumi engedéllyel. Ennek az az oka, hogy a tömény szeszesitalok forgalmazására kiváltható engedélyt rendszerint tőkeerős cégek igényelhetik, mert garancialapként jelentős összeget kell letétbe helyezni az államkincstárban. Ugyanakkor a adóhivatalok nagyon szigorúan veszik a havonta befizetésre kerülő jövedéki adó nyomon követését. A vállalkozó szerint ha ehhez hozzászámítja az állandó helyszíni ellenőrzéseket, akkor jobban megéri annak, aki feketén dolgozik, és nem számol el senkinek.
Palackozott pálinkák. A piaci felhozatal minden igényt kielégít
Fotó: Makkay József
Még a kommunista időkbeli termelőszövetkezet idején is pálinkafőzéssel foglalkozó szilágysági Păcurar Ioan a tövisháti magyar falvak közé ékelődött, többségében román településen, Nagymonújfaluban a rendszerváltás után bejegyeztette saját pálinkafőző cégét. A Zilahtól 25 kilométerre fekvő Nagymonújfaluban – vagy, ahogyan a helyiek nevezik településüket, Csórában –, a kisvállalkozó mintegy három évtizeden át bérfőzésben szolgálta ki a környező gazdáit. Erdélyi és országos pálinkaversenyeken is több alkalommal aranyérmes párlatokat felvonultató
Azt szerették volna elérni, hogy néhány más élelmiszerhez hasonlóan, a jó minőségű szilágysági pálinkát helyi termékként lehessen értékesíteni éttermeknek és üzleteknek.
,,Sokat kilincseltünk ebben az ügyben. Egy küldöttség a pénzügyminisztérium illetékeseivel is tárgyalt a kétezres években, de mindhiába. A pénzügy nem volt hajlandó kivételt tenni a nagy pálinkafőző üzemek és a kis műhelyek között, holott egyértelmű, hogy egy kistermelő nem tud versenyre kelni egy nagyüzemmel” – nyomatékosította a Krónikának a szilágysági pálinkafőző, aki mára felszámolta a családi kisipart, mert beleunt a szélmalomharcba.
A korábbi években az RMDSZ szilágysági politikusai is fel akarták karolni a pálinkafőző műhelyek ügyét, de
Szakemberek szerint az igazi gond az, hogy az európai uniós csatlakozást megelőző tárgyalásokon a román delegáció nem vetette fel a kisgazdaságokban népszerű gyümölcspárlatok ügyét, hogy más helyi termékekhez hasonlóan külön megítélés alá essen. Az anakronisztikus helyzeten ma úgy próbál ,,segíteni” a román állam, hogy nem vesz tudomást a feketepiaci pálinkaforgalmazásról.
Szilágysági pálinkafőző műhely. Nem válhatott helyi termékké a gyümölcspárlat
Fotó: Makkay József
A gazdák által főzött pálinka azonban Erdély-szerte mindig vevőre talál. Ami érthető, hiszen ha az üzleti kiskereskedelmi ár feléért meg lehet vásárolni, a legtöbb ember ezt választja. Fodor István szatmárnémeti falugazdász – aki a megyéből mintegy 20–25 gazda jó minőségű gyümölcspárlatával nevez be az ÁKOVITA versenyre –, a Krónikának elmondta: a jó minőségű és tiszta gyümölcspálinkát gond nélkül lehet értékesítheti. ,,Arról még nem hallottam, hogy valakinek megromlott volna a pálinkája, mert nem tudta eladni.
Sok gazdának keresetkiegészítő foglalkozás ez” – magyarázta portálunknak a szatmári mezőgazdasági szakember.
Fodor István szerint a bihari, szatmári és szilágysági pálinkák egyre hangsúlyosabban jelennek meg az erdélyi ,,pálinkatérképen”: évi rendszerességgel egyre több díjjal térnek haza az erdélyi és a magyarországi pálinkaversenyekről.
Több erdélyi pálinkafőző műhely felzárkózott már a világszínvonalú magyar gyümölcspárlatok minőségi szintjére. A székelyhídi Nagy Botond vállalkozó az igazi pálinka készítésének műhelytitkaiba avatott be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!