Az egymást érő válságok hatására a határon túli magyar családoknál csökkent a gyermekvállalási kedv egy friss felmérés szerint

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért – KINCS igazgatója megállapította, hogy a magyarok, függetlenül attól, hogy a határokon belül, vagy kívül élnek, alapvetően egy nagyon erős családpárti, családközpontú attitűddel rendelkeznek, a többség házasságban szeretne élni, és gyermeket szeretne - ez nem változott az elmúlt öt évben. Elmondta: míg öt éve a tradicionálisabb családi értékek inkább Erdélyben és Kárpátalján érvényesültek, Felvidéken és a Vajdaságban kevésbé, addig most Vajdaságban erősödött a hagyományos családmodell, amit a 2020 óta hangsúlyossá vált szerbiai családtámogatási politikával hozott összefüggésbe.

A külhoni magyar családokat is integráló családtámogatási rendszer ismertsége tekintetében kiderült: a megkérdezett 18-49 éves korosztály mintegy kétharmad része ismeri ezeket a támogatásokat.

Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója kiemelte: a rendszerváltás óta megfeleződött a vajdasági magyaroknak a száma, Erdélyben mintegy 40 százalékos a csökkenés, Felvidéken 20 százalék körüli, Kárpátaljáról pedig nincsenek megbízható adatok, az ezredforduló környékén volt az utolsó népszámlálás, de becslések szerint ott is komolyan csökkent a magyar népesség. Rámutatott: nemcsak a demográfiai folyamatok – elöregedés, fogyás – „szorítják” a külhoni magyar közösségeket, hanem az asszimiláció is. A kutatás viszont azt igazolta, hogy a külhoni magyarok túlnyomó többsége magyar házastársat választ.

„A nyugati országokban az általános boldogságnak a szintje az utóbbi évtizedben csökkent, elsősorban a fiatalok körében. Itt, Kelet-közép Európában viszont a fiatalok körében jelentősen emelkedett” – összegezte az ifjúságkutató intézet igazgatója.

Gazsó Dániel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a diaszpórakutatásról elmondta: az online kérdőíveket több mint 1150 Nyugaton élő magyar töltöttek ki. Közülük sokan még Magyarországon, illetve Romániában vagy Szerbiában születtek. Ez a két ország Ukrajna mellett a legfőbb európai kibocsátó országok sorába került az elmúlt bő tíz év alatt, és a többségi társadalom mellett az ott élő magyarok is – tehát az erdélyi és vajdasági magyarok is –, nagy számban vándorolnak el.

Akik tervezik, ott azok túlnyomó többsége – több mint 60 százalékuk –, nem abba a régióba és nem is arra a településre költözne vissza, ahonnan elvándorolt.

A diaszpórában élő válaszadók kétharmada házasságban él, de nagyon sok a vegyes házasság. Ez abból is látszik, hogy több mint 60 százalékuk azt válaszolta, hogy nemcsak házastársa, hanem élettársa és párja is más nemzetiségű, 58 százalékuk pedig nem beszél a párjával, élettársával, házastársával magyar nyelven. Ennek ellenére a gyerekekkel igen.

Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója elmondta: bár az erdélyi magyarok körében is magas a kivándorlás aránya, nagyon sokan otthon házasodnak, otthon keresztelnek gyerekeket, és a diaszpórával ellentétben a gyerekvállalás hazahozza őket.

A külhoni magyar családok élethelyzetéről, családterveiről, értékválasztásáról és jövőképéről készült kutatás eredményeiről tanulmánykötet is készült, amelyet hamarosan Budapesten is bemutatnak.