
Székelyföldi járóbeteg-gondozó: a szűrővizsgálatok iránt folyamatosan nő az érdeklődés
Fotó: Borbély Fanni
A szűrővizsgálatok terén Románia továbbra sem áll túl jól, az idei pénzügyi megszorítások nyomán pedig már van, aki megkongatta a vészharangot, hogy az óriási költségvetési hiány és a magas államadósság miatt elengedhetetlenné vált megszorítások miatt szűrővizsgálatokra sem lesz elegendő forrás. A Krónikának adott interjújában Vass Levente, a képviselőház egészségügyi szakbizottságának alelnöke ezt megcáfolta, azzal érvelve, hogy a szűrővizsgálatok immár nem csak az Európai Unió szintjén, hanem Romániában is elsőbbséget élveznek.
2025. január 13., 08:032025. január 13., 08:03
– A rendszerváltás után mióta beszélhetünk a prevenciós egészségügyi programokként beindított szűrővizsgálatokról?
– A 2003-ban elfogadott betegjogi törvényben a szűrés (screening) szó még nem szerepelt. A rendszerváltás utáni első, a betegek jogait taglaló jogszabály nem tartalmazta azt az előírást, hogy az egészségügyi biztosítással rendelkezőknek joguk lenne ahhoz, hogy térítésmentesen vegyék igénybe a prevenciós egészségügyi szolgáltatásokat, amit az egészségbiztosító fedez. Erre 2016-ban történt az első érdemi lépés, amikor Románia 193 millió eurót nyert el szűrési vizsgálatok bevezetésére. Ebből a pénzből
– 2017-ben parlamenti képviselőként elérte, hogy a román törvényhozás egyöntetű szavazattal beemelje a betegjogi törvénybe a szűrővizsgálatokat. Akkor már volt rá pénzügyi fedezet?
– Az általam előterjesztett törvénymódosítást pártszínezettől függetlenül azért támogatta a törvényhozás, mert mindenki számára világos volt, hogy sürgős áttörést kell elérnünk. Sokan azt mondták nekem, jó-jó megszavazzuk, de mit érünk el vele, ha a minisztérium nem rendelkezik elegendő pénzforrással egy ekkora horderejű rendszer bevezetésére. Erre azt válaszoltam, legyen meg hozzá a törvényi keret, és ennek alapján rá lehet venni az egészségügyi minisztériumot, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, hogy dolgozzon ki stratégiát a screening-szolgáltatások kiterjesztésére. Amikor 2020-ban az egészségügyi minisztérium államtitkára lettem, a történetet tovább fűztük, hogy minél több emberhez jusson el a szűrés lehetősége. A biztosító csomagjaiban először az ingyenes laboratóriumi vizsgálatok jelentek meg, és a kört bővítettük szívgyógyászati, neurológiai és más orvosi szakterületeken elvégezhető prevenciós vizsgálatokkal.
– Romániában mindig az volt a gond, hogy nincs elegendő pénz az állami egészségbiztosító által támogatott szolgáltatásokra. Ez azóta sem változott...
– Történt változás, mert az egészségügyi szolgáltatások terén komoly átrendeződés ment végbe. A koronavírus-járvány megjelenéséig az volt a jellemző, hogy a biztosító nem tudta fedezni a kórházak költségeit, mindig voltak elmaradások, tetemes tartozások, amit csak megkésve törlesztettek. A járványt követő időszakban ez megváltozott:
A páciensek többsége ma már arra törekszik, hogy járóbeteg-gondozókban oldja meg az egészségügyi problémáit, így csak olyan esetben kérik a kórházi beutalót, amikor az elkerülhetetlen. A kórházak számára felszabadult jelentős források immár átcsoportosíthatók, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegből országszerte felfuttatják a különböző szűrési szolgáltatásokat.
Vass Levente RMDSZ-politikus nevéhez fűződik a romániai prevenció törvényi kidolgozása
Fotó: Haáz Vince
– Mennyire ártott a szűrővizsgálatok ügyének, hogy a régi-új egészségügyi miniszter, Alexandru Rafila egy időben blokkolta az onkológiai szűrővizsgálatok széles körű kiterjesztését, ami komoly vitákat generált?
– A 2017 óta lassan, de jó irányba elindított screening-rendszernek nem tett jót Alexandru Rafila hibás kommunikációja. Annyiban igaza volt, hogy nem lehet egyszerre hetven féle onkológiai vizsgálatot elindítani. Ezt viszont rosszul kommunikálta, holott a történet lényege éppen az, hogy a folyamat elindult, és elkezdődött az építkezés. Az eddigi lépéseket folytatni kell a leggyakoribb gyermekkori, női és férfi daganatos betegségek széles körű szűrésével.
A következő öt évre 5 milliárd euró uniós forrás áll Románia rendelkezésére szűrővizsgálatokra. Európai uniós célkitűzés, hogy 2035-re a tagországok szintjén meg lehessen gyógyítani a daganatos betegségekkel küzdők legalább 70 százalékát.
– Jelenleg minden egészségügyi biztosítással rendelkező személynek lehetősége van arra, hogy születésének hónapjában ingyenes szűrővizsgálatokon vegyen részt a családorvos által kiállított küldőpapírral. A rendszer mennyire működik?
– A különböző korcsoportokhoz tartozó pácienseket a családorvos egészségügyi kockázati tényezők alapján küldi szűrővizsgálatra. Egy példát mondok: aki betöltötte az ötven éves kort, ingyenes vastagbélrákszűrésre is jogosult. Az illető küldőpapírral egy járóbeteg-gondozóba jelentkezhet, ahol várólista alapján megmondják, mikor tudják fogadni kolono- és gasztroszkópiára. El kell érnünk, hogy a családorvosok érdemben világosítsák fel pácienseiket az életkor szerinti szűrővizsgálatokról. Ez gyerekekre és felnőttekre egyaránt érvényes, mert aki idejében jelentkezik a prevenciós egészségügyi szolgáltatásokra, az számos szövődményt előzhet meg. Fontos, hogy ez gyerekkorban elkezdődjön a szükséges vizsgálatokkal és a védőoltások beadásával.
– Mennyire jó az ország gyerekgyógyászati lefedettsége?
– Inkább az a jellemző, hogy a gyerekgyógyász kollégákat nem keresik meg elegen. Ők annak örülnének, ha jóval több vizsgálatot végezhetnének el, hiszen a biztosító ezt kifizeti, van rá keret.
hogy arról ne is beszéljek, ami például Kanadában működik, ahol az állam a szemüveg kompenzációjába is besegít.
– Mennyire fogja megszenvedni az egészségügyi minisztérium, illetve az eddig elindított egészségügyi programok az állami költségvetés karcsúsítását?
– Egyetlen szűrési, megelőzési program sem szenvedheti meg, ezen a területen a finanszírozás mértéke nem csökkenhet. Ez közös uniós cél: a romániai források és az uniós pénzek kéz a kézben érkeznek erre a területre, most a politikum dolga, hogy a folyamatot felgyorsítsa. A romániai egészségügyi struktúra adminisztratív szempontból elegendő arra, hogy elvégezze a rá háruló feladatokat, miközben érkeznek az uniós források a regionális sürgősségi kórházak építésére, illetve a meglévő kórházi infrastruktúra folyamatos bővítésére.
– Van esély arra, hogy az egészségügyi minisztériumban ismét legyen magyar államtitkár?
– Az RMDSZ-nek van rá esélye. Parlamenti képviselőként én már nem folytathatom a 2020-ban elkezdődött államtitkári munkám, de vannak magyar kollégák, akik ezt tudnák vállalni. Politikai alku tárgya, hogy az egészségügyi minisztériumban ismét legyen államtitkári rangban magyar szakember. Lobbiznunk kell a már korábban elkezdett egészségpolitika folytatásáért.

Az egészségügyi minisztérium államtitkárává nevezte ki Vass Leventét a miniszterelnök.

Tudományos becslések szerint a következő tíz-tizenöt évben Romániában minden negyedik nő és minden harmadik férfi daganatos betegségben fog meghalni – hívja fel a figyelmet a Krónikának adott interjúban dr. Vass Levente volt egészségügyi államtitkár.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!