Míg a románok Putyint és az oroszokat, az erdélyi és székelyföldi magyarok Zelenszkijt és az ukránokat okolják a háború kirobbantásáért
Fotó: Krónika
Nóvumnak számító kutatási eredményeket ismertetett keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján a Bálványos Intézet, hiszen eddig nem vizsgálták kampányidőszakban a részvételi hajlandóságot és a politikai preferenciákat az erdélyi magyarok körében. A kutatók a geopolitikai helyzethez, azaz az orosz–ukrán konfliktushoz való viszonyulás alakulását is feltérképezték, a friss számokat 2022-es felmérésük adataival vetették össze.
2024. május 07., 17:492024. május 07., 17:49
2024. május 07., 18:112024. május 07., 18:11
Nem először felmerült feltételezést vél alátámasztani legújabb kutatásában a Bálványos Intézet, mégpedig hogy a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) geopolitikai nézeteihez és attitűdjéhez állnak legközelebb az erdélyi magyarok nézetei az ukrajnai háború kapcsán: fő célként érvényesül a szuverenitás, továbbá a Nyugat- és ukránellenesség. A kutatás eredményeit Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója és Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa ismertette.
Mint elhangzott, a romániai összadatok ennél árnyaltabbak, változás érzékelhető a 2022-es számokhoz képest. Míg két évvel ezelőtt a nagy többség (74 százalék) Oroszországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért, mára sokan bizonytalanok, esetleg nem kívántak választ adni a kérdésre, hogy ki áll a konfliktus mögött. A kérdés szempontjából a Székelyföld jelentette már 2022-ben is – és most is – a kivételt, a „mainstreammel” való szembehelyezkedést, a tömbmagyar régióban okolták legkevesebben Oroszországot, illetve Vlagyimir Putyint a háború kitörése miatt.
Fotó: Krónika
Erdélyi vonatkozásban jelenleg (is) érzékelhető egyfajta Nyugat-ellenesség, de Kiss Tamás szociológus szerint ezt nem szabad oroszpártiságként értelmezni. Kiemelte, hogy
Romániai szinten változott Ukrajna európai uniós, illetve NATO-csatlakozásának támogatása is, amit a szakértők a háború egyfajta „normalizálódásával” magyaráznak. Vagyis azok, akik két éve ezt még azért utasították el, mert attól tartottak, hogy ez Romániát is belesodorná a háborúba, ma már – a helyzetet „megszokva” – természetes folyamatnak látják, hogy lassan Ukrajna is erre az útja lépjen. Az erdélyi magyarok körében nem változott jelentősen a csatlakozásokat támogatók aránya, ők továbbra is elutasítóbbak és elenyésző azok aránya, akik támogatják az ukránok uniós és NATO-integrációját.
Az intézet munkatársai a bevándorlás, illetve a menekültek kapcsán is végeztek felmérést, amelyből szintén az derül ki, hogy jelentős különbségek mutatkoznak románoknak és erdélyi magyaroknak a jelenséggel kapcsolatos viszonyulása között.
A románok körében nincsenek jelentős különbségek a kérdés tekintetében annak alapján, hogy a megkérdezettek mely párt szavazói.
Menekültek befogadásához fűződő attitűd románok, illetve erdélyi és székelyföldi magyarok körében
Fotó: Krónika
A szakemberek kiemelték azt is, hogy a felmérés szerint
Arról is szó esett, hogy az erdélyi magyarok megélhetési (munkavállalási), és kulturális okok miatt (is) tartanak a menekültektől, bevándorlóktól. A szociológusok újságírói kérdésre kifejtették, az esetlegesen Erdélyben letelepedő bevándorlók hosszú távon a román ajkú közösséget fogják gyarapítani. Mivel az állam, az ügyintézés nyelve román, a bevándorlók románul tanulnak majd meg, nem magyarul, így a románul beszélők száma nő, nem a magyarul beszélőké.
A lakosság intézményekbe vetett bizalma kapcsán kiemelték, hogy az erdélyi magyaroknak az Európai Unióba vetett bizalma folyamatos csökkenést mutat évek óta, újra és újra negatív rekordokat dönt meg, jelenleg 26 százalékon mozog, messze a 49 százalékos romániai arány alatt.
Toró Tibor és Kiss Tamás szociológusok ismertették a kutatás eredményeit a kincses városban
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Toró Tibor elmondta, jelen pillanatban az erdélyi magyarok választási hajlandósága jelentősen magasabb a többségi lakosság szavazókedvénél, amit a szakértők egyrészt az RMDSZ korán megkezdett kampányának tulajdonítanak.
A közvélemény-kutatás szerint ha a választások (bármelyik az idei szuperválasztási év megmérettetései közül) jövő vasárnap lennének, a románoknak körülbelül negyven százaléka menne el biztosan szavazni, eközben az arány a magyarok esetében körülbelül hatvan százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás